A kereszténydemokrata Angela Merkelt a balközép szociáldemokrata Olaf Scholz váltja.
A három németországi politikai párt bemutatta a koalíciós megállapodását, amelyben megismételték az Izrael biztonságának garantálására és az antiszemitizmus elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, és első alkalommal a zsidó élet előmozdítására is kötelezettséget vállaltak.
A Németországi Zsidók Központi Tanácsa közleményben üdvözölte a megállapodást.
„Bizakodva tekintünk a leendő szövetségi kormány tervei elé. A jobboldali szélsőségek és az antiszemitizmus elleni sikeres küzdelem döntő fontosságú Németország jövője szempontjából”
– áll a nyilatkozatban.
Charlotte Knobloch, a szervezet korábbi elnöke és a Müncheni Zsidó Hitközség jelenlegi vezetője visszafogottabban nyilatkozott a megállapodásról.
„Szerintem jól hangzik, van benne néhány pozitív nyilatkozat, de az új kormányról nem e szavak, hanem a tettek alapján fogok véleményt alkotni. Ezért nem ítélkezem, és várom ezeket a tetteket”
– mondta Knobloch a Jewish Telegraphic Agency-nek.
A zsidó kérdésekben az új megállapodás kimondja:
„A szövetségi államokkal együtt megvédjük a zsidókat és intézményeiket. Szégyenletes és fájdalmas állapot Németországban, hogy állandóan őrizni kell őket”.
A kormány „erősíteni fogja a zsidó életet és annak sokszínűségét elősegítő kezdeményezéseket, és harcolni fog az antiszemitizmus minden formája ellen”.
Az előző, 2019-ben aláírt koalíciós megállapodás az antiszemitizmus elleni harcot említette, de a zsidó élet előmozdítását nem.
Az új megállapodás azt is leszögezi, hogy „Izrael biztonsága Németország nemzeti érdeke”, és fogadkozik, hogy megakadályozza „az Izrael elítélésére irányuló antiszemita kísérleteket, az ENSZ-ben is”, továbbá kijelenti, hogy Németország továbbra is támogatja az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldását, és üdvözli az Izrael és az arab országok közötti kapcsolatok normalizálását.
A Zöldek és Németország leendő kormánypártja, a szociáldemokraták, vagyis az SPD korábban gyakran bírálták Izraelt. Sigmar Gabriel, az SPD korábbi vezetője 2012-ben „apartheidnek” nevezte a Hebron városában kialakult helyzetet, ami olyan elítélést váltott ki, hogy pártja végül bocsánatot kért a megjegyzésért.
