Péntek éjszaka megszületett a hárompárti egyezség Németország jövőjéről az elkövetkező négy évre. Szociáldemokraták (SPD), Zöldek és Szabaddemokraták (FDP) nyilvánosságra hozták az intézkedéseknek azt a listáját, amelynek alapján együtt kívánnak kormányozni. Az egyezség tartalma nem sok jót ígér a német polgároknak, nemzetközileg pedig az energia- és a migrációs politika terén komoly potenciálja van Európa destabilizálására.
A programban a „klímavédelem” áll az első helyen, nemcsak a tervek sorrendjében, hanem jelentőségében is. A szöveg tényleg a „küldetés” szót használja, amikor bejelenti, hogy a „megújítható energiák kiépítését (!) drasztikusan fel fogjuk gyorsítani, és minden akadályt és korlátozó tényezőt ki fogunk iktatni.” A mondat nyílt fenyegetés a renitens önkormányzatok, természetvédők és az időközben 250 méter magas szélgenerátorok ellen harcoló polgári társaságok irányába. A szöveg több ilyen jellegű fenyegetést tartalmaz.
Az ország területének két százalékát akarják szélgenerátorok számára kijelölni Európa egyik legsűrűbben lakott országában, ami azt jelenti, hogy az eddig védett, nem lakott természeti területeken, falvak és kisvárosok határában, eddig zárt erdők területén is ilyen szörnyetegek fognak állni.
Mostantól nem számít a természet, az állatok, a madarak és rovarok, az emberek életkörülményeinek védelme, ha azok a klímafanatikusok küldetésének útjában állnak.
A Zöldek eredetileg azt tervezték, hogy minden épülettulajdonost köteleznének arra, hogy a tetőn napkollektorokat szereljenek fel. A Szabaddemokraták most kompromisszumként ünnepelik, hogy „csak” az ipari létesítményeknél lesz kötelező napkollektorokat felállítani, az újonnan épülő privát házaknál ez „csak” a „szabályos eset” lenne.
A költségeket természetesen a tulajdonos állja.
Ezen az alapon fel akarják gyorsítani az energiarendszer szétverését. Nem elég, hogy 2022 végéig az összes atomerőművet (összesen hatot, ebből 2021-ben hármat) ki fogják kapcsolni, az összes szénerőművet 2030-ig kell leállítani. Akkor aztán csak a napban és a szélben bízhatunk, esetleg fognak néhány gázerőművet építeni, bármibe is kerüljön a gáz.
Vagyis a már most is rettenetesen magas energiaárak tovább fognak emelkedni, ha egyáltalán lesz elektromos áram. Az így tönkretett cégek, a fázó és sötétben üldögélő emberek biztosan boldogan fizetik meg ezt az árat a klíma megmentéséért.
De ez még messze nem minden. Az Európai Bizottság döntése szerint 2035-től kezdve a tagországokban csak „klímasemleges” járműveket lehet engedélyezni. Németország még ezt a tervet is túl kívánja teljesíteni, és még hamarabb akar átállni a csakis regeneratív energiával meghajtott járművekre. Az átállás részletei és költségei még nem ismertek.
Miközben az energia ára a jövőben nyilvánvalóan a jövedelmek még nagyobb részét fogja felemészteni, az új pártszövetség néhány szociális csemegével kecsegtet: a minimálbért felemelnék 9,60-ról 12 euróra, amit főleg a kisebb cégek, vendéglők, üzletek nem fognak tudni megfizetni. Erre a hírre Amazonnál biztosan pezsgőt bontottak. Az eddig sem igazán szigorú munkanélküli- és szociális segély folyósítását tovább fogják „liberalizálni”. Az új „polgárjövedelem” mindenkinek jár majd, aki nem akar dolgozni, függetlenül attól, hogy mekkora vagyona van. A segélyből élőket méltóságuk megőrzésével akarják „bátorítani”, hogy vegyenek fel valamilyen munkát. Arra, hogy a pénz honnan jöjjön, a dokumentum nem tér ki.
Hogy a zöld-baloldali-liberális pártok hatalmát bebetonozzák, és a mostanihoz hasonló választási eredményeket a jövőben is garantálni tudják, a választási korhatárt 16 évre szállítanák le. A német törvények eddigi állása szerint a 18. év betöltése a nagykorúság kezdete. A 21. életévig „fiatal felnőttről” van szó, ami azt jelenti, hogy ebben a korban már a felnőttekre vonatkozó büntetőjogot alkalmazzák a bíróságok, de különleges enyhítő szabályzatok vannak érvényben.
Hogyan lehet valakit, aki a büntetőjog esetében nem felelős a tetteiért, arra jogosítani, hogy az állam, a nemzet nagy kérdéseiben dönthessen?
A célkitűzés mögött meghúzódó érdek nyilvánvaló: A fiatalok körében a baloldaliság dominál, az FDP és a Zöldek nagyon népszerűek.
A szeptemberi választáson az először választók 23 százaléka szavazott az FDP-re, 22 a Zöldekre. Ha ehhez még hozzáadjuk a péntekenként iskolát kerülő és a klímamegmentés érdekében az utcákon ugrabugráló gimnazisták számát, azonnal érthetővé válik, miért áll a zöld és baloldali politikusok érdekében, a felelőtlen és felelősségképtelen szavazók számát tovább növelni.
Bár a hárompárti egyezségben konkrétumok nem szerepelnek, drasztikus változásokra számíthatunk a családpolitikában. Meg fog szűnni az abortusz reklámozásának tiltása. A gyermekek örökbefogadásának jogát a nem összeházasodott párokra is kiterjesztenék.
A szociáldemokrata SPD még tovább menne, az „azonos nemű párok teljes egyenjogúságát” követeli, „különös tekintettel az örökbefogadást illetően”.
Zöldek és Szabaddemokraták egyetértenek abban is, hogy az úgynevezett transzneműségi törvényt el kell törölni. Nem beteg az, aki úgy érzi, hogy „rossz testben született”, a nem bejegyzésének megváltoztatására ezért bürokráciamentes lehetőség fog nyílni – a 14. életévtől kezdve.
A nagykorúság kezdetével a kötelező betegbiztosítás állná a nemváltoztató műtétek költségeit.
A népességváltást fel kívánják gyorsítani, a migrációt támogatni és segíteni fogják. A „modern állampolgársági jog” az állampolgárság válogatás nélküli osztogatását irányozza elő, még azok számára is, akik illegálisan tartózkodnak az országban, de itt „hazára leltek”. A német érdekeket csakis „az európai érdekek fényében fogjuk értelmezni”, vagyis a szuverenitás teljes feladását és az unió további imperiális irányba történő kiépítését tervezik.
És arra az esetre, hogy ezzel nem mindenki értene egyet, külön törvényt hirdetnek már most meg „a demokrácia erősítése” érdekében, mellyel minden az iszlám, a bevándorlás, az LGBT ellen irányuló kritikát, valamint a „jobb- és baloldali szélsőségeket” hirdetőket kívánják büntetni.
A három párt koalíciós programjának ideálja egy még egyenlőbb, a klímavallás, a nemi és faji sokszínűség alapján szerveződő társadalom, mely a tradicionális társadalmi szerveződési formákat, mint a család, a hit és a nemzet, immár maga mögött hagyta, illetve tudatosan tovább rombolja. A terv több helyen komoly fenyegetéseket tartalmaz mindenki ellen, aki a programot bírálná, illetve az abban vázolt terveknek ellenállna. Hogy ez az világkép a Zöldek és a szociáldemokraták felfogását tükrözi, az eddig is közismert volt. Időközben azonban az egykor konzervatív-liberális FDP is felismerte, hogy ha kormányozni kíván, fel kell cserélnie a szabadság pártolását a szabadosság és az állami erőszak istenítésével.
A német szavazó tudta, hogy mit választ: Most azt kapja, amit rendelt. A baj ott van, hogy ennek a választásnak a következményeit egész Európa viselni fogja.
Krisztina Koenen összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Az Örökkévaló megkezdi a BŰNÖS németek MEGBÜNTETESÉT. Megérdemlik a názi származékok!!!
Sajnos ennek egész Európa fizeti majd az árát. És azt se felejtsd el, hogy ha Európa elesik, onnantól Izrael napjai is meg lesznek számolva… Egyáltalán nem jó hír ez. :(((
Zöldenergiáról lehet pofázni egészen addig amíg a valóság közbe nem szól.
„Kinyitva a ma reggeli Die Welt-et, a következő határozott javaslatokat fogalmazzák meg:
-Zöldek: közvetlen tárgyalásokat kell kezdeni Oroszországgal gázszállításról- CSU,
Linkspartei: a gáztározók feltöltésében érdekeltté kell tenni az oroszokat (egészen odáig, hogy megvehessék a gáztározó kapacitások 25%-át)
– FDP: csökkenteni kell a gáz árra rakódó terheket és gázerőműveket kell létesíteni
– Linke: az energia alapjog, ezért korlátozni kell az energiaárakat”
https://www.welt.de/politik/deutschland/article234472668/Forderung-nach-Preisdaempfung-Energie-ist-ein-Grundrecht.html?fbclid=IwAR2Jk3hQnmbLcAfnrlHKiqGlMgm7hhRF7opMhKm0wGadUg1Boo1y3AnlD5Q
A WELT AM SONNTAG interjújában Söder azt javasolta, hogy rövid időn belül reagáljanak a fűtési költségtámogatásokra és az energiaadó -csökkentésekre. „Az ökológiai kérdés nem válhat új társadalmi kérdéssé. Valódi gázárfékre van szükségünk a hideg télhez. „
Az a baj, hogy a németek egy opcióval számolnak: ha alacsony a termelésük akkor majd azt gázerőművekkel (és importtal) megoldják. Abba nem akarok belemenni, hogyha erre az útra minden egyes ország rálép, akkor az import már nem lesz megoldás. Mi lesz akkor, mikor ezek a beépített kapacitások hirtelen egyszerre, mindenhol Európában, elkezdenek erőteljesen termelni? Mert az európai villamosenergia-rendszert egyesítették, így a hálózat folyamaotsan ~50 HZ-es frekvencián üzemel, tehát az európai rendszerirányítók folyamatosan ezen szinthez közel próbálják azt tartani, amihez az kell, hogy a termelés és a fogyasztás szinkronban legyen. Magyarán a túltermelés is problémákat fog okozni, mivel az áramtárolás nem megoldott.
Egy Europa meretu halozatban ez nem kell, hogy problemat okozzon, egy egyseg leallitasa nagyon kis hanyad az egesz foldresz fogyasztasahoz kepest. Tapasztalatbol mondom, mert Izrael fogyasztasa durvan a duplaja a MO-enak, de sem import, sem export nincs, a halozat nem kapcsolodik a kornyezo halozatokra. (A problema nem politikai, hanem az aram minosege miatt.) Ezzel egyutt az aramellatas problemamentes, az eromuvek rugalmasan alkalmazkodnak a fogyasztas valtozasahoz a kulonbozo napszakokban. Az sem pontos, hogy az aramtarolas nem megoldott. Az erre alkalmas oriasi akkumulatorok meg ugyan gyerekcipoben jarnak, de rovid idon belul altalanos lesz a hasznalatuk. Ezzel szemben nagyon egyszeru az elektromos energia tarolasa es visszaforgatasa: akar par szaz meter magassagkulonbseggel epitett viztarolokba felszivattyuzzak a vizet ejszaka, es nappal aramot nyernek vissza.
Pontosítok. Tavaly októbere óta működik a Quantum kábel a földközi tenger alatt. Összeköti Ciprust , Görögországot , Izraelt , Olaszországot , Franciaországot és Spanyolországot . A kvantumkábel a 2000 MW -os.
A Quantum Cable kábelrendszer rendkívül gyors, 160 Tbit /s ( terabits /másodperc) szélessávú átviteli technológiát is alkalmaz.
https://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_Cable
Áramtárolás a szükséges nagyságrendben nem megoldott tekintettel arra, hogy nagy mennyiségű, hosszú időre elegendő tároló kapacitásra van szükség. Magyarországon egy Balaton méretű 100 méter magas víztárolóra lenne szükség.
Jelenleg az 5 milliárd dolláros Tesla Gigafactory a legnagyobb akkumulátor gyártó üzem a világon. A teljes éves termelése képes lenne tárolni az USA átlagos éves áramfogyasztásának 3 percével egyenlő mennyiségű áramot. Vagyis ahhoz, hogy két napnyi elegendő áramtartaléka legyen az USÁ-nak akkumulátorokban tárolva, kb. 1000 évig kellene a Gigafactory teljes termelését csak erre fordítani.
Ki beszel nagy mennyisegu es hosszu ideju tarolasrol? A fogyasztasingadozas kiegyenliteserol van szo. Ami a viztaroloval torteno energiatarolast illeti, ez tobb helyen is mukodik Izraelben.
Ez a Quantum Cable nem kommunikacios celokat szolgal? Nem tudtam, hogy villamosenergiat is szallit :-)) Valoban terveznek egy EuroAsia Interconnector-t, ami Izraelbe is eljuttatna aramot tengeralatti vezeteken, de ez meg legalabb 2 ev mulva esedekes. Tehat a jelenlegi allapot az, hogy Izrael egy „sziget”, ami az elektromos halozatot illeti, es ennek dacara az aram minosege kivalo.
Nálunk pont az a baj, hogy létrehozták ezt a rendszert, aminek megvannak egyébként a maga előnyei, de csak akkor ha sikerül folyamatosan tartani az ~50Hz-s frekvenciát. Itt annyira ki van centizve ez a dolog, hogy a legutóbb egy nagy teljesítményű lengyel szénalapú hőerőmű kiesése is már fejtörést okozott.
A jelenlegi akkumulátoros technológiák erre nem alkalmasak, s itt nem csak arra a mérhetetlen karbonlábnyomra gondolok, amibe az kerül, vagy arra, hogy óriási mennyiségú ritkafémet használunk el, hanem arra is, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan veszítenek a kapacitásukból. Eleve nem lehet a teljesítményük 80%-a fölé tölteni azokat, mert akkor ez a folyamat felgyorsul, magyarán túl kell méretezni, s egyre kevesebb energiatárolással kalkulálva kell legalább nullszaldósra kihozni a projektet, amit persze csak nagyon magas áramárak esetén lehetséges, meg szerintem egy „kis” állami támogatás is szükséges. Szóval európai méretekben jelenleg ez nem opció. Egyébként csak egy érdemi ilyen projekt valósult meg, még pedig a Tesla által Ausztráliában. Elvileg a Tesla 30 év garanciát vállal az aksikra, ez nem tudom hogy vonatkozik e az ipari-szinten használatosakra is, vagy csak az egyéb termékek esetén áll fennt (egykor a Mátrai Erőmű vezérigazgatójától olvastam egy riportot, ott ő is 30 évet mondott , hozzátéve, hogy az a legdrágább), de a pontos adatokkat még nem láttam annak elkészülte óta.
Így van, még mindig az Ön által leírt módszer a leghatékonyabb, hogy energiabőség esetén felpumpáják a vizet, és szükség esetén leeresztik, de itt is van egy jelentős áramveszteség (lényegesen több energiába kerül megtölteni a tározókat, mint amit később azok leeresztésével visszanyernek), továbbá nélkülözhetetlen tényező, hogy legyenek természetes magaslati pontok (amelyek nem állnak semmilyen védettség alatt), ami ugyebár országonként változó.
Izrael ezt a kérdést is jól oldotta meg (mintahogy a vízgazdálkodást is).
Alapvetően félreérted az energiaellátás, energiabiztonság problémáját. A tesla battery és csúcstározós megoldások legfeljebb a napon belüli energiatermelési kilengéseket képesek kompenzálni, miközben a valódi kihívás az alternatív energiatermelés hosszabb távú kiszámíthatatlansága, ill. kilengése, kiemelten a szolár esetén a szezonalitás, a nyári/téli energiatermelés közötti akár 10-20x különbség. Egy 8-10 órán át világos, és a beesési szög miatt eleve sokkal alacsonyabb „fénymennyiségben fürdő” mondjuk ködös november/decemberi időszakban (Európa jelentős részén ez akár hetekig is tarthat) a nyári csúcshoz képest ugyanaz a fotocellás panel a 20-adát termeli meg. Még egyszer: nem egy napig, de akár heteken át.
Erre nem hogy energetikai, de még laboratórimi szinten sincs megoldás, azaz a belátható (20-30 éves távlatban) jövőben sem lesz rá.
Nyilván vannak olyan szerencsés országok, ahol nagy területeken kis kilengéssel érhető el a szélenergia, vagy több ezer km olyan partvonallal rendelkeznek, mint Norvégia, ahol gyakorlatilag korlátlanul lehet csúcstározós kapacitásokat kiépíteni, de az országok többsége nem ilyen szerencsés. Magyarországon pl. 12 órányi áramigény tárolásához nagyjából 10 olyan csúcstározót kellene építeni, amely 200 méteres szintkülönbséggel egyenként közel félmillió köbméter vizet mozgat meg. Hogy érthető legyen miről beszélünk: 300×300 méteres 8 méter mélységű (nem lehet nullára engedni) betonkádakat kellene felhúzni olyan magaslatok tetején, amelyek alján elengedhetetlen a bőséges vízutánpótlás (min. kisebb folyó). Ha eltekintünk attól a környezetpusztítástól, amit ez jelent (helló??), akkor is nagyon kevés helyen lenne ez lehetséges, és ahogy az első bekezdésben írtam, a valós problémára, azaz a a szezonalitásra ez semmiféle megoldást nem ad.
Készült pár éve egy olyan elméleti kutatás, hogy ha az EU minden potenciális nap/szél/árapály stb. termelési ÉS energiatárolási kapacitását összehangolnánk, és optimalizálnánk (ami Norvég tengerpart jelentős részét csúcstározókkal rakná tele), akkor úgy 20 ezer milliárd euroból tudnánk biztosítani az EU áramigényének 40%-át. A maradék 60%-ot még ebben a teljesen fiktív, utópisztikus és horrordrága megoldással is máshogyan vagyunk kénytelenek megoldani, ami vagy atom, vagy szénhidrogén.
En kizarolag a napi fogyasztas ingadozasrol beszeltem, amirol az elottem hozzaszolo irt:
„…az kell, hogy a termelés és a fogyasztás szinkronban legyen. Magyarán a túltermelés is problémákat fog okozni, mivel az áramtárolás nem megoldott.”
Ezt a problemat kellett Izraelnek megoldania, mivel nem resze egy kontinens meretu halozatnak. A megoldas rugalmas eromuvi egysegek es energiatarolas.
Az a problema, hogy telen a napelemek nem termelnek, nyilvan tartalek eromuvekkel oldhato meg, amik nyaron nem uzemelnek. De legalabb nehany honapig nem szennyezik a kornyezetet.
Rendben, nem volt egyértelmű. Egyébként nem csak a napelemek, de a szélerőművek is képesek nagyobb termelési kilengéseket produkálni hosszú távon. Németországban pont idén közel 30%-al alacsonyabb lett a szélenergia termelés az átlagoshoz képest.
A tartalékban fenntartott (gáz vagy szén) erőművekkel viszont egy halom baj van. A készenlét költsége a teljes üzemeltetés kölstégének 60%-a, a beruházási költsége 100%, és persze évtizedes garantált szerződéseket kell kötni magas marzzsal ahhoz, hogy ezeket egyáltalán felépítsék. Az egyetlen előnye, valóban, az hogy cserébe pár hónapig nem szennyeznek, de ezt borzalmasan magas áron érik el, miközben az elért környezetterhelés csökkentés nem csak visz. alacsony, de belátható ideig az is marad a nulla emissziós energiatermelést pedig lehetetlen elérni vele.
Én rettentően szeretném, ha nulla kibocsátással tudnánk áramot termelni, és hosszú távon biztos vagyok abban, hogy ezt meg fogjuk oldani, de tudomásul kell venni, hogy ez most technikailag lehetetlen, tehát most és a közeljövőben ezzel nem tudjuk megoldani a CO2 kibocsátás problémáját. Mindent összevetve, nem a szénhidrogének kiváltása, hanem a CO2 megkötése az egyetlen valós lehetőségünk a következő évtizedekben. Fásítani kell (átgondoltan), ez az egyetlen megvalósítható opciónk, technikailag, anyagilag és nem mellesleg politikailag is. Nyernénk vele 40-50 évet, ami azért valószínűleg elég lenne az alternatívok energiatárolásának megoldásához.
CO2 ugyben attol tartok, a nalam hozzaertobbek sem igazan tudjak, hol is van a kutya igazan elasva 🙂
Viszont eromu ugyben csak azt tudom mondani, hogy nem kell sok uj eromuvet epiteni, hanem a regieket nem kell lebontani. A szen es olajtuzelesueket at kell allitani gazra, es a „besegito” eromuveket nyilvan rugalmasabb technologiakra tervezni, mint pl. a gazturbina. Ennek egyebkent a fenntartasi koltsege sem azonos egy hagyomanyos eromuevel.
Én azt tudom, hogy egyetlen olyan komolyan vehető kutatást sem láttam, ami a jelenlegi technikai feltételek, tudásunk mellett reálisan karbonsemleges gazdaságot tud felrajzolni a következő évtizedekben. Még atommal sem, mert amennyi erőművet ahhoz építeni kellene, hát az is több évtized alatt készülne el. A fásítás (nyilván nem mindenhol egyformán) elfogadható költségek (gazdasági, társadalmi és politikai) mellett tudna annyi CO2-őt megkötni a következő évtizedekben, amennyi kompenzálná a kibocsátásunkat, ebben gyakorlatilag szakmai konszenzus van. Azaz időt nyernénk, jó eséllyel annyit, amennyire szükségünk is van.
ps: a gázerőművek fenntartási költsége „standby” üzemmódban közel megegyezik a működtetési költségekkel (a gázfogyasztás kivételével), ami logikus, hiszen az erőművet napi szinten kell készen tartani arra, hogy azonnal működjön. Munkaköltség, karbantartás, avulás közel ugyanakkora. Jobb a hatékonysága a szénerőműveknél és kisebb a környezeti terhelése, cserébe viszont ki vagy szolgáltatva a meghatározó gázkitermelőknek, ami viszont elég súlyos nemzetbiztonsági és politikai kockázat. Lásd a jelenlegi helyzetet, ahol a ruszkiknak tényleg csak annyi kellene az európai politikai rendszer felforgatásához, hogy pár hónapig mondjuk 30%-al kevesebb gázt adjanak.
Egy Europa meretu halozatban ez nem kell, hogy problemat okozzon, egy egyseg leallitasa nagyon kis hanyad az egesz foldresz fogyasztasahoz kepest. Tapasztalatbol mondom, mert Izrael fogyasztasa durvan a duplaja a MO-enak, de sem import, sem export nincs, a halozat nem kapcsolodik a kornyezo halozatokra. (A problema nem politikai, hanem az aram minosege miatt.) Ezzel egyutt az aramellatas problemamentes, az eromuvek rugalmasan alkalmazkodnak a fogyasztas valtozasahoz a kulonbozo napszakokban. Az sem pontos, hogy az aramtarolas nem megoldott. Az erre alkalmas oriasi akkumulatorok meg ugyan gyerekcipoben jarnak, de rovid idon belul altalanos lesz a hasznalatuk. Ezzel szemben nagyon egyszeru az elektromos energia tarolasa es visszaforgatasa: akar par szaz meter magassagkulonbseggel epitett viztarolokba felszivattyuzzak a vizet ejszaka, es nappal aramot nyernek vissza.
Csakhogy a gyorsfelfutású gázerőművek a zöldenergia ingadozásainak kiegyenlítésére igen drága szórakozás.
Jelenleg a Európában a két legzöldebb országban, Németországban és Dániában, a legdrágább a villamosenergia.
Túltermelés már most is van. A német zölderőművek nyáron napközben fogyasztási völgy ideje alatt többet termelnek mint amire szükség van. A többletet a szomszédállamok kénytelenek elfogyasztani ami azt jelent, hogy erőműveket állítanak le vagy szabályoznak le ezzel kárt szenvednek.
Úgy tudom a csehet ezért már beperelték a németeket.
Érdekes.
Bár azt hallkan megjegyezném, hogy a magas áram árát csak akkor fizetheti ki a kedves fogyasztó, ha van áram.
Azt még nem döntöttem el, hogy ezt viccnek szántam, vagy sem. ((( :
https://www.origo.hu/nagyvilag/20210116-a-megujulok-miatt-elsotetulhet-europa.html
https://www.origo.hu/itthon/20210206-majdnem-egesz-europabna-aramszunet-volt-januar-8an.html
Viszont én bízom a nők érdekérvényesítő képességében, mivel az már jóval előttünk jár, így remélem kiharcolják majd a porszívózás(!) szabadságát a jövőben, ha az szükségszerűvé válik:
https://www.origo.hu/nagyvilag/20210216-sved-porszivolazadas-az-elbaltazott-baloldali-zold-energiapolitika-ellen.html
Ui.: Bocsánat, ha sok(k) voltam. : D
szóval a németek sz#pni fognak ? NA VÉGRE !
megvolt a nap jóhíre !
Az a baj, hogy ettől mi is. Magyaroroszág nagyrészt a német gazdaságtól függ.
Mindez a „szabadság” égisze alatt.
Hülyék ha már atomot szenet leállitja ne a szélkerekeket épitsék hanem a napelemeket minden háztetöre. Ott nem teszi tönkre a életet.
A durva az egészben az, hogy ezt a politikát így egyben, konkrétan senki sem szavazta meg.
”
Németországnak új küldetése van.”
Na attól mentsen meg mindenkit a Fennvaló!
Semmi jelentősége, néhány ev mulva úgy is összeomlik az egész kupleraj, majd jön a „nagytakarítás” Minden hatványával és előnye vel egyetemben, ha elgurul a labda kiszámíthatatlan hol áll meg.