Németország új koalíciós kormánya még nem vette át teljesen a hatalmat, de a szakértők máris átnézték az ígéreteiket, hogy kiderítsék, mit jelentenek azok Németország jövőjére nézve.
Számos kérdőjel merült fel Németország kül- és védelempolitikájával kapcsolatban, különösen az Oroszország és Európa többi része közötti feszült kapcsolatok jelenlegi állapotát tekintve.
A balközép Szociáldemokrata Párt a védelmi minisztériumot, míg a Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock a külügyminisztériumot veszi át.
Baerbock korábban azt mondta, hogy „párbeszéddel és keménységgel” fog fellépni az olyan autoriter kormányokkal szemben, mint amilyen a kínai és az orosz is, de kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az újbaloldali, ökológiai beállítottságú miniszter és mögötte álló koalíció mennyire lesz kemény.
Németország kellemetlen helyzetbe került, mert miközben Oroszországot azzal vádolják, hogy gázválságot okoz Európában, és hogy épp felkészül egy esetleges konfliktusra az EU-szövetséges Ukrajnával szemben, közben az utolsó simításokat is elvégezték az Északi Áramlat 2 gázvezeték-projekten, amelyen keresztül orosz földgázt szállítanának Németországba.
Szerdán Németországban a szociáldemokraták, a Zöldek, valamint a jobbközép Szabad Demokraták bejelentették a koalíciós megállapodásukat, amelyben jelezték, hogy Németország továbbra is elkötelezett marad a NATO mellett.
A NATO három tagja – az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság – rendelkezik atomfegyverekkel. Németországnak nincsenek, de rendelkezik néhány amerikai atomfegyverrel, amelyeket szükség esetén német vadászgépek is bevethetnének. Az ilyen fegyvereket elrettentő eszköznek tekintik az olyan országok katonai agressziójával szemben, mint Oroszország.
Maga a NATO is megjegyzi, hogy a katonai szövetség „nukleáris elrettentése az Európában telepített amerikai nukleáris fegyverekre, valamint a szövetségesek által biztosított támogató képességekre és infrastruktúrára is támaszkodik”.
A német koalíció a jelek szerint elkötelezte magát amellett, hogy ezek a fegyverek német földön maradhatnak, mondván: „amíg a nukleáris fegyverek szerepet játszanak a NATO stratégiai koncepciójában, Németországnak érdeke, hogy részt vegyen a stratégiai vitákban és tervezési folyamatokban” – áll a szerdán megjelent dokumentumban.
Németországnak egy ideje feszült a viszonya NATO-szövetségeseivel, különösen az Egyesült Államokkal, amikor a védelmi kiadásokról van szó. Berlin csak lassan növeli védelmi kiadásait, összhangban a NATO 2014-es ígéretével, amely szerint a tagországoknak a GDP-jük 2 százalékát kell védelmi kiadásokra fordítaniuk.
Németország 2021-ben mintegy 53 milliárd dollárt költött védelemre, ami 3%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, azonban az összeg még mindig nem érte el a 2%-os irányelvet (a NATO becslései szerint 2021-ben a GDP 1,53%-a volt).
Donald Trump korábbi elnök többször szidta Németországot a védelmi kiadásai miatt, azzal vádolva, hogy „elmaradozó”, és hasznot húz a Németországban állomásozó amerikai csapatok jelenlétéből.
Trump aztán tavaly nyáron bejelentette, hogy csaknem 12 ezer amerikai katonát vonna ki Németországból, de a javaslatot Joe Biden elnök később jegelte.
Daniela Schwarzer, az Eurasia Open Society Foundations európai ügyvezető igazgatója szerint az új koalíció valószínűleg tovább növeli a védelmi kiadásokat, akár az Egyesült Államok nyomására, akár anélkül.
Tekintettel az SPD és a Zöldek védelmi kérdésekben elfoglalt álláspontjára, amelyek mindketten a katonai együttműködés európai szintű erősítését támogatják – az SPD például az európai hadsereg létrehozását is támogatja -, Schwarzer a védelmi kiadások további növekedésére számít.
„Ez egy olyan koalíció, amelyben két baloldali párt [az SPD és a Zöldek] van, akiknél a védelmi kiadások nem az első helyen állnának. Szerintem azonban az fog történni, hogy ugyan nem nagy ugrásokkal, hanem fokozatosa, de növelni fogják Németország védelmi kiadásait … Ugyanakkor egy zöld [párti] külügyminiszterrel az is valószínű, hogy Németország a külpolitika más területeire is be fog ruházni, nem csak a védelemre, például a humanitárius segítségnyújtásra és a civil válságkezelésre”
– jegyezte meg.
„Összességében úgy gondolom, hogy megvan minden ahhoz, hogy Németország nagyobb szerepet vállaljon az EU-n belül, de nemzetközi szinten is”
– mondta.
Címlapkép: NATO North Atlantic Treaty Organization/Flickr