Izrael attól tart, hogy az Egyesült Államok megelégszik egy „kevesebbet kevesebbért” nukleáris megállapodással Iránnal – mondta egy magas rangú izraeli tisztviselő a Wall Street Journalnak szerdán, a tárgyalások jövő heti bécsi folytatása előtt.
Izrael, amely hevesen ellenezte a Barack Obama korábbi amerikai elnök által kialkudott 2015-ös nukleáris megállapodást (JCPOA), a jelentések szerint szabotázskampányt indított Irán ellen, és katonai akcióval fenyegetőzött. Kedden Naftali Bennett miniszterelnök jelezte, hogy Izrael kész szakítani az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel, hogy szükség esetén fellépjen Irán ellen.
Az Egyesült Államok is figyelmeztetett, hogy katonai akció lehetséges, ha Irán közel kerül az atomfegyver előállításához.
„Izrael nagyon aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államok egy olyan megállapodás előkészítését végzi, amelyet ők ’kevesebbet kevesebbért’ megállapodásnak neveznek” – mondta a névtelenséget kérő magas rangú izraeli tisztviselő.
„Egy ilyen megállapodás káros lenne, és csak az iráni rezsimnek kedvezne”.
„Egy ilyen megállapodás meggyőzné az iráni közvéleményt és a térség országait arról, hogy a nukleáris zsarolás működik” – tette hozzá a tisztviselő. „Úgy néz ki, hogy az USA talán kedvező alkut köt Iránnal”.
„Elnökünk azt mondta, hogy nem lesz nukleáris fegyverük” – mondta Kenneth McKenzie tábornok, az amerikai Központi Parancsnokság parancsnoka a TIME magazinnak szerdán közzétett nyilatkozatában. „A diplomaták vezetik ezt az ügyet, de a Központi Parancsnokságnak mindig vannak különféle tervei, amelyeket utasítás esetén végre tudunk hajtani”.
Míg más amerikai tisztviselők az elmúlt napokban „egyéb lehetőségekről” beszéltek arra az esetre, ha az Iránnak a nukleáris megállapodáshoz való visszatérésére irányuló erőfeszítések kudarcot vallanának, McKenzie eddig a legegyértelműbben a katonai opcióról beszélt.
McKenzie, az Egyesült Államok közel-keleti főparancsnoka elmondta, hogy szerinte Teherán jelenleg még nem döntött úgy, hogy tényleges robbanófej építését folytatja, de olyan helyzetbe hozza magát, hogy ezt rövid időn belül megteheti.
„Ezúttal nagyon közel vannak hozzá” – mondta McKenzie. „Szerintem tetszik nekik az ötlet, hogy képesek lesznek kitörni”.
Az elmúlt napok jelentései szerint mind az Egyesült Államok, mind Izrael úgy véli, hogy Irán eléggé előrehaladt illegális dúsítási programjával ahhoz, hogy heteken-hónapokon belül atomfegyvert tudjon építeni, ha úgy dönt — közölte a Times of Israel.
Az ENSZ nukleáris megfigyelő szerve múlt heti bizalmas negyedéves jelentésében közölte a tagállamokkal, hogy Iránnak becslések szerint 17,7 kilogramm (39 font), legfeljebb 60%-os hasadóanyag-tisztaságúra dúsított uránkészlete van, ami augusztus óta közel 8 kilogrammos növekedést jelent.
A nagymértékben dúsított urán csak egy rövid technikai lépésre van attól, hogy fegyverminőségűvé váljon.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter „más lehetőségekről” beszélt, bár Rob Malley, a JCPOA-tárgyalások amerikai tárgyalója az NPR amerikai műsorszolgáltatónak adott interjújában egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok elsősorban gazdasági nyomásra gondol.
Malley mindazonáltal arra figyelmeztetett, hogy Washington nem fog „tétlenül ülni”, ha Irán késlekedik a tárgyalásokon való előrehaladással.
„Ha Irán továbbra is azt teszi, amit a jelek szerint most is tesz, vagyis továbbra is húzza az időt a nukleáris diplomáciai tárgyalóasztalnál, és felgyorsítja a tempót, amikor a nukleáris programjáról van szó, akkor ennek megfelelően kell reagálnunk” – mondta Malley.
Szintén szerdán az ENSZ nukleáris megfigyelőszervezete közölte, hogy „nem történt előrelépés” a Teheránnal folytatott tárgyalásokon az iráni atomprogram ellenőrzésével kapcsolatos vitákról, néhány nappal a 2015-ös iráni atomalku felújításáról szóló tárgyalások újraindítása előtt.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az ügynökség igazgatótanácsának negyedéves ülésén elmondta, hogy a kedden Teheránban folytatott megbeszélései „eredménytelenek” voltak, annak ellenére, hogy „konstruktív szellemben zajlottak”.
Behrouz Kamalvandi, az Iráni Atomenergia-szervezet szóvivője az iráni televíziónak elmondta, hogy csapata „az utolsó pillanatig próbálkozott”, de még van mit tenni.
Irán öt hónapos szünet után, az ultrakonzervatív elnök, Ebrahim Raisi megválasztását követően visszatér a világhatalmakkal folytatott bécsi tárgyalásokra.
A megállapodás fokozatosan felbomlik, amióta Donald Trump, volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kilépett belőle.
A következő évben Irán azzal vágott vissza, hogy elkezdett eltávolodni a közös átfogó cselekvési tervként (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA) is ismert megállapodásban vállalt kötelezettségeitől.
A tárgyalások közvetett módon zajlanak, egy uniós küldött ingázik Malley és az iráni delegáció között, amely nem hajlandó személyesen találkozni az amerikai képviselővel.
Irán az összes szankció feloldását követelte, de a Biden-kormányzat szerint csak a Trump által az atomalkuból való kilépés részeként bevezetett intézkedésekről tárgyalnak, köztük arról az átfogó, egyoldalú amerikai tilalomról, amely minden más nemzet számára tiltja, hogy Irán kulcsfontosságú exporttermékét, az olajat megvásárolja.
