Morawiecki: Brüsszelnek a keleti fenyegetéssel kellene foglalkoznia, nem a 7-es cikkellyel

ópai  – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a wpolityce.pl hírportálon hétfőn megjelent interjúban.

A lengyel konzervatív hírportál azon kérdésére, vajon Oroszország háborút akar-e, Morawiecki úgy válaszolt: reméli, hogy nem, viszont nyugtalanító képet kapunk, ha összefüggésbe hozzuk az összes, Európát keletről fenyegető válságot, „amelynek fonalai mind Moszkvába vezetnek”.

Példaként sorolta a fehéroroszországi, ukrajnai, moldovai helyzetet, a gázárak emelkedését, az afganisztáni migránsok szállításának „lehetséges kockázatát”. Mindennek közelebbről nézve „egy a forrása” – jegyezte meg.

Kitért az orosz-ukrán konfliktusra is, és több állam hírszerzési információira utalva kijelentette: Ukrajna határainál még a 2014-es ukrán válság során sem gyűlt össze annyi (orosz) katona, mint jelenleg.

Sorolta továbbá a Nyugat ellen irányuló „propagandisztikus” és hackertámadásokat, az utóbbiak keretében az energetikai rendszereket érő támadásokat.

Morawiecki: Varsó nem hajlandó úgy tárgyalni, hogy közben pisztolyt tartanak a fejéhez

Az Európai Unióban nincs helye a háborús retorikának – jelentette ki Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn.

Az orosz és a fehérorosz kormányzat egyúttal fokozza a saját lakosságának szánt háborúpárti propagandát is – fogalmazott a lengyel kormányfő.

A balti országok miniszterelnökeivel vasárnap folytatott tárgyalásait felidézve, Morawiecki megerősítette: a balti térség államai hasonlóképpen értékelik a biztonsági kockázatok súlyát.

Lengyelország ma az EU keleti szárnyát védi – utalt Morawiecki a fehérorosz határon fennálló migránsválságra. Aláhúzta: Brüsszelnek ezért az egész EU számára alapvető ügyekre kellene fókuszálnia.

„Ha esetleg – bárcsak erre soha ne kerülne sor – valamiféle háború törne ki a keleti szárnyon vagy ennek közelében, továbbra is a 7-es cikkely körüli vitával foglalkoznánk-e?”

– tette fel a kérdést.

Elmondta: bizonyos ügyekben, például az igazságügyi reformot illetően, léteznek nézeteltérések Brüsszel és Varsó között. Ezeknél fontosabb viszont a jelenlegi „nagyon fenyegető valóság, a valódi politika”, ezért – mint mondta – az egész EU számára alapvető ügyekre kell fókuszálni.

Kezelni tudja-e az Európai Unió a határain kialakult válságokat?

Miközben a fehérorosz kormány a közel-keleti migrációt fegyverként használja az EU ellen, addig a Balkánon a daytoni megállapodás és ezzel együtt Bosznia is, felbomlóban van.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak vajon nem kellene-e lehetővé tennie a migránsok áthaladását Európa nyugati országaiba, Morawiecki úgy reagált: ezt Lengyelország soha nem teszi meg, „komoly, jogállamiságot betartó, hatékony, és a kötelességvállalásait teljesítő állam vagyunk”.

Reményét fejezte ki, hogy Brüsszel megérti az EU szomszédságában jelentkező „komoly, mélyülő stratégiai kockázatokat”. Hangsúlyozta: „Keleten valóban veszélyessé válik a helyzet”.

Eljött az ideje, „hogy az EU-ban végül felülkerekedjen az józan ész”

– fogalmazott.

Az év eleje óta több mint 36 ezer határsértési kísérletet regisztráltak, több tömeges, erőszakos próbálkozás is történt. A határőrség közlése szerint vasárnap este egy újabb, meghiúsított eset történt, mintegy 150 fős migránscsoport ostromát a közlemény szerint fehérorosz egyenruhások támogatták.

Borrell szerint Európa veszélyben van, közös EU-s katonai doktrínát javasol

„Stratégiai felelősségünk van. A polgárok védelmet akarnak. A puha erő nem elég” – mondta Borrell, az Európai Unió kül – és biztonságpolitikai főképviselője.