Az Apokalipszis Soha című könyv szerzője lapunknak elmondta, hogy a megújuló energiák nem tudják fenntartani nagy energiaigényű civilizációnkat, és hogy a klímaaktivisták egy új vallást hoztak létre, mert ha az embernek nincs vallása, előbb utóbb csinál egyet magának. Hajdú Tímea interjúja.
Michael Shellenberger, amerikai környezetvédő és több sikerkönyv szerzője. Számos energiai és környezeti témájú cikket írt a New York Times, a Washington Post és a Wall Street Journal amerikai lapoknak. Határozott ellenzője a „progresszív woke ideológiáknak”, és alapítója és elnöke egy független kutatási szervezetnek a kaliforniai Enviromental Progress-nek.
A szerző a Klímapolitika Intézet meghívásából érkezett Budapestre, ahol bemutatta könyvének magyar fordítását. Az Apokalipszis Soha bemutatójára az MCC Budapest Lectures keretében került sor.
***
Ha valaki megnézi a híreket a klímaváltozással kapcsolatban, mindenhol felfokozott aggodalomba ütközik. „A bolygó felforr”- olvassuk a címekben, a „világ vezetőinek tennie kell valamit, és lehetőleg most azonnal…”. Tényleg ilyen rossz a helyzet?
Egy morális pánik szorításában élünk, ez egy vallásos mozgalom. A klímaváltozás valóságos, de ez nem a világ vége. Az Apokalipszis Soha című művem komoly kritikája a tudományos szakirodalomnak, beleérte azokat a tudományos munkákat, amelyeket az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) tett elérhetővé.
Sokakat meglep, hogy az IPCC-ben nincsen apokaliptikus forgatókönyv. Sőt olyan forgatókönyv sincs, amelyben a jövőben több ember fog meghalni természeti katasztrófákban, mint ma. Az elmúlt 100 évben 90%-al csökkent a természeti katasztrófák száma. 25%-al több élelmet termelünk, mint amire szükségünk van.
Úgy gondolom, hogy ez egy vallásos jelenség, egyfajta válasz a növekvő szekularizmusra. Ha az embereknek nincs vallása, akkor csinálnak maguknak egyet.
Ez egy módja az értelemkeresésnek, számtalan politikai érdek kötődik hozzá, különösen Európa hatalmának a megerősítése egy olyan időszakban, mikor a kontinens szerepe a világban igen bizonytalan. Egy egzisztenciális válságról van itt szó, ami különböző módon érinti az országokat, és amely az elmúlt harminc évben fejlődött ki közvetlenül a hidegháború véget érése miatt. A hidegháború értelmet adott a nemzeteknek, egzisztenciális konfliktus állt fenn a nyugat és a kelet között. Mikor véget ért, és megszűnt az apokaliptikus nukleáris fenyegetettség, akkor az emberek létrehoztak egy új alternatív realitást.
Nem kell nagyon megváltoztatni a bolygó hőmérsékletét. A civilizációnk egy bizonyos hőmérséklet köré van szervezve. Ha meg kell változtatni, akkor is jobb ha kicsit melegebb, mintha kicsit hidegebb lesz. De a trendek pozitív irányt mutatnak. A szén kibocsájtás az elmúlt 30 évben 25%-al csökkent Európában. Az Egyesült Államokban pedig 15 év leforgása alatt 22%-al csökkent. Úgy tűnik a világ abba az irányba megy, hogy a globális felmelegedés 2,5 fok alatt fog maradni.
Rengeteg dolog van a világban, ami miatt az embereknek aggódhatnak, de szerintem a klímaváltozás nem tartozik ezek közé.
Ha a tudomány alapján a helyzet nem apokaliptikus, akkor miért állítja mégis ezt a nyugati sajtó, köztük igen neves lapok is?
A médiának mindig megéri a riogatás, ezzel ellehet adni az újságokat, ez vonzza a figyelmet. Mielőtt a klímaváltozásról szőttek volna apokaliptikus forgatókönyveket, az emberek a „túlnépesedéstől” féltek az 1960-as évektől, egészen az 1980-as évekig. Akkor attól féltek, hogy túl sok ember van a földön, ma attól félnek, hogy túl kevés, különösen Európában.
Sok ember érdeke fűződik mindehhez, ott vannak a tudósok, akiknek az az érdeke, hogy eltúlozzák a veszélyt a figyelem és a támogatások miatt, aztán ott vannak az újságírók, akik társadalmi pozíció és figyelem miatt túlozzák el a jelenséget.
Értelmet akarnak adni az életüknek, egy olyan világban, amely – különösen a szekuláris emberek számára – egyre inkább értelmetlennek tűnik.
Nem meglepő, hogy ez az apokaliptikus vallás olyan emberek között bukkant fel, akik azt állítják, hogy vallástalanok, és ezek az emberek politikailag is inkább a baloldalhoz köthetőek.
A klímapolitika gyakran drámai változásokat igényel a társadalmaktól. Amerikában például ott van a Green New Deal. Mit gondol ezekről?
Ezek is bizonyítják a vallásos jelleget, mert van egy egyértelmű vágy arra, hogy visszatérjünk egy állítólagos „harmonikus korba”. Ez egy régi idea, miszerint a múltban harmóniában éltünk a természettel. Ez a görögök eszménye volt, amelyet Jean Jacques Rosseau elevenített fel. Ez egy konfliktusmentes világ fantáziája, egy olyan világé, amelyben nincs társadalmi hierarchia, társadalmi verseny és egyenlőtlenség.
Tudjuk, hogy a megújuló energiaforrások nem képesek ellátni egy nagy energiaigényű iparosodott civilizációt.
Fosszilis tüzelőanyagok nélkül nem volt lehetséges az ipari forradalom. A fosszilis üzemanyagok egyetlen alternatívája a nukleáris energia, amit azonban a radikális baloldal szintén apokaliptikus szemüvegen át néz. A Green New Deal-t csak úgy lehet megérteni, ha utópisztikus fantáziaként tekintünk rá. Ez nem egy gyakorlati program, hiszen ma már lehet látni, hogy
a nagy mértékben alkalmazott megújuló energiáknak negatívak a környezeti hatásai.
Nemrég kiraktam egy videót Twitterre, amin egy napelemekkel beborított kínai domboldal volt látható, és a pusztítás sokaknak nagyon meglepő volt.
Az emberek számára megdöbbentő, hogy egy olyan technológia, amely a napfényt elektromossággá alakítja, ennyi földterületet igényel. Ezek olyan dolgok, amelyekkel a legtöbb környezetvédő nincs tisztában, és úgy tűnik, nem is érdekli őket különösebben, mert ideológiai szemszögből közelítik meg a kérdést.
A mozgalom nem csak azt szeretné, hogy a társadalmakat alakítsuk át, hanem hogy a saját életmódunkat is. Például, mindenki legyen vegán, hogy megmentsük a Földet.
Az étel esztétikailag nagyon fontos. Az evés fontos része ennek az új vallásnak. A korai keresztény vallásokban, de a pogány vallásokban is volt egyfajta megszállottság az étellel, a tisztasággal kapcsolatban. A vegetáriánusok és a vegánok úgy tekintenek a húsra, mint a halál jelképére. Egyfajta halhatatlanságra tett kísérletet is ez, evilág meghaladásának kísérlete azáltal, hogy nem esznek húst. A hús az embert a saját halálára emlékezteti, a vegánizmus egyfajta menekülés a saját halandóságunk elől. Tehát a vegánizmus felé fordulás egyfajta spirituális kísérlet is, ahogy a Green New Deal és a megújuló energia is az. Ha megnézi a „fenntarthatóság”, a megújuló energiák, és a vegetarianizmus körüli nyelvezetet, akkor láthatja, hogy egy olyan nyelvezet ez, amely menekülne ebből a világból. Ez egy olyan vallás, amely nem akar szembenézni annak a valóságával, hogy a prosperitásunk és a gazdagságunk, és az egész civilizációnk pusztításra épült. Hogy ebben a világban szükség van a rombolásra, és szükség van a teremtésre is.
Az apokalipszis több vallásban felbukkan, a kereszténységben például sok a világvégével kapcsolatos prófécia. Az „isteni büntetés” gondolatát a kereszténységből kölcsönözték, vagy vannak más vallási elemek is benne?
Sok mindent kölcsönöztek a kereszténységtől, de vannak pogány elemek is benne. A kereszténységtől az apokaliptikus környezetvédők átvették az „eredendő bűnt”. Az ő eredendő bűnük a fosszilis tüzelők használata és az ipari forradalom. Aztán ott van a természetfeletti hit azzal kapcsolatban, hogy a természeti katasztrófák egyre súlyosabbak, egyre több embert ölnek meg, amelyekről tényszerűen tudjuk, hogy nem igazak, mégsem lehet róluk meggyőzni az embereket. Aztán ott vannak a különböző tabuk, az egyik legfőbb tabu a nukleáris energia, ami azért tabu, mert, ha azt használsz akkor nincs klímaváltozás. A nukleáris energia megszünteti a víz és levegőszennyezést. Ezért fenyegetést jelent az apokaliptikus környezetvédelem számára, mivel egy egyszerű technikai megoldást adna a problémára, ahelyett, hogy életmód változtatást követelne, amely a fő célja a moralizáló vallásnak.
Aztán ott vannak a megtisztulási rituálék, amik végrehajthatóak evéssel, vonatozással, biciklizéssel, sétálással, mert ezek megszüntetik a bűntudatot és „megtisztítják a bűntől” az embert. Aztán ott az áldozat, ami szintén fontos része volt a vallásoknak. S ott a képmutatás is, amely szintén tradicionális aspektusa a vallásoknak. Rá kell erőltetni az áldozatot és a szenvedést másokra, hogy ezáltal úgymond megtisztuljanak.
Az apokaliptikus környezetvédők gyűlölik a modern civilizációt. Vagy legalábbis szimbolikusan vissza akarnak térni egy korábbi időszakba. A legtöbbjük ugyanis felső-középosztálybeli, vagy arisztokratikus, gazdag háttérből érkezik, tehát ők maguk nem akarnak áldozatokat hozni.
Azt akarják, hogy mások hozzanak áldozatokat. Például a könyvemben az Apokalipszis Sohában írok Harryről és Meghanről, akik magángéppel repültek a klímakonferenciákra. Nagyon sok kritikát kaptak miatta, s idén mégis újra megismételték. Ez felveti a kérdést, hogy lehetett ez véletlen? Csak simán képmutatók, vagy szándékosan megélik a képmutatást, ezzel is mutatva a saját felsőbbrendűségüket? Ha demonstrálni akarod a felsőbbrendűségedet, akkor azt megteheted azzal, hogy olyan szabályokat hozol létre mások számára, amiket te nem követsz mert „felettük állsz”. Tehát más szabályok vonatkoznak a pórnépre, és mások az elitre.
Van egy igény az arisztokratikus periódushoz való visszatérésre, a feudális korba, mikor más törvények vonatkoztak a nemesekre, és mások a parasztokra.
A könyvben felhozza ennek a kettős mércének egy nagyon érdekes esetét, mégpedig az amazonasi-esőerdőkkel kapcsolatban. Hogy milyen képmutató az európaiak kritikája a brazil farmerekkel kapcsolatban, akik kivágják az erdőket.
Ez egy nagyon érdekes eset. Az Amazonasi-esőerdő az Édenkertet szimbolizálja. Egy harmónia állapotában levő kert szimbóluma. Eszerint az Amazonas-medence egy ősi terület, amit nem érintett a pusztítás. Csakhogy ez nem igaz, ahogy azt a történelmi feljegyzésekből is tudjuk.
Létrejött azon a területen emberi civilizáció, meg voltak művelve a földek, csak a 16. században az európaiak behozták a betegségeket, és a mai Brazília területén élő őslakosok jelentős része meghalt. Tehát az, amit ősi esőerdőként látunk, az valójában az európaiak megjelenése előtti farmokon újra nőtt erdő.
A könyvben említem az epizódot, hogy a híres brazil szupermodell Gisele Bündchen megkönnyezte, mikor átrepült az amazonasi-esőerdő felett és látta a farmokat. Rámutatok, hogy akkor nem sír, mikor átrepül Toszkána vagy Provence, vagy a Napa-völgy felett, pedig azok is erdők voltak valamikor. Ez azért van mert azt hiszi, hogy az amazonasi farmok természetellenesek, míg a farmok Toszkánában természetesek.
Már többször említette a nukleáris energiát, ha ez a legtisztább megoldás miért ellenzik annyira a zöld pártok? A félelem az oka, ami például itt Európában Csernobilhez köthető?
Az apokaliptikus környezetvédők a nukleáris energiát démoni erőnek tekintik. Ez a legnagyobb erő, amit ember hozott létre, és a történelem radikális eseménye volt az atom kettéhasítása. A hétköznapi tudomány sikere volt ez. Nem ipari folyamatokon keresztül jött létre, mint ahogy azt sokan hiszik. Nagyon egyszerű, alacsony költségű laboratóriumi kísérletek vezettek hozzá.
És először fegyverként használták. Tehát egyben bűn a természet ellen, bűn Isten ellen, és az emberi önteltség jele. A másik probléma természetesen az, hogy ha van atomenergia, akkor nincs levegő- és vízszennyezés.
Ez azért probléma, mert a környezetvédőknek szükségük van a szennyezésre, hogy értelmet adjanak az életüknek, és hogy legyen egy alternatív erkölcsük. Tehát az atomenergiával az a probléma, hogy azt jelenti, hogy nem kell életmódot váltani, és nincs indok arra, hogy más embereket áldozatokra kényszerítsünk annak érdekében, hogy a társadalomra ráerőltessük az akaratunkat.
És a paradox helyzet persze az, hogy csak az atomenergia képes valóban fenntartható társadalmat biztosítani számunkra. Úgy gondolom az atomenergia létfontosságú.
Vádolták már azzal, hogy klímatagadó?
Igen, természetesen. Az apokaliptikus környezetvédők klímatagadónak fognak nevezni bárkit, aki tagadja, hogy a klímaváltozás apokaliptikus fenyegetést jelent.
Régebben eredetileg azokra az emberekre alkalmazták, akik tagadták, hogy a bolygó melegszik, vagy hogy az emberi beavatkozás miatt melegszik. Ma már arra használják, hogy bárkit megtámadjanak, aki kritizálja az apokaliptikus mitológiát vagy szembeszáll vele. És így bizonyos értelemben maga a szó is felfedi a környezetvédelem vallásos jellegét. Ez egy eretnekség vádja, hogy eretnek valaki, aki nem hajlandó elfogadni az új vallást.
Ha tanácsot adhatna a nyugati kormányoknak, mit tanácsolna nekik az klímaváltozással kapcsolatban?
Létezik egy folyamat, amely az energialétrán felfelé halad a fától és a trágyától a szénen és a vízerőműveken át az olajig és a földgázig, majd az uránig. Tehát, ha szenet használnak, próbáljanak meg földgázt használni, ha megengedhetik maguknak. Ha földgázt és szenet használunk, próbáljuk meg a nukleáris energiát használni, ha van rá lehetőségünk.
A cél az emberi fejlődés, a jólétnek és az ellenálló képesség kialakítása kell legyen, mert ez javítja az emberek életét, és ellenállóvá tesz minket mindenféle kihívással szemben, beleértve a klímaváltozást is.
De ellene kell állnunk az új vallásnak, az apokaliptikus környezetvédő vallásnak, mert az veszélyezteti a mentális egészségünket, az emberi szolidaritást és az emberi boldogulást.
Borítókép: Michael Shellenberger/Flickr/TED
