Fordulat állhat be az EU migrációs politikájában, Brüsszel finanszírozná a határvédelmet

Megnyílhat a lehetőség, hogy európai uniós forrásokból támogassák a fizikai akadályok telepítését a közösség külső határán – írta a Die Welt című német lap csütörtökön az Európai Tanács elnökének varsói látogatásával kapcsolatban.

Charles Michel a lengyel fővárosban tett szerdai látogatásán elmondta, hogy az EU a következő napokban megvitatja a „fizikai infrastruktúra finanszírozásának lehetőségét a határokon”.

A tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó testület elnöke arról is tájékoztatott, hogy elkészült a Tanács jogi szakszolgálatának elemzése, amely szerint a közösségi jog alapján nincs akadálya annak, hogy uniós pénzből támogassák a külső határ biztosítására szolgáló „fizikai infrastruktúra”, vagyis határkerítések telepítését.

A Die Welt a hírportálján közölt összefoglalóban kiemelte: mindez azt jelenti, hogy látványos fordulat következhet be az EU migrációs politikájában. Előfordulhat, hogy Brüsszel mégis hajlandó lesz anyagilag támogatni a határkerítések építését.

Ha ez valóban megtörténik, komoly politikai vereséget szenvedne Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – tette hozzá a lap, rámutatva, hogy a végső döntést a bizottságnak kell meghoznia, mert csakis a testület szabadíthat fel forrásokat.

Felidézték, hogy a bizottság régóta hevesen ellenzi a határkerítések építésének pénzügyi támogatását. Ylva Johansson, a bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja az októberi EU-csúcs után még arról beszélt, hogy nem adnak pénzt ilyen célra, és ezt a testület elnöke is világossá tette a tagországi vezetők előtt.

Izraelben tanulnak migráns-helyzetet kezelni európai diplomaták

A Jerusalem Center for Public Affairs zsidó biztonsági és jogi szakértőinek tel-avivi előadásán többek között az izraeli magyar nagykövetnek is részt vett. 

Neokohn

1 hozzászólás

Azonban – tette hozzá a Die Welt – időközben Litvánia és Lettország után Lengyelország is egyre inkább szorult helyzetbe kerül a fehérorosz rezsim által „államilag szervezett embercsempészet” miatt, és mindhárom tagállam támogatást követel Brüsszeltől, beleértve a kerítések és falak építését is. Az EU-s külső határ lengyel-fehérorosz szakaszán kialakult válsághelyzet miatt pedig végképp hatalmas nyomás nehezedik Ursula von der Leyenre.

Egy név nélkül nyilatkozó magas beosztású uniós tisztségviselő a Die Weltnek elmondta, hogy a tagállami vezetők az októberi EU-csúcs zárónyilatkozatában kifejezetten leszögezték, hogy „nem fogadják el harmadik országok azon kísérleteit, hogy politikai célokra használjanak fel migránsokat”.

Ennél is fontosabb a zárónyilatkozat 20. pontja, amely szerint „az Európai Tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keret minden szükséges módosítására, valamint a megfelelő pénzügyi támogatással járó konkrét intézkedésekre”.

Ez a passzus arra kötelezi a Bizottságot, hogy folytasson nyílt vitát, ahelyett, hogy – amint az megtörtént – eleve elkötelezte magát a határkerítések társfinanszírozásának elutasítása mellett – írta a Die Welt.

Hozzátették: tagállami körök ezzel kapcsolatban arra is rámutatnak, hogy nem lesz képes egyedül finanszírozni a határkerítést Litvánia, amelynek csaknem 700 kilométeres közös határa van Fehéroroszországgal.

Borrell szerint Európa veszélyben van, közös EU-s katonai doktrínát javasol

„Stratégiai felelősségünk van. A polgárok védelmet akarnak. A puha erő nem elég” – mondta Borrell, az Európai Unió kül – és biztonságpolitikai főképviselője.

Neokohn

2 hozzászólás