Magas rangú uniós vezetők indokolatlannak minősítették a Litvánia elleni kínai büntetőhadjáratot, és kijelentették, hogy a tervezett vilniusi tajvani képviselet nem sérti a blokk „egy Kína”-politikáját.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, a Tanács elnöke csütörtökön közös levélben úgy fogalmazott, hogy Peking „indokolatlan” és „aránytalan” nyomást gyakorolt Litvániára a tajvani képviseleti iroda megnyitásának bejelentését követően.
Az EU-s vezetők megfogadták, hogy „visszavágnak” a tagállamokra irányuló „fenyegetésekkel, politikai nyomással és kényszerítő intézkedésekkel” szemben.
Peking korábban tiltakozott az ellen, hogy Litvánia engedélyezte, hogy Tajvan Vilniusba tervezett irodája a „tajvani képviselet” nevet használja a szokásos „Tajpej” helyett, mondván, hogy ez azt sugallja, hogy Tajvan szuverén ország, amit Kína elutasít.
Miután Vilnius nem hátrált meg, a kínai külügyminisztérium arra kérte Litvániát, hogy hívja haza pekingi nagykövetét, és augusztusban visszahívta saját követét is a balti országból.
Von der Leyen és Michel szerint Vilnius döntése nem jelenti az EU egy Kína-politikájának megsértését, és kijelentette, hogy az EU-nak és tagállamainak joguk van fejleszteni kapcsolataikat és együttműködésüket Tajvannal.
A két uniós vezető hozzátette, hogy kapcsolatban állnak kínai tisztviselőkkel a kérdéssel kapcsolatos feszültségek enyhítése érdekében.
A tajvani külügyminisztérium pénteken kiadott közleményében köszönetet mondott az uniós vezetőknek.
