A délkelet-ukrajnai konfliktus nem oldható meg katonai eszközökkel, az erőszak alkalmazásának nagyon szomorú, beláthatatlan és tragikus következményei lesznek – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.
Zaharova szerint az Ukrajnába érkező fegyverek és hadfelszerelés, valamint az ország területén a NATO-tagállamok által létrehozott kiképzőközpontok erősítik Kijevben azt a meggyőződését, hogy lehetséges az erőszakos megoldás a Donyec-medencében.
„Felszólítjuk a nyugati fővárosokat, amelyek fegyvert pumpálnak Ukrajnába – elsősorban Washingtont, de Berlint és Párizst is, mint a normandiai formátum tagjait -, hogy hagyjanak fel az ország militarizálásának ösztönzésével, és befolyásukat arra használják, hogy Kijevet politikai és diplomáciai eszközökkel tereljék vissza arra az útra, amely a Donyec-medencei tartós békéhez vezet”
– hangoztatta a szóvivő.
Zaharova szerint Oroszországot aggasztja a délkelet-ukrajnai események alakulása, és nem zárja ki a helyzet további romlását. A szóvivő így kommentálta azokat az értesüléseket, amelyek szerint az ukrán fegyveres erők szerdán elfoglalták Sztaromarjevka falut Kijev és a donyecki szakadárok által ellenőrzött területek közötti demarkációs vonalnál, az úgynevezett „szürke zónában”. A híradások szerint a település lakosai, mintegy háromtucatnyian, orosz állampolgárok. Kedden az ukrán vezérkar bejelentette, hogy Bayraktar típusú csapásmérő drónt vetett be a szakadárok egyik tüzérségi állása ellen.
Az orosz külügyi szóvivő csütörtökön ismertette az orosz álláspontot, amely szerint az ukrán fegyveres erők tudatosan élezik a helyzetet a tavaly júniusban a fegyvernyugvás rendszerének megerősítése érdekében a felek által kölcsönösen elfogadott kiegészítő intézkedések megszegésével. Zaharova azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy semmibe veszi a Donyec-medence képviselőinek azon kéréseit, amelyeket, a tűzszüneti rendszer ellenőrzésével és koordinálásával foglalkozó közös központban a fegyvernyugvás garanciáinak ügyében intéztek hozzá.
„Az a benyomásunk, Kijev szándékosan zsákutcába juttatja a kontaktcsoportban folyó tárgyalásokat, hogy egyszerűen katonai eszközökkel szabad kezet kapjon a Donyec-medence visszaszerzéséhez”
– mutatott rá Zaharova.
Úgy vélekedett, hogy az ukrán fél azért bénította meg a kontaktcsoport munkáját, mert nem kívánja szabadon bocsátani Andrej Koszjakot, a luhanszki szakadár köztársaság foglyul ejtett, orosz állampolgárságú tűzszünet-megfigyelőjét. Koszjakot az ukránok október 13-án fogták el a csapatszétválasztási övezetben, miközben az ukrán féllel előzetesen egyeztetett munkálatokat ellenőrzött.
Borítókép: 7th Army Training Command/Flickr
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
az ukránoknak jelenleg minden szomszédos állammal komoly gondjuk van. mondhatni: Ukrajnát kizárólag ellenséges államok veszik körül. erről az ukránok agresszív arroganciája tehet. tényleg nem jó ötlet felfegyverezni őket. akár Magyarországot is megtámadhatják
Ukrajna most elfoglalt egy falut, de a kérdés inkább az, hogy Ukrajna mekkora lesz az elkövetkező évtizedekben, már ha lesz olyan ország, hogy Ukrajna. A lengyelek is most akarják megduplázni a hadseregük létszámát, nyilvánosan az oroszok ellen, de azt a hadsereget Ukrajna ellen is be tudják vetni ha majd akarják. Azt ne feledjük, hogy Volhínia történelmileg inkább lengyel mint ukrán. Vegyük Kárpátalját. Ott már csak annak nincs magyar útlevele, aki nem akart magának. A románok is szívesen elvennék Bukovinát.