Hogyan készülhet fel a NATO az Oroszországgal való háborúra?

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Itt az ideje, hogy komolyan foglalkozzunk a NATO védelmi képességeinek megerősítésével Kelet-Európában. Oroszország továbbra is olyan tevékenységeket folytat, amelyek célja a NATO-szövetségesek megfélemlítése és a szomszédos kelet-európai országok stabilitásának aláásása. Az orosz hadsereg javítja képességeit arra, hogy nagy létszámú fegyveres erőket telepítsen nyugati határai mentén, és rövid idő alatt támadásokat hajtson végre a Baltikumtól a Fekete-tengerig bárhol – írja Dr. Daniel Goure a Lexington Intézet vezető alelnöke.

Oroszország számos olyan precíziós légi és rakétacsapás-képességet is fejlesztett ki, amelyek komoly pusztítást végezhetnek a NATO-erőkben, bázisokon, logisztikai és egyéb infrastruktúrán. A növekvő orosz katonai fenyegetés miatt fontos, hogy megerősítsék azon államok katonai képességeit, amelyeket a hagyományos orosz agresszió közvetlen veszélye leginkább fenyeget. A NATO további erők telepítése mellett érvel a szövetség keleti szárnyára.

Moszkva nemrégiben bejelentette, hogy 20 új katonai egységet hoz létre Oroszország nyugati részén, hogy szembeszálljon a NATO-val. Oroszország és Fehéroroszország nagyszabású hadgyakorlatot is tart, a ZAPAD-ot („Nyugat”), amelynek célja, hogy teszteljék a NATO fenyegetésével szembeni „védekezési” képességeiket. Ez a gyakorlat megkülönböztethetetlen a balti államok, Lengyelország vagy Ukrajna elleni offenzívához szükséges bevetésektől.

Oroszország több mint egy évtizede hatalmas és költséges erőfeszítéseket tesz gyakorlatilag teljes – hagyományos és nukleáris – haderejének modernizálására. Ez a modernizációs program különösen a nyugati orosz képességekre összpontosított a NATO ellenében. Oroszország jelentősen növelte szárazföldi, tengeri, légi és rakétatelepítéseit nyugati területein mind mennyiségileg, mind minőségileg. Fokozta továbbá a hírszerzés műveleteit is.

Az orosz hagyományos katonai képességek e fejlesztései közvetlen és közvetett fenyegetést jelentenek a NATO-ra nézve. Amint azt egy RAND-tanulmány megállapította, ezen erőfeszítések egyik fontos következménye, hogy csökken a szövetség számára rendelkezésre álló stratégiai előrejelzési idő. Az előrejelzés kritikus fontosságú ahhoz, hogy a NATO képes legyen reagálni egy orosz támadásra a keleti szárnyán.

Ennek fényében számos szakértő szorgalmazta, hogy a Kelet-Európát fenyegető orosz fenyegetés elrettentésére erőteljesebb megközelítést alkalmazzanak. A közelmúltban a Center for European Policy Analysis (CEPA) szakértői kvartettje a War on the Rocks című folyóiratban cikket tett közzé, amelyben a szövetség keleti szárnyának védelmére irányuló koherensebb NATO-politikát követelt. Azzal érveltek, hogy a NATO-nak azonnal négy lépést kell tennie:

„Először is, fel kell ismernie a fekete-tengeri régió stratégiai jelentőségét, és meg kell szüntetnie a jelenlegi „többszintű” előretolt jelenlétet, amely magában foglalja a „megerősített előretolt jelenlétet” a balti-tengeri régióban és a testre szabott előretolt jelenlétet” a fekete-tengeri régióban. Ezután a NATO-tagoknak javítaniuk kell a helyzetfelismerő képességüket, és fel kell készülniük a Kreml provokációira adott gyors politikai és katonai válaszlépésekre a teljes keleti szárny mentén. Harmadszor, a szövetségeseknek korszerűsíteniük kell a légi és rakéta képességeiket, és javítaniuk kell a biztonsági együttműködési programokat és eljárásokat. Végül pedig a NATO-nak támogatnia kell a fekete-tengeri térségbeli NATO-partnereket – Ukrajnát és Grúziát –, miközben növelnie kell a gazdasági fejlődésüket támogató beruházásokat.”

Hadgyakorlatok malőrökkel – egyre aktívabb az orosz haderő

Érdemes felfigyelni arra, hogy a jó ideje egymást érő orosz hadgyakorlatokat egyre közelebb viszik a NATO határaihoz. Eperjesi Ildikó elemzése.

De van egy ötödik lépés is, amelyet a NATO-nak hozzá kellene tennie: fokoznia kellene tagjai és más államok önvédelmi képességét keleten. Lengyelország a NATO keleti hatékony védelmének sarokköve, és természetes regionális vezetője. Gyorsan halad az elöregedő szovjet felszerelésének modern nyugati eszközökre és rendszerekre való cseréje felé. Lengyelország megvásárolta a Patriot lég- és rakétavédelmi rendszereket és a High Mobility Artillery Rocket System nagy hatótávolságú rakéta-tüzérségi üteget. Legutóbb F-35 vadászgépekre írt alá szerződést, és bejelentette, hogy több száz amerikai gyártmányú M1A2 Abrams harckocsit kíván beszerezni.

Mivel Ukrajna egyértelműen Moszkva célkeresztjében van, a NATO valamennyi tagja számára prioritást kell, hogy élvezzen, hogy elássa Kijevet az orosz katonai fenyegetésekkel szembeni ellenálláshoz szükséges eszközökkel. A Trump-kormányzat több százmillió dolláros katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, beleértve olyan eszközöket is, mint a Javelin páncéltörő rakéták. Erre a támogatásra építve a Biden-kormányzat nemrégiben bejelentette, hogy mintegy 150 millió dollár értékű katonai segítséget kíván nyújtani Ukrajnának, többek között tüzérség elleni radarokat, kommunikációs és elektronikai hadviselési eszközöket, drónok elleni rendszereket és kiképzést. Emellett mintegy 60 millió dolláros további támogatást ígért Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek washingtoni látogatása során.

Még ennél is fontosabb előrelépés lenne további amerikai és NATO-erők telepítése a szövetség keleti határai közelébe. Amint azt a fent hivatkozott CEPA-cikk is javasolja, a NATO harccsoportoknak a balti államokban történő rotációs telepítését állandó NATO-erők telepítésére kellene cserélni.

Lengyelország kulcsfontosságú a NATO keleti szárnyának megerősített védelmében. Jelenleg az Egyesült Államok egy teljes páncélos dandár harccsoportot (ABCT) telepített rotációs alapon Lengyelországba. A két ország közelmúltbeli megállapodása alapján a Pentagon arra készül, hogy ezt a telepítést egy előre telepített hadosztályparancsnoksággal, logisztikai egységekkel és egy MQ-9 Reaper drónszázaddal bővítse.

A legjobb megoldás azonban az amerikai hadsereg állandó jelenléte lenne Kelet-Európában, különösen Lengyelországban. Tekintettel a szárazföldi kommunikációs vonalakat fenyegető orosz nagy hatótávolságú precíziós csapás veszélyére, valószínűleg csak a keletre telepített erők szállhatnak harcba a támadó orosz erőkkel. Egy amerikai állomáshely Kelet-Európában képes lenne gyorsan és hatékonyan reagálni az ellenségeskedések kezdetétől fogva. A nagy hatótávolságú tüzérséget, fejlett repülő és többszintű légi és rakétavédelmet alkalmazó mobil alakulat megzavarná az orosz szárazföldi offenzívát és széttudná zilálni légvédelmi rendszerét.

Piros jelzés — már a NATO is fenyegetőnek tartja Kínát

A szövetség országai első ízben fogják elismerni, hogy Kína növekvő katonai ereje fenyegetést jelenthet a világ számára. 

“Hogyan készülhet fel a NATO az Oroszországgal való háborúra?” bejegyzéshez 19 hozzászólás

  1. Ez a cikk igen erősen globalista agitprop… Az oroszok kurvára nem akarják Európát megtámadni, Ők abban érdekeltek, hogy kereskedni tudjanak. Jelen esetben inkább a NATO az agresszor aki a ruszkik hátsó udvarába akar bázisokat telepíteni folyamatosan…

      • Fedezik Aszadot mint szövetségest, fedezik a kijáratot a Földközi tengerre és biztosítják a szállítási valamint kereskedelmi útvonalakat. Miért az USA mit csinál a világ szinte minden szegletében? Ja bocs, Ők nem csak csapatokat tesznek le, de még lopnak is… Ha jól tudom Szíriából is folyamatosan lopják az olajat, mint ahogy korábban Irakból is tették.

  2. Mondjuk ezt a részletet adom :
    „Mivel Ukrajna egyértelműen Moszkva célkeresztjében van, a NATO valamennyi tagja számára prioritást kell, hogy élvezzen, hogy elássa Kijevet ”
    Az ukrán banderista nácik elásásában magam is szívesen segítek 😀

    • Ők demokratikus , haladó nácik. A vezetőik mind zsidók. Ilyen a világon nincs sehol. Mint egy vicc !
      Ha Sztyepán Bandera feltámadna és látná , hogy mit művelnek a nevében , visszafeküdne a sírjába.

  3. Vannak olyan megállapítások, amivel egyáltalán nem értek egyet.

    Egyet akarok kiemelni, de mielőtt rátérek, azt szeretném megjegyezni, hogy hamarosan egy évtizedek óta nem látott hadgyakorlat veszi kezdetét orosz és fehérorosz csapatok részvételével (200 ezres számra emlékszem). Ez annak a következménye, hogy a nyugat, véleményem szerint, szándékosan(!) siklatta ki Lukasenka közeledését (a krími lépés s váratlanul érte az amcsikat, Fehéroroszország, pedig nem Ukrajna, az még jobban be van ékelődve az orosz érdekszférába, továbbá a fehérorosz határtól már nincs is olyan messze Moszkva). Bő egy éve még teljesen más szelek fújtak a fehéroroszoknál, hisz ennyi ideje annak, hogy Lukasenka például orosz puccskísérletről beszélt, s a szennyezet olajnak is két éve már, amit Litvánián keresztül érkező, nyugati olajimport követett.
    https://www.valaszonline.hu/2020/01/09/putyin-mandatum-orosz-belarusz-egyesules-elemzes/
    Továbbá a lengyel fegyverkezés, s a megromlott nyugati-fehérorosz kapcsolatok az okozói a mostani hadgyakorlatnak is. Lukasenka értette az egykori szovjetunióra történő állandó putyini hivatkozásokat, s nem akarta az országa önállóságát feladni, nem akarta, hogy országa csak egy köztársaság legyen az orosz föderációban, de a nyugati lépések egyszerűen beletolták Putyin „ölelő” karjaiba.

    A cikkben ez szerepel:
    „Még ennél is fontosabb előrelépés lenne további amerikai és NATO-erők telepítése a szövetség keleti határai közelébe. Amint azt a fent hivatkozott CEPA-cikk is javasolja, a NATO harccsoportoknak a balti államokban történő rotációs telepítését állandó NATO-erők telepítésére kellene cserélni.”

    Amennyiben az oroszok támadni szándékoznának valaha is a Baltikum nagyon rövid idő alatt esne el, ezért állandó NATO-erőket csak nagy számban lenne érdemes oda telepíteni, amiből az oroszok azt a következtetést vonhatnák le, hogy a NATO akar támadni, vagy csak várja a megfelelő pillanatot, tehát ezzel a lépéssel csak azt lehetne elérni, hogy tovább nőjön a feszültség Európa két része között, ami nem lehet a NATO érdeke sem, főleg nem lehet az európaiak érdeke.

    Amit még szerintem fontos megemlíteni, hogy ebbe a fegyverkezési tempóba külső és belső okok együttesen kényszerítették bele az oroszokat (akik egyébként a tavalyi hivatalos hadikiadásaik megnyirbálsára kényszerültek). A külső okok között szerintem egyértelműen látható, hogy az USA ismételten egy „csillagháborús” fegyverkezésbe akarja belehajszolni őket, ami a szankciókkal párosulva, tartósan lassítja/visszafogja az orosz gazdaság növekedését (arra viszont elégtelen, hogy egy „belülről” jövő kezdeményezés által formálják kedvükre az országot). Mondjuk szerintem azt elfelejtik, hogy a szovjetunió felbomlásához még két nagyon fontos gazdasági tényező kellett: Afganisztán és Csernobil (már 1990-ben több száz milliárd dollárra tették a szovjetek a költségeket).

  4. A legjobb megoldás azonban az amerikai hadsereg állandó jelenléte lenne Kelet-Európában, különösen Lengyelországban ? Harminc éve mentek el a szovjet megszállók. Nem kell helyettük másik … :((

    • Akkor kezdj el lobbizni azért, hogy a 15% SZJA-t emeljék fel 50%-ra, de nagyon gyorsan! Mert a saját fejlesztésű hadsereg a lehető legköltségesebb közpénzpocsékolási mód.

      • Attól még , hogy egy szövetségi rendszer tagjai vagyunk , nem kötelező csapatokat itt tartani.
        Minden hadseregnek helyi gyártású kézifegyverre , szállítójárműre és lőszerre van szüksége.
        Esetleg könnyű páncélozott járműre is. Ez lassan összejön. A többit vesszük , mint mások.
        Ehhez nem kell óriási anyagi teher …

    • Nem kell bizony, de masik hadsereg sem kell. Sem NATO, sem Orosz, semmilyen sem kell. Vegul is a NATO kozeledett az orosz hatarhoz, minden megallapodast folrugva bevonult a volt szoc. orszagokba. Jobb lenne nekunk kimaradni a nagyhatalmak ellensegeskedeseibol es vegre semlegesnek lenni Mint Svajc..

  5. A Szovjetunió más tészta volt.
    Egy agresszív, imperialista világhatalom, amely szemben állt a szintén agresszív és imperialista Egyesült Államokkal és az általa kiépített szövetségi rendszerrel, a NATO-val.
    Oroszország ezzel szemben egy nagyhatalmi státuszban lévő nemzetállam amelynek esze ágában sincs megtámadni a nyugatot. Nagyhatalom, de már nem világhatalom, viszont nukleáris fegyvereivel többszörösen képes kiirtani a földi civilizációt.
    A NATO és Európa: Az Európai Unió gazdasági, politikai és katonai szempontból eljelentéktelenedett. A nyugati országok a teljes társadalmi szétesés, politikai anarchia és polgárháború felé sodródnak. Az európai tábornokok nagyjából arra jók, hogy az amerikai kollégáiknak felszolgálják a kávét…
    Az Észak atlanti szövetséget gyakorlatilag az USA tartja fenn. Az Európai szövetségesek gyakorlatilag csak fingreszelésre jók…
    Tehát az Oroszország elleni „forró” háborúnak semmilyen realitása nincs.
    Jelenleg a nyugat hidegháborús eszközökkel próbálja politikai, gazdasági és stratégiai szempontból elszigetelni az oroszokat és Kínát. Ennek az eredményeként Oroszország és Kína összezárt és együtt sokkal erősebbek mint külön.
    Amerika: Az Usában a a demokraták által erőltetett neomarxista szemlélet társadalmi, gazdasági és főképpen katonai téren nagyon meggyengítette Amerikát. Mint minden baloldali pártra, a demokratákra is jellemző, hogy le akarják váltani a nekik nem tetsző társadalmat és a jobboldali szavazókat migránsokkal akarják kiváltani. Ezzel együtt a társadalmi értékrend és a Montesquieu-i társadalmi szerződés felrúgása már középtávon Az USA végzetes meggyengülését eredményezi. Ha ez így megy tovább az USA le fog süllyedni a latin amerikai államok szintjére és elveszíti világhatalmi státuszát!
    Ennek nagyon durva előjele az Afganisztáni katasztrófa…
    Ha ez így történik, akkor Izrael állama nagyon kalandos jövő elé néz…

  6. Sugárzó lesz majd a mosolyunk: Egyrészt a halálos sugárzás miatt, másrészt az összeégett arcbőr kifeszül és „mosolyt csal az arcra”…