Olyan sok vízerőművet épített Irán az elmúlt évtizedekben, olyan elhibázottan vezeti a vízgazdálkodását, hogy súlyos vízhiány fenyegeti és húsz éven belül elvesztheti termőföldjeinek 70%-át.
Az Afganisztáni események megmutatták, hogy is fest azt, ha egy rezsim összeomlik. Milíciák róják az utakat, a katonák helikopterekkel kapaszkodnak fel, hogy az idővel harcolva megmeneküljenek az lent pusztító anarchia elől. Néha nem ennyire látható bukás. Afganisztán szomszédságában van egy másik iszlamista teokrácia: Irán, amely jelenleg veszélyes vízhiánnyal küzd. Egy keményvonalas muszlim rezsim éppen felemelkedik Közép-Ázsiában azonban könnyen lehet, hogy egy másik épp elindul az összeomlás felé – írja Ivor Roberts a The Spectator World oldalán.
Júliusban Iránban hatalmas szárazság pusztított, amely ahhoz vezetett, hogy az olajban gazdag Huzisztán provinciában tüntetések robbantak ki. A provinciában a vízhiány kritikus szintre lépett és 700 faluban egyáltalán nem volt víz, és 28 millió embert érintett a vízhiány. Még az állami média is elismerte, hogy a helyzet válságos. A szerző szerint a tüntések a jövőben megszaporodhatnak.
Ez a válság egyedül Teherán hibája – állítja a szerző.
Az ajatollah-ok az iráni-iraki háború óta azzal próbálják megtartani a Forradalmi Gárda támogatását, hogy megpróbálják őket a békeidőben is „aktivizálni”. Protekciós IRGC tagoknak adtak a gátak megépítési szerződéseket függetlenül attól, hogy ez hány emberre volt negatív hatással. A Sah alatt összesen 13 gátat építtettek. 1979 óta azonban több, mint 600-at, amelyek elterelik a vizet a szegényebb településektől.
Hiába az ökológiai válság az építkezések folytatódnak. Azonban a lakosság elkezdett lázadozni. A túlzottan kiaknázott víztartó rétegek, a folyók elterelése és a korrupt vízgazdálkodás az elmúlt 40 évben 85 százalékkal kimerítették Irán talajvizét, így a fennmaradó talajvíz nagy része használhatatlanná vált. Irán a világ legrosszabb szabálysértője a megújuló vízkészletek fogyasztása tekintetében, 92 százalékot használnak – ami jóval az ajánlott 40 százalékos határ felett van.
Azonban mivel Irán vezetői megszállottjai az „önellátás” gondolatának, nyomást helyeznek a gazdálkodókra, hogy növeljék a termelést. A kormány aláásta mezőgazdasági régiókat azzal, hogy vízigényes növények, például búza, rizs és cukornád termesztésére ösztönözte a gazdákat. Ennek eredményeképpen 780 000 mély kutat ástak – ebből 430 000 illegális, éjszaka használt és nappal fedett, az ellenőrök pedig elfordulnak. Huzisztán egykor termékeny mezőgazdasági területein, ahol Irán olajkészletének 80 százaléka és gázkészleteinek 60 százaléka található, a termés zsugorodik, a tenyészállatok pedig szomjan halnak.
Issa Kalantari korábbi iráni mezőgazdasági miniszter szerint, aki jelenleg a környezet tárcát vezeti, Irán elvesztheti a termőföldjeinek 70%-át a következő 20-30 évben. Hosszútávon ez potenciális migrációs válsághoz is vezethet, ha a föld lakhatatlanná válik a haldokló folyók és az apadó talajvíz miatt.
A vízhiány visszafordíthatatlan károkat okozhat a földnek a minőségében, mivel kiszárítja a talajt, ami valószínűbbé és intenzívebbé teszi a természeti katasztrófákat, például a földrengéseket.
A vízhiányt az is fokozta, hogy egyre több vízerőművet építettek, mint például a Huzisztánban található Karun folyón. A mezőgazdasági területek felé terelték a vizet anélkül, hogy ellátták volna a terület vízi élővilágát és tágabb ökoszisztémáját. Az eredmény? Az ország évente kétmilliárd tonna talajt veszít.
A jelenlegi tiltakozási hullám középpontjában az a vád áll, hogy a kormány olajfúrásra fordítja a vizet. Korábbi gyakorlatuknak megfelelően a rezsim vaskézzel fojtotta el az ellenvéleményt, és elmúlt hetekben legalább nyolc civil halt meg a tüntetéseken.
A korábbi tiltakozásokkal ellentétben azonban a rezsim nem tudja a végtelenségig elhallgattatni a szomjas embereket. Ha az embereknek nincs mit inniuk, akkor nincs vesztenivalójuk – írja a szerző.
Ivor Roberts szerint a tiltakozások elsodorhatják az iráni rezsimet.
Irán vezetői megpróbálhatják maguk is megoldani a problémát, de mindig a rövid távú megoldásokat részesítik előnyben, mint például a jelenlegi vízszállító tartályhajók importját. Ez nem sokat segít a mögöttes problémán.
A kialakuló válság segíthet abban, hogy a Nyugat visszakényszerítse Iránt a tárgyalóasztalhoz. A súlyos vízválság és az általa okozott zavargások arra ösztönözhetik Iránt, hogy elfogadja, hogy segítségre van szüksége. A víztechnológiával és beruházásokkal kapcsolatos nyugati együttműködés felajánlását Teheránban nagyobb valószínűséggel üdvözölnék, mint bármilyen más ajánlatot – zárja Roberts.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A legnagyobb gondot a rizstermesztés okozza. A búza vízigénye, ahhoz képest semmi, de szerintem a cukornád sem közelíti meg.
https://www.origo.hu/gazdasag/20210528-iran-vizhiany-gazdasag-klimavalsag.html
Olvastam egy cikket, hogy tavaly is azzal „verte a mellét” az iráni agrár miniszter, hogy mennyivel nőttek a rizstermőterületek.
Ez is a témába vág:
https://intellinews.com/ignorant-or-careless-ministers-spreading-rice-cultivation-across-iran-despite-water-crisis-216923/?source=iran
Egyébként jövőre 13%-os csökkenéssel számolnak az idei évhez viszonyítva (2.2m tonna-t) a „szárazság” miatt, bár én inkább a vízgazdálkodásban lévő erőteljes problémákra vezetném ezt vissza.
https://financialtribune.com/articles/domestic-economy/110367/rice-production-estimated-to-decline-by-13-due-to-drought
Az meg hab a tortán, hogy pár évvel ezelőtt arról beszéltek az iráni vezetők, hogy szeretnék, ha Irán lakossága ~150+ millióra növekedne (jelenleg ~85 millió), mert akkor nőne az ország súlya is… Arról nem értekeztek, hogy ezeket az embereket mégis hogyan szeretnék etetni.
Közben Jordánia termővé teszi a sivatagot.
Reméljük, de én csak egy projektet olvastam, ami azért nem hozott áttörést, ez a Sahara Forest Project, de ez több országban is fut (2018-ban 200 hektáron ment a próba termesztés Jordániában).
Az orientalista átvett egy cikket, amiben az szerepel, hogy az ország 98%-ban importra szorul az élelmiszerellátását illetően, s a mezőgazdaság csak a gdp 3%-át adja.
https://orientalista.hu/mezogazdasag-a-sivatagban-igy-termesztenek-jordaniaban-kepek/
Bár szerintem a 98% túlzás a és a gdp-nek is valahol a 4-6%-át adja a mezőgazdaság, azért ezek elég elkeserítő számok. Nagyon kevés öntözött területtel rendelkezik, aminek a nagyját az 1963 épült „east ghor canal”-nak köszönheti. Egyébként amcsi segélyből épült. Én úgy tudom, hogy minden túlnépesedésnek indult muszlim országban elég komoly gondot jelent az élelmiszerellátás (már ami Afrikát és a Közel-Keletet illeti) például Afganisztán sem képes etetni a 40 milliós lakosságát.
https://en.wikipedia.org/wiki/Agriculture_in_Jordan
Perzsia helyzete egyébként eltér, mert náluk az elégtelen vízgazdálkodás az igazi gond, nem a megművelhető/öntözhető terület nagysága.
https://en.wikipedia.org/wiki/Agriculture_in_Iran
Említhettem volna Izraelt is , de szándékosan egy másik országot akartam.
A technológia adott , csak használni kell. Kellene … :((
Több arab ország is bevásárolt Ukrajnában , hatalmas területeket. Élelmiszer biztosan lesz.
Csak nem, mindenkinek.
Az afgánoknál a mák hoz annyit , hogy megélnek belőle.
Perzsiát egy átfogó nemzetközi programmal rendbe kellene tenni , mielőtt nagyobb baj lenne.
A térségben inkább egy stabil Irán kellene , mert az mindenkinek jobb lenne. Még Izraelnek is.
Az csak egy dolog, hogy folyamatosan fejleszteniük kellenne, de nem is bírják követni a népesség-növekedésüket.
Nem hoz annyit a mák. A tálib hatalomátvétel előtt az ország gdp-jének ~50-75%-át a különböző nemzetközi segélyek tették ki, és óriási mennyiségű importra szorulnak, ami miatt egyébként hatékonyan képesek zsarolni, mert az éhezés egy új menekülthullámot indíthatna el, így valószínűleg az várató, hogy különböző csatornákon keresztül elegendő élelmiszert és gyógyszereket (+egyéb eü felszerelést) fognak kapni, már csak azért is, hogy ez ne következzen be.
Hallottam az ukrán vásárlásokról. Európa legjobb földjei ott vannak (továbbá a környezetvédelmi előírások sokkal gyengébbek, mint az eu-ban, így teljesen más permetszerek is használhatóak).
Az eu-ban már jó ideje úgy megy a mezőgazdaság, hogy az eu azért fizet, hogy parlagon maradjanak a földek.
https://youtu.be/ZLscfVwVyo8?t=728
Az egész előadás jó, de itt csak néhány perc a lényeg.
Nálunk is kötelező beilleszteni a vetésforgóba az ún. zöldtrágya növényeket (aminek egyébként vannak hasznai):
https://agroforum.hu/szakcikkek/tapanyag-utanpotlas/gondolatok-a-zoldtragyazasrol/
Ennek egyébként fenntartható földhasználat a hivatalos neve:
https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/key-policies/common-agricultural-policy/income-support/greening_hu
Nem vagyok egyébként szakija a témának, de mivel vidéki gyerek lennék, így azért ragadt rám valami. : )
Az afgánok megoldják , ha nem , akkor Irán lesz az új Törökország , már ami a menekülthelyzetet illeti.
Az ukrán termőföldet vagonszámra viszik nyugatra. Ez csak egy , a sok rablás közül.
Természetesen ezt a zöldítést is elbarmolják.
Tavaszig maradni kellene a növényeknek , de kötelező ősszel beszántani … :((
Irán legfeljebb azt a ~10%-nyi síitát fogadná be, akik az ország közepén élnek, de sztm a saját népességével se nagyon bírnak (a tálib hatalomátvétel előtt is volt 1-1,5 millió afgán Iránban).
Szunniták nekik nem igen kellenek, s sztm régebben írtam már Önnek, hogy jó 2 éve már, mikor azzal fenyegetőztek, hogy Európára szabadítják majd a migránsok millióit, ha úgy fog alakulni a helyzetük.
szóval a muzulmánok szomjan fognak dögleni ?
megvan a nap jóhíre !
Nehany szazezer irani hamarosan uton lesz Europaba. Lehet, hogy nehany millio. Ez tenyleg jo hir neked.
ez remek hír a németeknek és franciáknak. ők élni sem tudnak ha a világ szemetét nem fogadhatják be
Ha jol tudom, most MO-on elsz. Ha csodbe jut Franciaorszag es Nemetorszag, akkor Magyarorszag nagy szarban van.
rosszul tudod. 17 éve megszakítás nélkül Angliában élek. soha nem akarok innen elmenni. a sírom tutkóra Angliában lesz
idézet tőlem: szőlőt és egy vilmoskörte fát ültessetek a síromra !
Angliaban? Az most egy kicsit kenyelmetlenebb lett, miota brexiteltek az angliusok. De ha jol tudom, a muzulmanok nem kevesebb bajt okoznak ott, mint a kontinensen. De ez neked nem eleg? Akkor most majd jonnek a perzsak :-)))