A világnak cselekednie kell, hogy megállítsa az iráni gonoszságot – jelentette ki Jáir Lapid külügyminiszter szerdán Washingtonban Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Abdullah bin Zayed egyesült arab emírségekbeli külügyminiszterrel tartott háromoldalú találkozóján — számol be a The Jerusalem Post.
„Izrael fenntartja a jogot, hogy bármikor, bármilyen módon cselekedjen” – jelentette ki Lapid.
„Ez nemcsak jogunk, hanem felelősségünk is. Irán nyilvánosan kijelentette, hogy ki akar minket irtani; nem áll szándékunkban ezt hagyni”.
Lapid figyelmeztetett, hogy az irániak „húzzák az időt”, hogy dúsítsák az uránt és fejlesszék ballisztikus rakétaprogramjukat, miközben a világ arra vár, hogy visszatérjenek a tárgyalásokhoz.
„Blinken miniszter úr és én holokauszt-túlélők fiai vagyunk. Tudjuk, hogy vannak pillanatok, amikor a nemzeteknek erőt kell alkalmazniuk, hogy megvédjék a világot a gonosztól. Ha egy terrorista rezsim atomfegyverhez akar jutni, cselekednünk kell. Világossá kell tennünk, hogy a civilizált világ ezt nem fogja megengedni” – mondta.
Ha a világhatalmak és Irán közötti diplomácia kudarcot vall, „más lehetőségek is terítékre kerülnek” – mondta Lapid.
„Amikor azt mondjuk, hogy más lehetőségek, azt hiszem, mindenki megérti itt, Izraelben, az Emírségekben és Teheránban, hogy ez mit jelent” – tette hozzá Lapid.
Ezekről az „egyéb lehetőségekről” a Lapid és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó keddi találkozóján, a Blinkennel folytatott kétoldalú megbeszélésen és a háromoldalú találkozón is szó esett – mondta a külügyminiszter.
Blinken elmondta, hogy ő és a külügyminiszterek „egységesek abban a felvetésben, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez”.
Az Egyesült Államok úgy véli, hogy a diplomácia a legjobb módja annak, hogy ez a megállapodás létrejöjjön, és kész visszatérni a 2015-ös nukleáris közös, átfogó cselekvési tervhez – Iránnal, de – mondta Blinken – „amit Teheránból látunk – vagy pontosabban nem látunk -, az arra utal, hogy nem fog”.
„Az idő fogytán van, mert ahogy azt mi is megvitathattuk, egyre közelebb kerülünk ahhoz a ponthoz, amikor a JCPOA betartásához való visszatérés nem fogja visszaszerezni a JCPOA előnyeit, mert Irán ezt az időt arra használja fel, hogy előrevigye a programját. A jóhiszemű kötelezettségvállalás megtagadásának minden egyes napjával rövidül a kifutópálya” – mondta.
A háromoldalú találkozót az Ábrahám-egyezmények aláírása óta eltelt egy év emlékére tartották, amelynek során Izrael diplomáciai kapcsolatokat létesített az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel, majd Marokkóval és Szudánnal, amelyek még mindig folyamatban vannak.
Blinken elmondta, hogy „Ábrahám a Bibliában arról volt ismert, hogy volt bátorsága vitatkozni Istennel, megkérdezni, hogy ’miért?’ – vagy pontosabban: ’Miért nem?’”.
„Izrael és az Egyesült Arab Emírségek megkérdezte, hogy ’miért ne?’, és most minden egyes nap megmutatják, miért volt olyan fontos, hogy az országok összefogjanak, együttműködjenek, egyesüljenek, és több lehetőséget teremtsenek népeik számára” – mondta Blinken.
Azt is bejelentette, hogy a három ország két új munkacsoportot indított, az első a vallási együttélésről, a második pedig a vízről és az energiáról szól.
„Ez az antiszemitizmus és az iszlamofóbia erősödésének pillanata, és azt akarjuk, hogy Izrael és az Egyesült Arab Emírségek építsék a toleranciát, és biztosítsák, hogy minden vallási csoport a saját módján imádkozhasson” – mondta Blinken.
Lapid így nyilatkozott: „Ma vannak olyan vezetők a Közel-Keleten, akik hisznek abban, hogy együtt megváltoztathatjuk a történelmet”.
Ő és bin Zayed barátokká váltak, mondta, mert közösek az értékek: a mérsékletesség, a vallási tolerancia, a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem. Partnerségük a gazdaságon, a haladáson és a technológián alapul.
Lapid elmondta, hogy Izrael szeretné kiterjeszteni az Ábrahámi Megállapodásokat több országra, de arra is összpontosít, hogy a meglévő megállapodások sikeresek legyenek.
Bin Zayed köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért felkarolta az Egyesült Arab Emírségeket és Izraelt, és ezzel megmutatta, hogy támogatja „a narratíva megváltoztatását a régióban.”
„Biztos vagyok benne, hogy ennek további hatása lesz a régióban, és biztos vagyok benne, hogy minél sikeresebb az Egyesült Arab Emírségek és Izrael kapcsolata, ez nemcsak a régiót fogja bátorítani, hanem az izraeli és a palesztin népnek is megmutatja, hogy ez működik” – jelentette ki.
Az Egyesült Arab Emírségek és Izrael kapcsolatát nemcsak ünnepelni kell, hanem az együttműködés új helyszíneivel elő kell mozdítani – mondta bin Zayed, utalva az általa és Lapid által aznap aláírt, az éghajlatváltozásról szóló megállapodásra.
Bin Zayed elmondta, hogy Lapid meghívta őt Izraelbe, és azt tervezi, hogy hamarosan ellátogat oda.
Ami a palesztinokat illeti, Blinken elmondta, hogy az USA elkötelezett az izraeliek és a palesztinok „egyenlő méltóságának és szabadságának” előmozdítása, valamint a kétállami megoldás érdekében.
Mint ilyen, Blinken elmondta, hogy a Biden-kormányzat „a palesztinokkal való kapcsolatok elmélyítésének részeként tovább fogja vinni a konzulátus megnyitásának folyamatát”.
Naftali Bennett miniszterelnök és Lapid ellenzi, hogy Jeruzsálemben, izraeli felségterületen konzulátust nyissanak a palesztinok számára, ahogyan azt a Biden-kormányzat közölte, hogy erre törekszik.
Lapid röviden megemlítette a palesztinokat felszólalásában, John F. Kennedy volt amerikai elnököt idézve, aki azt mondta: „Minden embernek joga van a tisztességes életmódhoz.”
„Ebbe természetesen a palesztinok is beletartoznak” – mondta Lapid. „Célunk, hogy a Palesztin Hatósággal együttműködve biztosítsuk, hogy minden gyermeknek lehetősége legyen erre”.
Bin Zayed azt mondta, hogy „bátorítónak” tartja az izraeli miniszterek és palesztinai kollégáik közötti, az elmúlt hetekben tartott találkozókat.
Az izraeli kormány megosztott az izraeli-palesztin konfliktus legjobb megközelítési módját illetően: Bennett ellenzi a kétállami megoldást, míg Lapid támogatja azt.
Lapid elképzelései e két állam határairól azonban eltérnek a Biden-kormány elképzeléseitől, amely nem terjesztett elő béketervet.
Lapid kedden találkozott Kamala Harris amerikai alelnökkel és azt mondta, hogy Harris Izrael egyik „legjobb barátja” Washingtonban, alig néhány héttel azután, hogy nem tudott visszavágni egy egyetemi hallgatónak, aki Izraelt „etnikai népirtással” vádolta a palesztinok ellen.
„Mindig számíthatunk rád egy nehéz pillanatban” – mondta Lapid, hozzátéve, hogy ez a barátság a közös értékeken alapul.
„Még ha vannak is nézeteltéréseink, tudom, hogy közös a célunk: Izrael erős, biztonságos és virágzó legyen” – mondta.
Harris felidézte, hogy utoljára 2017-ben találkoztak, amikor Izraelbe látogatott.
Azt mondta Lapidnak, hogy az Egyesült Államok elkötelezett „Izrael népének biztonsága” mellett.
A palesztinokat nem említette. Lapid viszont szintén nem beszélt a palesztinokról, de nem említette a palesztin államiságot.
„Mindannyian hiszünk abban, ahogy ön is mondta, hogy a palesztinoknak joguk van az életminőséghez, a gazdasághoz, az oktatáshoz és a reményhez” – mondta Lapid.
Lapid kedden találkozott Nancy Pelosi demokrata házelnökkel is.
Csütörtökön várhatóan találkozik az AIPAC vezetőségével, valamint a Demokratikus Többség Izraelért nevű szervezettel, amelynek elnöke, Mark Mellman az elmúlt évtizedben Lapid Jesh Atid pártjának politikai stratégája volt.
