Mostantól Kölnben müezzin hirdeti: Nincs más isten csak Allah

Az elmúlt héten nagy hírrel örvendeztette meg Köln városának független polgármestere az északrajna-vesztfáliai nagyváros lakosságát: Mostantól egy „modellprojekt” keretében péntekenként hangosbeszélőn hívhatja a müezzin imára a mecsetközösségek tagjait.

Henriette Reker polgármester egyúttal előrelátóan meg is fenyegette a lakosságot, miszerint

a muzulmánok „szilárd tagjai a városi társadalomnak”, és aki ebben kételkedni merészelne, az „a kölni identitást és a békés egymás mellett élést kérdőjelezi meg”.

Majd így folytatta:

„Ha városunkban a templomok harangjai mellett a müezzin hangját is hallhatjuk, akkor ez azt bizonyítja, hogy Köln támogatja a sokszínűséget, és ennek megfelelően él.”

Ami Kölnben még újdonság, az több német városban, például Frankfurtban, már bevett szokás.

A dolog azonban nem olyan egyszerü, mint ahogyan Reker ábrázolja. A müezzin ugyanis nemcsak imára hívja fel a hívöket, hanem minden alkalommal azt is hirdeti, hogy „Allah a legnagyobb, nincs más isten csak Allah”, ami más vallási irányultságú polgárokban erös ellenérzéseket válthat ki.

A tanult jogász Reker fenyegetése renitens polgárokkal szemben mindenképpen előrelátó volt. Pár nappal ezelőtt ért átmenetileg véget egy per, amikor is a lipcsei közigazgatási bíróság elutasította egy oer-erkenschwicki polgár beadványát.

Hangszórókból hív imára a müezzin

Mostantól hangszórókkal hívják imára a muszlimokat a mecsetek müezzinjei Kölnben.Igaz, erre csak pénteken délutánonként van lehetőségük, legfeljebb öt percig…

Hans-Joachim Lehmann keresete pontosan ez okból irányult a müezzin helyi kiáltozása ellen: Mivel az nem egyszerűen imára hív, hanem állítja, hogy nem létezne más isten csak Allah. Ez egy nyilvánosan terjesztett vallási állásfoglalás, állítja Lehmann ügyvédje, amely megszegi a negatív vallásszabadság alaptörvényben foglalt jogát.

Ezzel szemben a közigazgatási bíróság úgy látta, hogy „a kiáltás minden kétségen kívül ima. De nem kényszerít senkit a vallásban való részvételre.” Hogy a polgárok az iszlám nyilvánossá válását egy addig katolikus központnak számító városban kulturális kisajátításként élhetnék meg, az nyilvánvalóan sem a polgármester, sem a bíróság számára nem érv.

Lehmann ügyvédje arról is beszámolt, hogy kezdetben többen is támogatták a keresetet, de olyan nyomás alá helyezték őket, hogy később elálltak a pereskedéstől. Most azt tervezi, hogy a kérdésben az alkotmánybírósághoz fog fordulni. A beadvány a német alkotmánybíróság szolgai politizálásának ismeretében nem ad sok reményre alapot.

Merkel mérgezett hagyatéka

Még a homoszexuálisok védelme (állítólag ugyanúgy Németország szívügye, mint a zsidók védelme) sincs olyan fontos, mint a migrációs katasztrófa tagadása — tudósít Krisztina Koenen Berlinből.

Kapcsolódó cikkeink