Bennett megnégyszerezné a Golán-fennsík lakosságát

A miniszterelnök szerint az izraeli jelenlét növelése a Szíriától elfoglalt fennsíkon „stratégiai cél”, és megjegyzi, hogy a Biden-kormányzat nem vonta vissza a terület izraeli területként való amerikai elismerését.

Naftali Bennett miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a kormány drasztikusan növelni kívánja a Golán-fennsíkon élők számát. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a Biden-kormány továbbra is izraeli területként ismeri el az északi fennsíkot. A Makor Rishon Golán konferencián – a közismert nevén Hispin moshavban – tartott beszédében Bennett elmondta, hogy a kormány hat héten belül tervet terjeszt elő a lakosság számának jelentős növelésére, beleértve két új közösség építését. A The Times of Israel beszámolója szerint Bennett azt mondta, a végső cél az, hogy elérjék a 100 000 lakost, ami majdnem négyszerese a jelenlegi mintegy 27 000 fős lakosságnak.

„A Golán-fennsík izraeli. Pont.” – jelentette ki Bennett tapsvihar közepette.

A Golánt „stratégiai célként” jellemezve azt mondta: „célunk, hogy megduplázzuk, majd ismét megduplázzuk a Golán-fennsíkon élők számát”. Bennett megjegyezte, hogy a Biden-kormányzat is elfogadta a Golán-fennsík Izraelhez való tartozását, hasonlóképp mint elődje Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja. „Pontosan 40 évvel ezelőtt a Menachem Begin vezette izraeli kormány hihetetlenül bátor és fontos döntést hozott: izraeli jogot alkalmazott a Golán-fennsíkra” – mondta Bennett. „Közel három évvel ezelőtt értesültünk egy másik jelentős fejleményről: az előző amerikai kormányzat döntéséről, hogy a Golán-fennsíkokat Izrael részeként ismeri el – ezt a felfogást a jelenlegi kormányzat is átvette”.

Miért nem vett részt Oroszország a Moszad Ron Arad-akciójában?

Miért nem kérte Izrael az orosz részvételt Ron Arad szíriai keresésében, miközben Vlagyimir Putyin segített a többiek felkutatásában?

Trump 2019-ben ismerte el az izraeli jogot a stratégiai fontosságú fennsík felett, amelyet a zsidó állam az 1967-es hatnapos háborúban foglalt el Szíriától. Az amerikai elnök lépésének tiszteletére később egy új várost avattak fel a Golán-fennsíkon, amelyet Trump-hegységnek (Trump Heights) neveztek el. Miután júniusban olyan pletykák terjedtek el, hogy a Biden-kormányzat az elismerés visszavonását tervezi, ami Izraelben felháborodást váltott ki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta:

„Az Egyesült Államok Golán-fennsíkkal kapcsolatos politikája nem változott, és az ezzel ellentétes hírek hamisak”.

Korábban, februárban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Izraelnek addig kell megtartania a területet, amíg Bassár el-Aszad diktátor van hatalmon Szíriában, hozzátéve, hogy „gyakorlatilag a Golán nagyon fontos Izrael biztonsága szempontjából”. Bennett azonban a konferencián felszólalva azt mondta, hogy „a Golán-fennsíkkal kapcsolatos álláspontunknak nincs köze a szíriai helyzethez”. „Igaz, hogy az ott egy évtizede zajló atrocitások sokakat meggyőztek világszerte arról, hogy talán jobb, ha ez a gyönyörű és stratégiai fontosságú földdarab izraeli kézben van, hogy jobb, ha zöld és virágzó, mintha a gyilkosságok és bombázások újabb színtere lenne” – mondta.

„Még egy olyan forgatókönyv is lépne életbe, amelyben – ami megtörténhet – a világ megváltoztatja álláspontját Szíriával vagy Aszaddal szemben: ez nem befolyásolná a Golán-fennsíkot” – tette hozzá Bennett, hangsúlyozva a fennsík feletti izraeli szuverenitást. Bennett azt is elmondta, hogy Izrael „szorosan, nagyon szorosan követi” a szíriai fejleményeket és az ország Iránhoz való közeledését. Irán – mondta – szíriai megbízottjain keresztül „arra törekszik, hogy a Golán-fennsík határán egy másik, új hadsereget hozzon létre”.

Továbbra is ott és akkor fogunk cselekedni, ahol és amikor szükséges, proaktívan és napi szinten, hogy az iráni jelenlét Szíriában maradjon

– emelte ki. „Nincs ott semmi keresnivalójuk” – folytatta Bennett. „Véget kell vetni az északi határunkon folytatott kalandvágyuknak” – emelte ki.

A miniszterelnök megjegyzései napokkal azután hangzottak el, hogy egy Izraelnek tulajdonított légicsapás ért egy közép-szíriai légibázist, amely a jelentések szerint két Damaszkusszal szövetséges külföldi harcost is megölt, valamint több szíriai szolgálati személyt megsebesített. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint két külföldi halt meg a T-4 légibázist ért pénteki támadásban, de a nemzetiségük nem volt azonnal tisztázott. A támadás célpontja egy drónraktár volt a támaszponton – közölte a háborús megfigyelőszerv (egy bizonytalan finanszírozású Szíria-barát ellenzéki szervezet, amelynek székhelye Nagy-Britanniában van). A szíriai állami média megerősítette, hogy „rakéták röppályája” találta el a repülőteret. Az AFP megkeresésére az Izraeli Védelmi Erők szóvivője azt mondta, hogy a hadsereg nem kommentálja a külföldi média jelentéseit.

A szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta Izrael több száz csapást mért Szíriában Iránhoz kötődő katonai célpontok ellen.

Izrael attól tart, hogy Irán megerősödik északi határán,

így megpróbál többször is csapást mérni a Teheránhoz kötődő létesítményekre és a Hezbollahnak szánt fegyverkonvojokra.

Békülne Irán és Szaúd-Arábia? Az iráni külügyminiszter szerint jó úton haladnak efelé

A két ország 2016-ban szakította meg a kapcsolatokat egymással, miután iráni tüntetők megtámadták a szaúdi diplomáciai képviseletet.