Az ismert haditudósító Facebook-oldalán osztotta meg gondolatait a hírrel kapcsolatban, hogy a Gazprom leállította az Ukrajnán át történő gázszállítást Magyarország felé.
Az már egyértelműen látszik, hogy a magyar külpolitikából a Kállay-kettős nemhogy kikopott, de a keleti-nyitás doktrinájával gyakorlatilag fő csapásirányunk lett – a nagy kérdés nyilván az, hogy mit is fog pontosan nyerni ezzel Magyarország.
A hír, amiről beszélek, és ami szerintem egyáltalán nem kapott akkora nyilvánosságot, mint amennyire fajsúlyos, a következő: az orosz Gazprom október elsejétől leállította a gázszállítást Ukrajnán keresztül. A hír előzménye az, hogy ezt azután tette meg (felrúgva egyébként az érvényes szerződését az ukránokkal), hogy Magyarország aláírt egy szerződést az oroszokkal, melyben rögzítik, hogy a továbbiakban a Török Áramlat nevű gázvezetéken keresztül vásároljuk a gázt, kihagyva Ukrajnát.
Az új gáz útvonal Törökországon keresztül érkezik (innen a név), tehát úgy tűnhet a laikus olvasónak, hogy kóser üzletről van szó, hiszen a NATO szövetségesünk is része. Ennél távolabb azonban nem is lehetnénk a valóságtól.
Az oroszok szándéka Magyarország beléptetésével a ‘Török Áramlatba’ egyértelmű. A gázt fegyverként kívánják használni a rebellis kijevi kormányzat ellen. Eddig Kijev Magyarországtól tudott gázt vásárolni (visszafordított áramlású bázisokon keresztül) még abban az esetben is, ha az orosz politika éppen az energián keresztül próbálta kikényszeríteni akaratát. Erre többé nincs lehetőség.
Magyarország aktív segítségével Ukrajna energetikai szempontból elszigetelődött, és teljes mértékben kiszolgáltatódott az oroszoknak. Illúzióink ne legyenek, ők készek bármikor lekapcsolni a gázt, és az, hogy ennek mik a következményei a legkevésbé sem érdekli őket. Szerintem le is fogják kapcsolni, hogy térdrekényszerítsék a rebellis kijevi kormányt.
Az ár, amit mi ezért a húzásunkért fizetni fogunk a következő. Hátradőlve fogjuk nézni, ahogyan Nyugat-Ukrajna sötétbe borul, ahogyan fűtés nélkül halálra fagy majd egy csomó ember ott télen, tudva, hogy ezt mi tettük lehetővé. Az eddigi gázvezeték remekül működött, nincs igazából racionális indokunk, hogy átálltunk a Török Áramlatra, már azon kívül, hogy kiszolgáltuk az oroszokat.
Ha nem is érdekelnek minket az egyébként egyre kétségbeesettebb honvédő háborút folytató ukránok egy olyan hatalommal szemben, akiknek önkényét mi is ötven évig élveztük, a Kárpátaljaiak miatt biztosan nem alhatunk nyugodtan. Ők ugyanis a mi vérünk, a mieink.
Ezt az árulásunkat az ukránok tökéletesen látják. Ne legyenek illúzióink, a haragjuknak a tárgya első körben a kárpátaljai kisebbség lesz. Még, ha bele is bukik a kijevi rebellis kormány a télbe, és kapitulálnia kell a ruszkiknak, előtte még majd le fogják verni rajtunk, ahol tudják. Kárpátalján tudják.
Ez az ár, amit az új gázvezetékért fizetünk. Szétverjük egy nemzet álmát az oroszoktól való függetlenedésről, és kitesszük a haragjuknak a területükön élő kisebbségeinket.
Valaki mondja már el, hogy mit nyerünk.
Az eredeti teljes írás itt olvasható.
