Az afganisztáni zűrzavar a transzatlanti régió biztonságát is aláásta, ami néhány európai vezetőt egy új független védelmi erő felépítésére sarkallhat – véli Daniel Kochis, az 1945 oldalán írt elemzésében.
A cikk szerzője szerint Joe Biden amerikai elnök „rosszul kitervelt” és „borzalmasan végrehajtott” afganisztáni kivonulási akciója már most árnyékot vetett a transzatlanti régió biztonságára. És ezzel egyben újraélesztette többekben az álmot egy független EU-s védelmi erő iránt – ami nemcsak a transzatlanti kapcsolatokat, hanem a NATO sorait is alááshatná.
Ez utóbbira már Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is felhívta a figyelmet. „Arra bátorítottuk több európai szövetségesünket is, hogy tegyenek többet a védelemért, de a NATO részeként, és nem annak alternatívájaként” – fogalmazott a vezető, leszögezve, hogy minden „párhuzamos intézmény” gyengítené a már fennálló erőket.
Ennek ellenére azonban Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nemrég úgy nyilatkozott, hogy Afganisztán példája jól mutatja, „a stratégiai autonómiánk hiánya miatt árat kell fizetni”, majd felvetette, hogy
„az egyetlen előrelépési út az, hogy egyesítjük erőinket, és nem csak a kapacitásunkat, hanem a cselekvési akaratunkat is megerősítjük”.
Az EU-s védelmi erő felépítését régóta szorgalmazó Franciaország pedig szintén új lendületet vett az afganisztáni válság óta. Szerdán Joe Biden és Emmanuel Macron közös nyilatkozatot tett közzé, melyben az áll, hogy: „az Egyesült Államok szintén elismeri egy erősebb és hatékonyabb európai védelem jelentőségét, ami pozitívan járul hozzá a transzatlanti és globális biztonsághoz, valamint kiegészíti a NATO-t”.
„A francia-amerikai kapcsolatok hullámzó vizének elsimítására törekedve Biden kormánya szándékosan vagy akaratlanul, de egy újabb válságba kerülhet, ami nagyon súlyos következményekkel jár” – írja Kochis, aki szerint Amerika jobban tenné, ha a NATO berkein belül bátorítaná az európai védelmi erők fejlesztését, sem mint hogy a brüsszeli bürokráciára bízza a kérdést.
„Egy független EU-s hadsereg természeténél fogva alkalmatlan arra, hogy kiegészítse a NATO-t. A valóság az – amit a nyugati ellenfelek is világosan látnak, és a legtöbb európai nemzet is elismeri zárt ajtók mögött –, hogy az EU-s védelem egy papírtigris (…). Sokkal inkább egy erős amerikai vezetésű NATO szövetség tudja garantálni a transzatlanti régió biztonságát”
– írja a politikai elemző, aki szerint ezt Vlagyimir Putyin hozzáállása is jól bizonyítja. Az orosz elnök ugyanis már 2018-ban is „pozitív fejleménynek” nevezte egy lehetséges európai hadsereg felépítését, ami szerinte a multipoláris világrendet erősítené.
Putyin tudja, hogy egy európai védelmi erő a NATO-t gyengítené és valójában az Atlanti-óceán túloldalára szorítaná vissza az USA-t – véli Kochis, aki határozottan úgy gondolja, hogy az EU sosem lenne képes azt a békét és stabilitást biztosítani, amiért a NATO dolgozik.
„A Biden-adminisztráció tűzzel játszik, mikor reményét adja bármilyen amerikai támogatásnak egy EU-s hadsereghez. A Kongresszus és a kormány jobban tenné, ha hidegvizet öntene az ötletre, mielőtt az még elterjedne” – írja összegzésül Kochis.
(Daniel Kochis a Margaret Thatcher Center for Freedom vezető politikai elemzője. Szakterülete a transzatlanti biztonságpolitika, rendszeresen publikál az amerikai-európai és amerikai-orosz kapcsolatok témájában, valamint a NATO és Sarkvidéki régió kérdéseiben. A washingtoni Heritage Foundation megbízásából rendszeresen részt vesz a szervezet éves tanulmányának elkészítésében is, ami az amerikai haderőről tesz közzé jelentéseket.)
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
