Niall Ferguson: Csak most kezdődik a migrációs válság Európában

A brit sztártörténész budapesti könyvbemutatóján beszélt arról mi a közös az európai vezetőkben és az afgán kormányban, mikor lesz a következő nagy háború, és miben hasonlít Csernobil és Wuhan. Beszámoló. 

A skót-amerikai történész és bestseller szerző az MCC meghívására érkezett Budapestre. Ferguson a Budapest Lectures rendezvénysorozat részeként a “Doom: The Politics of Catastrophe” (Elkerülhetetlen végzet: a katasztrófák politikája) című hamarosan magyarul is megjelenő könyvét mutatta be.

A történész a járvány kirobbanása óta nyíltan bírálja a nyugati országok járványkezelését, szerinte ugyanis nehezen érhető, hogy miért nem tudták kezelni az elvileg felkészült államok a válságot. Ennek kapcsán kezdett el elmélkedni a katasztrófák politikájáról.

„Hiba volna ezt a katasztrófát „természeti katasztrófának” nevezni. Még akkor is ha valaki nem fogadja el, hogy a wuhani laboratóriumból szabadult ki a vírus. S nem igazán tudjuk mi történt pontosan, de én azt mondanám több esélye van a laboratórium teóriának, mint annak, hogy egy wuhani piacról indult. De ez nem is számít, az biztos, hogy a járvány elterjedéséhez jelentősen hozzájárult a kínai eltusolási kísérlet”

– mondta Ferguson, aki szerint jelentős óvintézkedéseket lehetett volna tenni, ha a kínaiak nem próbálják eltitkolni a járvány természetét.

A történész szerint a járványon ott van az emberi kéz nyoma, és leginkább a csernobili katasztrófához lehetne hasonlítani, ahol hasonlóan reagált a kommunista vezetés, mint a Covid-19-re Kína.

Niall Ferguson on Twitter: „DOOM is coming. You have been warned. Out from @penguinrandom on May 5. pic.twitter.com/jyr2v9c91l / Twitter”

DOOM is coming. You have been warned. Out from @penguinrandom on May 5. pic.twitter.com/jyr2v9c91l

„Nem tudjuk megjósolni, hogy mikor jön egy katasztrófa. Csak azt tudjuk, hogy jön. Évek óta közismert volt például, hogy nagy valószínűsége van egy járvány kirobbanásának, amit még valószínűbbé tett a nemzetközi utazás elterjedése és mértéke. Nem tudunk jósolni, azt sem tudjuk megmondani, hogy mikor várható a következő nagy háború, vagy a következő földrengés. A tudományunk annyira képes, hogy megpróbálhatjuk vele jobban kezelni a katasztrófákat”

– mondta Niall Ferguson.

A történész könyvében kifejti, hogy a Nyugat egyáltalán nem kezelte jól a járványt, és fontos lenne, hogy tanuljon ezekből a hibákból, mert jönni fog a következő válság. A szerző szerint „nem osztanak aranyérmet a Covid-19 olimpián”. Bár sokan szidják az Egyesült Államokat, szerinte Kína se feltétlen jött ki jobban a járványból, hiszen jelentős a bizalmatlanság feléjük, és a vakcina gyártásban sem teljesítettek olyan jól, mint a nyugati hatalmak. Másrészt a Nyugat szélsőséges rendelkezések tucatjával reagált a betegségre és sokszor a szigorú rendelkezések ellenére magas volt a halálozási ráta.

Világrend és katasztrófa

A történész szerint tévedtek azok, akik azt gondolták, hogy ez lesz „Kína évszázada”.

„Kína gazdasági problémái súlyosabbak, mint azt sokan gondolják, és a járvány csak mélyítette ezeket. Kínának demográfiai időzített bombája van, a dolgozó lakosság folyamatosan csökken. Amit a Covid-19 még tovább rontott, mivel jelentősen csökkent a születések száma, annyira, hogy a kínaiak nem is hozzák nyilvánosságra a valódi számokat. Lassul a kínai gazdaság, és nem sokat tehetnek ellene”

– mondta Ferguson.

A történész szerint úgy tűnik a kínai vezetés kezdi elveszteni az irányítást hatalmas lakossága felett.

„Pekingben egy egyre bizonytalanabb vezetést láthatunk, amely egyre szorosabban próbálja a markában tartani a lakosságot, és újabb és újabb módszereket találnak ki a kontrollra. Ha már megmondod a gyerekeknek, hogy hány órát játszhatnak videójátékokkal, vagyis átveszed a szülői szerepet, az már egyfajta kétségbeesésre utal”

– jelentette ki a történész.

Niall Ferguson szerint az Egyesült Államok bukását idő előtt jelentették be, Amerika szerinte továbbra is erős. Biden sok ponton folytatta Donald Trump külpolitikáját, kezdve Kínától Afganisztánig. Egyetlen jelentős különbség a történész szerint a Közel-Kelet.

Szégyenlős birodalmak 

Niall Ferguson új könyvében birodalomnak nevezi Európát, és előadásán elmondta, hogy ma semelyik nagyhatalom nem szereti vállalni ezt a jelzőt, akkor se ha igaz rá.

„Az Európai Unió nem birodalomként tekint magára. De az Egyesült Államok se így gondol magára, vagy ha a kínaiakat kérdezed ők is tagadják, hogy birodalom volnának. Ez egy csodálatos világ, amelyben a nagy birodalmak mind tagadják birodalmi jellegük. Mindhárman másképpen gondolkoznak. Kína területeket foglal el, kérdezz meg egy tibetit. Kína folyamatosan terjeszkedni próbál, a következő célpont Tajvan – miután Hongkongot már sikerült Peking irányítása alá vonni. Gazdaságilag is folyamatos a terjeszkedése, világszerte növeli a befolyását, például itt Magyarországon is”

– mondta a szerző.

A történész szerint az Egyesült Államok egészen másképp működik. Szeptember 11-e után megpróbálta klasszikus birodalmi eszközökkel növelni a hatalmát és bevonult Irakba, és Afganisztánba. Azonban az USA elbukott a próbálkozásba, hogy Dániát vagy legalább egy stabil országot teremtsen ezekből az országokból. Az Egyesült Államok hatalma szerinte nem csökken csak azért mert kivonult Afganisztánból.

„Európa az érdekes eset, mert az EU jelentősen hatalmat gyakorol, nem csak a tagállamai felett, ahogy azt önök is észrevehették, hanem a világszerte. Nem a hadihajóival, mert azok nincsenek neki, nem is a katonai erejével, hanem a szabályaival. Európa kellően nagy ahhoz, hogy például a technológiai szabályozása lett a globális sztenderd. S mivel az Egyesült Államok nem hajlandó szabályozni a Szilícium-völgyet, ezért Brüsszel lett az, amely elkezdte a Big Tech korlátozását”

– fejtette ki Ferguson.

A történész szerint mindhárom nagyhatalomnak vannak gyengéi, és pont nagy méretük tette őket kiszolgáltatottá a járvánnyal szemben. A pandémia alatt előnynek bizonyult, ha egy ország kicsi.

Európával kapcsolatban a szerző elmondta, hogy komoly kihívások előtt áll és könnyen elcsúszhat egy föderálisabb irányba, de szerinte nincs esély egy Európai Egyesült Államok létrejöttére, de a kontinens egy szorosabb pénzügyi integráció irányába tart.

Ferguson szerint az EU számára az egyik legnagyobb probléma a határválság lesz.

„Az európai vezetők rájöttek, hogy a jövőben biztonsági kérdésekben nem támaszkodhatnak az Egyesült Államokra. Ezért lehet azt hallani Emmanuel Macrontól, hogy stratégiai autonómiára van szükség. Hétvégén azt mondtam néhány európai vezetőnek, hogy nem is sejtik milyen sok a közös bennük az afgán kormánnyal. Ha az Egyesült Államok megvonná a légvédelmi támogatását az európai csapatoktól, ha épp támadás alatt vannak akkor körülbelül annyi ideig tartanának ki, mint az afgán hadsereg. Szerintem illúzió a stratégiai autonómia”

– állította a történész.

„Európa problémája az, hogy a migrációs válság csak most kezdődik. A 2015-ös határválság meg fog ismétlődni, és valószínűleg nagyobb lesz, mint az előző. S senkinek nincs rá jó megoldása”

– mondta Ferguson.

A történész szerint ma már egyértelmű, hogy a multikulturalizmus nem működik, s csak az integráció lehet az egyetlen megoldás.

A következő háború 

Niall Ferguson a könyvében kifejti, hogy a történelem egyik tanulsága, hogy a járványok nyomában gyakran kitörnek háborúk.

„Az emberiség átka, hogy történelmi amnéziában szenved. Gyorsan elfelejtjük milyen is egy igazi nagy háború. Mi kicsi háborúkhoz vagyunk szokva. Az emberek „Amerika hosszú afganisztáni háborújáról” beszélnek, pedig az utóbbi években alig volt ott amerikai katona. Háborúnak nevezni ezt, szinte sértés az igazi háborúkkal szemben. Valójában egy USA-Kína háború hatalmas esemény lenne. S olyan módon harcolnának, amit ma még el sem tudunk képzelni. Képzeljünk el egy olyan kiberháborút, amelyben az egyik oldalnak sikerül kilőnie a másik oldal kritikus infrastruktúráját”

– fejtette ki a történész.

Ferguson szerint megvan rá a lehetőség, hogy a két szuperhatalom között háború törjön ki Tajvan miatt. Azonban annak a lehetősége is fennáll, hogy az Egyesült Államok egyszerűen átengedi a szigetet.

A rendezvény végén Ferguson mindenkinek azt ajánlotta, hogy ne csak a történelmet tanulmányozzák, hanem olvassanak minél több sci-fit, amelyek tulajdonsága, hogy időnként pontosabban megjósolják a jövőt, mint az elemzők.

Borítókép: MCC

Niall Ferguson: A populizmus nem halálos

„Ne azokat a politikusokat vádold a Covid halálesetekért, akiket nem kedvelsz”- írja a skót-amerikai történész.