Az izraeli hadsereg felgyorsítja az Irán-ellenes műveletek terveinek kidolgozását, Teherán nukleáris programjának előrehaladása miatt – írja a The Jerusalem Post.
Kohavi nyilatkozatával egyidőben szállt le épp Naftali Bennett az Egyesült Államokban. Bennett várhatóan az első Fehér Házban tett látogatása során arra fogja sürgetni Bident, hogy keményebben lépjen fel Iránnal szemben, és hagyjon fel a 2015-ös atomalku (JCPOA) felélesztésére irányuló erőfeszítésekkel.
„Amikor elkezdtük tervezni a látogatást, a megállapodáshoz való visszatérés biztosnak tűnt”
– mondta Bennett indulása előtt.
„Azóta eltelt az idő, az iráni elnök is más lett, és a dolog sokkal kevésbé tűnik biztosnak. Lehet, hogy nem lesz visszatérés a megállapodáshoz”.
Az izraeli hadsereg szerint az iszlám köztársaságnak tisztában kell lennie azzal, hogy amennyiben folytatja atomprogramját, keményebb szankciókkal és valódi katonai műveletekkel kell szembenéznie.
Az IDF számára a következő évre meghatározott 58 milliárd NIS védelmi költségvetés várhatóan lehetővé teszi, hogy az Irán által az egész régióban jelentett fenyegetéssel felvegye a harcot, mintegy 3,5 milliárd NIS-t kifejezetten erre a célra különítettek el.
Kohavi vezérkari főnök világossá tette, hogy veszélyesnek tartja a JCPOA-t.
Kohavi az elmúlt hónapokban többször is Washingtonban járt, ahol magas rangú amerikai tisztviselőkkel találkozott, köztük Lloyd Austin védelmi miniszterrel, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Mark Milley tábornokkal, Kenneth McKenzie tábornokkal, az amerikai központi parancsnokság vezetőjével és Richard Clark tábornokkal, az amerikai különleges műveleti parancsnokság vezetőjével.
Bár Washington továbbra is a diplomáciai megoldás mellett van, remélve, hogy Teheránt ráveheti egy új megállapodás aláírására, az amerikaiak teljes mértékben tisztában vannak Jeruzsálem aggodalmaival.
Úgy vélik, hogy Irán továbbra is fejleszti a nukleáris fegyverarzenálját, valamint a nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas ballisztikus rakétáit.
Teheránnak a JCPOA értelmében azt is megtiltották, hogy fegyvereket adjon el harmadik országoknak. Irán azonban, amely több mint 1000 kis és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával rendelkezik, a gyanú szerint továbbra sem állt le a fegyver csempészettel, olyan nem állami szereplőknek, mint például az Izrael északi határán lévő Hezbollah és a Gázai övezetben működő Hamász.
Iránnak többféle rakétája van, amellyel elérhetik Izrael területét, köztük a Khorramshahr 2, amelynek hatótávolsága eléri a 2000 kilométert, és a Shahab-3-as.
Az IDF elismerte, hogy Irán hagyományos rakétafenyegetése komoly aggodalomra ad okot. Izrael fejlett légvédelme ellenére nem biztos, hogy képes lenne felvenni a harcot az Irán és proxy csoportjai, mint a libanoni Hezbollah vagy az iraki síita milíciák által kilőtt intenzív rakétatámadásokkal.
„Az IDF szisztematikusan és különböző módokon dolgozik azon, hogy csökkentse Irán befolyását a Közel-Keleten”
– mondta Kohavi.
Gazából több, mint 4000 rakétát lőttek ki Izraelre (miközben az EU még egy elvi elítélésig sem jutott el), amit Izrael nem tudott megakadályozni.
A Hamasz (bocs, a Hezbollahra gondoltam, jav. utólag) hiteles becslések szerint legalább 100 000!!!! rakétával rendelkezik. Ha elszánják magukat ezek kilövésére, Izrael ezt sem fogja tudni megakadályozni. Egy jó részük menthetetlenül célba jut.
Iránnak nyilván van lehetősége saját rakétáit kilőni, amik képesek elérni Izraelt. Ezek elhárítására van esély, miután Izraeltől távolabb indulnak, így időben felfedezhetőek, de egy részük célba jut.
Kérdés, hogy az iráni atomlétesítményeket képes-e Izrael megsemmisíteni. Talán igen (legalábbis részben), de ennek háború lenne az ára. Igaz, az alternatíva sem sokkal kedvezőbb.
A Hámásznak nincs annyi rakétája, a PIJ-el együtt lehetett összesen legfeljebb 20 ezer rakétájuk (2019, május). Ennek egy jelentős részét idén ellőtték, egy részét az IDF bombázásai semmisítették meg még a földön. Ami a matek részét illeti: Izrael gond nélkül kivédte a teljes arzenáljuknak egy jelentős hányadát, közel 90%-os hatásfokkal. Összesen 13 ember halt meg a legutóbbi összecsapások során, ebből egyetlen egy kiskatona vesztette életét, Omer Tabib z”l. Volt köztük még 3 külföldi vendégmunkás, 2 arab izraeli (apa és lánya), míg a többiek jobbára idősebb civilek voltak. Utóbbiak közül volt olyan, aki az óvóhelyre való menekülés közben esett el, és abba halt bele. Természetesen a 13 áldozat is borzasztó, de ezzel, illetve ennek a feloszlásával csupán demonstrálni akartam, hogy mire is képes a Hámász. A teljes arzenáljukkal sem tudnák elpusztítani és térdre kényszeríteni Izraelt, illetve ami fontosabb, hogy majdnem bizonyosan több katona vesztené életét akkor, ha bevonulnának, mint így, hogy időnként ellövik az arzenáljuk egy jelentős részét.
A Hezbollah más kérdés, hiszen az ő arzenáljukat már egy izmosabb, 40-150 ezres tartomány közé becsülik. Ez már képes lenne egy bizonyos fokig túlterhelni a Vaskupolát, ugyanakkor még ez sem lenne képes elpusztítani Izraelt. Szintén bele kell kalkulálni, hogy ha a Hezbollah beindul, akkor nem csak a Vaskupola lesz aktiválva, hanem az IAF is, talán még néhány nukleáris töltet is. Van az a szintű ellencsapás, ami jobb belátásra bírja őket.
Iránra hasonló intelmek vonatkoznak. Annak idején kiszámolták, hogy legvégső esetben Izrael gond nélkül képes lenne elpusztítani az iráni lakosság mintegy 75%-át. Ehhez még csak a teljes nukleáris állományának a felét sem kellene feláldozni. Irán még ha meg is szerezné az első működőképes nukleáris fegyverét, úgy még ennek a százalékértéknek a töredékére sem lenne képes, főleg ha végül célba sem érne a töltetük. Az erőviszonyok megoszlása tehát egyértelmű.
A vaskupola védelmi rakéta költséges dolog és nem áll korlátlanul aknavető gránátok elháritására rendelkezésre. Ha az USA és UK ugy totolyázott volna a II. vh. során a légi bombázással mint most teszi Izrael Gazaval még mindig tartana a világháború.
Igen, költséges. És nem Izraelnek kellene állnia a költségeket. Ezért is próbálja feltöltetni a spájzot most Bennett. És Biden bele fog egyezni, hiszen tudja, hogyha nem ad pénzt Izrael védelmére, akkor Izrael kénytelen lesz alternatív megoldások után nézni.
A százezres nagyságrendű rakétamennyíséget illetően a Hezbollah-ra gondoltam, a „Hamasz” tévesen került oda. A gondolatmenet tehát a Hezbollahra vonatkozik – ha ezek elszánják magukat a támadásra. Ekkor Izrael valószínűleg bevonul Libanonba, nem tehet mást. A Hezbollah-ot végül fel kell számolni – ez rajtuk múlik ill. azon, meddig mennek el Irán kiszolgálásában.
Sejtettem, hogy csak elírás volt. Nem tudni, hogy Izrael bevonulna-e, vagy csak porig bombázná Dél-Libanont. Utóbbi a kényelmesebb megoldás, több szempontból is, és lehet az is lenne a Hezbollah eltántorítására. Így vagy úgy persze, előbb vagy utóbb az összes terroristát ki kellene füstölni.
Kifüstölni bombázással reménytelen hacsak nem invázióval. Szintem az is reménytelen mert folyamatos utánpotlás érkezik az „isztán” országokból milliós nagyságrendben akár, és Irán is hátráltatná. Az övédelemre, viszont be kell rendezkedni mert vérszemet kaptak a zombik. Szintem addig provokálják Izraelt amíg visszaüt és akkor ürügyként indul a Közelkeleti „Z” háború. Természetesen Izrael megvédi magát a kérdés csak az hogy milyen áron.
Van az a bomba, ami kifüstöli őket. Az utánpótlás meg addig érkezik, míg a fundamentalista rezsim össze nem omlik.
Sajnos nem ilyen egyszeru a helyzet. Egy mukodo allamot lehet bombazassal fenyegetni, mert elpusztitod az infrastrukturat, es annyi. De Gaza nem „mukodik”, egy csodtomeg, amit szinte lehetetlen fenyegetni. (Sajnos Libanon is ehhez az allapothoz kozeledik.) Ha bombazol, akkor ezreket olhetsz meg (a vilag talan legsurubben lakott resze), de a Hamaszt ez nem erdekli, sot. Az egyetlen, amivel fenyegetheted, ha elkezded levadaszni a fonokseget.
Amit viszont nem ertek, hogy miert nem alkalmaznak szellemes megoldasokat a ballonok es a hatarmenti tuntetok ellen. Igaz, hogy a ballonokat rogton atfujja a szel Izrael fele, de ma mar lehetne talalni technologiat, ami begyujti oket a levegoben es Gaza felett ledobja, felrobbantja, stb. A tuntetok ellen is lehetne szellemes, de nem brutalis modszereket alkalmazni, de valamiert ebbe nem feccolnak, mint ahogy a raketak ellen tettek.
Gázában elég lenne elzárni a csapokat, és szerintem porig is lehetne bombázni, már méretéből adódóan is. Az más kérdés, hogy ezt nem lehet egyelőre megtenni, mert a helyzet nem ilyen egyszerű. Libanonhoz, tehát a Hezbollahhoz, már lényegesen nagyobb töltetekre lenne szükség, amely tölteteket egyelőre még szintén nem lehet bevetni. Be kell látni, hogy előbb vagy utóbb azonban lépni kell, és nem lehet majd tovább halasztani a dolgot. Márpedig akkor a bevonulás (rengeteg áldozat), és a bombázások (nemzetközi visszhang) között kell majd választani.
A ballonok ellen leginkább lézeres technológiával lehetne könnyedén és relatíve olcsón védekezni. Ez a megoldás már úton van. Az abroncsgyújtogatók ellen szintén lehetne védekezni szofisztikáltabb, de költséges technológiákkal, pl. Active Denial System (mikrohullámú sugárfegyver), USW (ultraszónikus ágyú). Ez utóbbiak viszont még mindig inkább kísérleti fázisban vannak, de előbb utóbb elérhetőek lesznek.
Evek ota tudomasom van arrol, hogy milyen javaslatokat terjesztettek be a ballonok ellen, tobbek kozott lezert is. Mar reg mukodhetne, de valamiert (nyilvan poltikai, taktikai okokbol) nem bantjak a leggomboket. Elegge hasonlo a helyzet a tuntetokkel is, gondolom az okok is hasonloak.
Érdekes. Szerintem a lézeres technológia (Lahav Or) már 5 éven belül szolgálatba lesz állítva, a többivel kapcsolatosan nincs tippem.
5 even belul? Mar masfel eve kesz, es a teszteken mukodott.
Igen, de a teszteket át kell ültetni még a gyakorlatba, és át kell szervezni a jelenlegi rendszert, ezért írtam hogy „szolgálatba állítva”.
Nem hinnem, hogyha akarnak, ne lenne mar reg hasznalatban. Az az erzesem, hogy ezt a jatekot meg akarjak hagyni nekik (ugy ertem a ballonokat), mert az mindig jo casus belli. A raketak komoly dolog, azt honapokon belul beuzemeltek, es teny, hogy nagyon megalazo, ahogy lovoldozik a raketakat, es gyakorlatilag semmi eredmeny. Az meg megalazobb lenne, ha a ballonokat visszafujnak a fejukre, vagy tragyaval permeteznek a tuntetoket dronokrol. Es nem a Hamaszt alaznak meg, hanem a szerencsetlen fiatalokat.
A bürokrácia kerekei mindenütt lassan őrölnek, főleg ott, ahol ennyi választás/instabilitás van egy ciklus lefutása alatt. Kétlem, hogy szándékosan blokkolnának egy ilyen technológiát, bár abban lehet valami, hogy politikailag/stratégiailag hagyni kell egy „szelepet”, amin a terroristák levezethetik az energiáikat. Persze ettől ez még nem túl racionális, de ez illik a képbe, hiszen az izraeli fél mindig is túlságosan megengedő/naiv volt az ellenségeivel kapcsolatosan.
Az abroncsgyújtogató fiatalok lehet, hogy szerencsétlenek, de ha tetszik, ha nem, terroristává lesznek ők is. A dilemma hasonlatos az észak-koreai helyzethez: nem tud rajtuk segíteni a világ, az izoláláson és a lebombázáson kívül nem létezik más megoldás. Amíg az izolálás működik, addig nem lehet/kell annyit bombázni, de azokból az emberekből már sosem lesznek normális, demokráciára vágyó szabad emberek. Az egykori palesztinai arabok leszármazottai ettől csak pár fokkal jobbak. Ezzel szemben érdekes az iráni helyzet, ahol a lakosságnak csupán egy része vallási fanatikus, és a fundamentalista rezsim hatalma inog. Ott a társadalom normális rétege képes lenne, és képes is lesz majd felépíteni egy demokratikusabb berendezkedést, mivel a perzsák alapvetően sokkal felvilágosultabbak az említetteknél. Ha Obama nem segíti ki a rezsimet anno, akkor már lehet, hogy épülőfélben lenne az új Irán. Tehát van különbség a menthető, és a menthetetlen ellenségek között is. A gázaiak – a kivonulásnak és elhámászodásnak köszönetően – immáron menthetetlenek/kezelhetetlenek.
Jobb előbb, mint későn.