A német bíróság kitűzte a 100 éves egykori náci őr tárgyalásának időpontját

Egy német bíróság kitűzte a tárgyalás időpontját annak a 100 éves férfinak a számára, akit 3 518 rendbeli gyilkosságban való bűnrészességgel vádolnak, mivel azt állítják, hogy a második világháború alatt náci SS-őrként szolgált egy Berlin külvárosában lévő koncentrációs táborban — írja az AP News.

A neuruppini állami bíróság szóvivője hétfőn közölte, hogy a tárgyalás október elején kezdődik. A százéves férfi nevét a német adatvédelmi törvényeknek megfelelően nem hozták nyilvánosságra.

A gyanúsított a gyanú szerint 1942 és 1945 között a náci párt félkatonai szárnyának besorozott tagjaként dolgozott a sachsenhauseni táborban.

A hatóságok szerint a gyanúsítottat előrehaladott kora ellenére eléggé alkalmasnak tartják arra, hogy bíróság elé álljon, bár előfordulhat, hogy korlátozni kell a bíróság napi üléseinek hosszát.

„Az orvosi vizsgálat megerősítette, hogy korlátozottan alkalmas a tárgyalásra” – mondta Iris le Claire bírósági szóvivő.

A neuruppini hivatal 2019-ben kapta meg az ügyet a ludwigsburgi különleges szövetségi ügyészségtől, amelynek feladata a náci korszak háborús bűneinek kivizsgálása. A neuruppini állami bíróság Oranienburg városától északnyugatra található, ahol Sachsenhausen is volt.

A vádlott állítólag a Berlin melletti Brandenburg tartományban él – jelentette a helyi média.

Sachsenhausent 1936-ban hozták létre Berlintől északra, az első új táborként, miután Adolf Hitler az SS-nek adta át a náci koncentrációs táborrendszer teljes irányítását. A létesítményt mintalétesítménynek és kiképzőtábornak szánták ahhoz a labirintusszerű hálózathoz, amelyet a nácik Németországban, Ausztriában és a megszállt területeken építettek ki.

Több mint 200 000 embert tartottak itt fogva 1936 és 1945 között. Több tízezer rab halt meg éhezés, betegség, kényszermunka és más okok miatt, valamint orvosi kísérletek és az SS szisztematikus irtási műveleteinek, köztük lövöldözések, akasztások és elgázosítások következtében.

A meggyilkoltak pontos száma ma is vita tárgya, a felső becslések szerint mintegy 100 000, bár a tudósok szerint a 40 000-50 000 közötti számok valószínűleg pontosabbak.

A korai években a legtöbb fogoly politikai vagy bűnügyi fogoly volt, de voltak köztük Jehova tanúi és homoszexuálisok is. A zsidó foglyok első nagyobb csoportját 1938-ban, a Kristallnacht (Kristályéjszaka), egy antiszemita pogrom után szállították ide.

A háború alatt Sachsenhausent kibővítették a szovjet hadifoglyokkal – akiket ezrével lőttek agyon -, valamint másokkal.

A többi táborhoz hasonlóan Sachsenhausenben is kiemelték a zsidó foglyokat, akikkel különösen keményen bántak, és akik 1942-ig életben maradtak, azok többségét az auschwitzi haláltáborba küldték.

Sachsenhausent 1945 áprilisában szabadították fel a szovjetek, akik saját brutális táborukká alakították át azt.

Egy másik ügyben egy 96 éves asszony szeptember végén áll bíróság elé az észak-németországi Itzehoe városában. A nő ellen, aki állítólag a háború alatt a stutthofi koncentrációs tábor SS-parancsnokának titkáraként dolgozott, az év elején több mint 10 000 rendbeli gyilkosságban való bűnrészességgel emeltek vádat.

Az ő ügye és a 100 éves gyanúsított elleni vádak egyaránt a közelmúltban Németországban született jogi precedensre támaszkodnak, amely szerint bárki, aki segítette egy náci tábor működését, bűnrészességért felelősségre vonható az ott elkövetett gyilkosságokban.

A Vasgárda: archaikus fasizmus és szómágia

Az olasz fasizmus, a német nemzetiszocializmus, a horvát usztasa mozgalom, a szlovák klérofasizmus, a román Vasgárda és magyar nyilas mozgalom között rokonság mutatható ki, de a különbségek is szembeötlők. Pelle János írása.