Biden szabadon engedi az al-Káida egyik parancsnokát

Miközben a tálibok éppen visszafoglalják Afganisztánt, Biden szabadon engedi azt a terroristát, aki részt vett az afganisztáni Buddha-szobrok felrobbantásában, amely először hívta fel a világ figyelmét a tálibokra – írja Daniel Greenfield, oknyomozó-újságíró a Frontpage Mag oldalán.

A Buddha-szobrok lerombolását szinte mindenki elítélte. Még a demokraták is.

Most Joe Biden úgy döntött, hogy szabadon engedi az al-Káida egyik parancsnokát, aki részt vett a szobrok felrobbantásában.

Rengeteg oka van annak, hogy Abdul Latif Nasirt inkább bezárva tartsák. A kormányzati dokumentumok szerint Nasir robbanóanyag-szakértő és oktató volt az al-Káidánál, és az újoncokat képezte ki.

Nasir maga is elismerte, hogy korábban „az al-Káida harcosok emírje volt a kabuli fronton”, és 250 dzsihádista felett parancsnokolt. Nasir még fiatal, az ötvenes éveiben jár, és olyan tapasztalatokkal rendelkezik, amelyek felbecsülhetetlenek lennének az al-Káida vagy az Iszlám Állam számára.

Hogy a dzsihadisták dolgát még könnyebbé tegye, a Bidenék még csak meg sem próbálják Nasirt valami távoli helyre szállítani, hanem egyenesen Marokkóba küldik vissza, amelyet a Muszlim Testvériség Igazság és Fejlődés Pártja irányít (Oszáma bin-Láden és az al-Káida többi vezetői is a Testvériség tagjai voltak).

Abdul Latif Nasir még az amerikai fogságban töltött ideje alatt dicsérte Tunéziában a Ghirba zsinagóga elleni robbantást, amelyet az al-Káida vállalt magára.

Marokkóban van jelenleg a legnagyobb zsidó közösség a régióban Izraelen kívül. Miután azt állította, hogy törődik az antiszemitizmussal, Biden úgy döntött, hogy egy antiszemita terroristát küld Marokkóba.

Mindez azt jelenti, hogy ha Nasir úgy dönt, hogy újra beszáll a játékba, akkor rengeteg lehetősége és kapcsolata lesz.

Elődjéhez, az Obama-kormányzathoz hasonlóan a Biden-kormányzat is szabad utat enged a terroristáknak, és ezzel életeket veszélyeztet világszerte. A Nasirról szóló értékelések és jelentések szerint nagyon is valószínű, hogy visszatér a dzsihád útjára és az Obama „arab tavasza” által Észak-Afrikában teremtett instabilitás rengeteg lehetőséget rejt számára otthon.

Amerika afganisztáni kudarca Európát is nehéz helyzetbe hozhatja

Tényleg nem tud Amerika fenntartani 2-3000 katonával jelenlétet egy országban anélkül, hogy teljesen lenullázza az elmúlt húsz év nyugati elköteleződését, és anélkül, hogy afgánok kivándorlását indítsa meg Európa felé? – teszi fel a kérdést egy olasz újságíró.