Az Izrael és Irán között régóta fennálló és egyre mélyülő feszültségek közepette néhány prominens, perzsa gyökerekkel rendelkező izraeli síkra szállt a két közel-keleti hatalom közötti történelmi barátság felélesztése mellett – írja oldalán a Voice of America.
A VOA 2017-ben forgatott és most online közzétett „Perzsák Izraelben” című dokumentumfilm-sorozatának részeként beszéltek az irániakkal folytatott párbeszédről és a megbékélés reményéről.
A sorozatban szereplő izraeliek között van Menashe Amir veterán újságíró, aki hat évtizede közvetít perzsa nyelven Iránba rádión és online; Rita, Izrael egyik legsikeresebb popsztárja; Dorit Rabinyan, regényíró, aki nemzetközi elismerést szerzett a fiatal perzsa nők románcairól és egy tabudöntögető zsidó-muszlim párról szóló írásaival; és Dan Halutz, aki a 2000-es évek két legnehezebb hadművelete során vezette az izraeli hadsereget.
A perzsa izraeli közösség, amelyhez tartoznak, mintegy 300 000 főt számlál a majdnem 9 milliós izraeli összlakosságból. A közösség az 1920-as és 30-as években kezdett kialakulni, amikor az iráni zsidók kis számban kivándoroltak a brit mandátum területére.
Irán Izrael barátai közé tartozott. Ő volt a második muszlim többségű ország, amely elismerte Izrael függetlenségét, 1950-ben, miután Törökország 1949-ben ugyanezt tette.
Iránt és Izraelt közös cél kötötte össze – a Szovjetunió által támogatott arab nacionalisták felemelkedésének megakadályozása.
Az izraeli-iráni kapcsolatok elmélyülésével 1952 és 1971 között további 35 000 zsidó vándorolt Iránból Izraelbe. Ezekben az években Izrael segített Iránnak fejleszteni mezőgazdaságát és fegyveres erőit, míg Irán segített Izraelnek energiaszükségletének kielégítésében azzal, hogy olajat exportált a zsidó államba. Irán azonban nem volt hajlandó nagykövetet küldeni Izraelbe.
Az iráni-izraeli partnerség gyorsan felbomlott az 1979-es iráni iszlám forradalom után, amely Izraellel szemben ellenséges iszlamistákat juttatott hatalomra.
Miközben Irán iszlamista alkotmánya a zsidóságot kisebbségi vallásként ismerte el, az iráni hatóságok korlátozásokat vezettek be a zsidó életre vonatkozóan, amely több tízezer iráni zsidót késztetett arra, hogy elmeneküljön az elnyomó iszlamista rezsim elől. Legtöbbjük az Egyesült Államokba vándorolt.
Az iráni zsidó lakosság az Egyesült Államok Külügyminisztériumának a nemzetközi vallásszabadságról szóló 2020-as jelentésében szereplő becslések alapján körülbelül 9-15 ezerre csökkent, ami jelentős csökkenés, tekintettel arra, hogy az Encyclopedia Iranica szerint az iszlám forradalom kezdetén körülbelül 85 000 zsidó élt Iránban.
Az iráni vezetők az elmúlt évtizedekben fokozták az Izraellel szembeni fenyegetéseiket, és annak elpusztítására vagy megsemmisítésére szólítottak fel.
Irán és Izrael az elmúlt néhány évben szintén árnyékháborút vívott egymással, amelyben Izrael légicsapások százait hajtotta végre iráni katonai létesítmények ellen Szíriában; Izrael lelőtt két iráni drónt, amelyek szerinte a légterébe hatoltak; izraeli és iráni tulajdonban lévő hajókon robbanások történtek, amelyeket mindkét fél a másikra fogott; Irán állítólagos izraeli szabotázst okolta a natanzi atomerőművében áprilisban bekövetkezett jelentős áramkimaradásért; Iránban pedig meggyilkoltak egy magas rangú atomtudóst, amelyet az iráni tisztviselők és a nyugati média is Izraelnek tulajdonított.
Az árnyékháború májusban eszkalálódott, amikor az Irán által finanszírozott és felfegyverzett, a Gázai övezetet ellenőrző Hámász válogatás nélkül több ezer rakétát lőtt ki Izraelre, amely megtorló légicsapások százait hajtotta végre a Hámász fegyveresei ellen. A harcok 11 napig tartottak.
Borítókép: EPA/FILIP SINGER
