Az iráni hírszerzés ügynökének telefonján találtak egy hátborzongató képet, amelyen két, a tengerentúlon elfogott iráni disszidens volt lefotózva, mellette pedig egy újságíró képe és a következő felirat: „Jössz, vagy mi jöjjünk érted?” – írja a The Algemeiner.
Az amerikai ügyészek szerint a célpont Maszih Alinezsád iráni-amerikai újságíró volt, az amerikai kormány által finanszírozott Voice of America fárszi nyelvű adásának munkatársa, aki éles kritikáival már többször feldühítette az iráni iszlamista rezsim tagjait.
„Kirázott a hideg és sírtam, de ez az én harcom” – mondta Alinezsád egy interjúban, nem sokkal azután, hogy megtudta, az amerikai szövetségi ügyészek négy iráni ellen emeltek vádat emberrablás kitervelése miatt. „Nem tettem mást, csak hangot adtam az embereknek” – nyilatkozta.
Alinezsádot nem nevezték meg név szerint a nyilvánosságra hozott bírósági iratokban, de a Reutersnek megerősítette, hogy ő volt a célpont. Videót is mutatott arról, hogy New York-i otthona előtt szinte állandó a rendőri jelenlét.
Az amerikai hatóságok szerint a jelenlegi ügy is része az Iszlám Köztársaságnak az iráni disszidensek zaklatására, megfigyelésére és elrablására irányuló, a tengerentúlon tapasztalható egyre fokozódó erőfeszítéseknek.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Saeed Khatibzadeh „alaptalannak és nevetségesnek” minősítette a vádakat. Ennek ellentmond, hogy Teherán az elmúlt két évben többször is azt nyilatkozta, hogy az amerikai gazdasági szankciókra és katonai akciókra – mint például Kászem Szolejmáni tábornok meggyilkolása is – válaszul fokozni fogja a tengerentúli műveleteit.
Az ügyben megvádolt négy iráni magánnyomozókat bérelt fel Manhattanben, hogy megfigyeljék Alinezsádot és családját. Az iráni hírszerzők azon voltak, hogy Alinezsádot hajóval Dél-Amerikába (vélhetően Venezuelába) juttassák New Yorkból – közölték az amerikai hatóságok.
Az iráni hírszerzés ügynökeinek ugyanezen hálózata legalább négy másik rezsim-ellenes aktivistát is célba vett Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Arab Emírségekben, helyi magánnyomozókat bérelve fel, hogy lefényképezzék az otthonukat, kövessék a családtagokat és figyeljék a kapcsolataikat – mondták az ügyészek.
Mielőtt 2020-ban elkezdődött volna az Alinezsád elrablására irányuló terv kidolgozása, az iráni ügynökök több sikertelen kísérletet is tettek arra, hogy Törökországba csalogassák őt (az Iránban maradt családja nevében). Alinezsádot a bátyja figyelmeztette a tervre.
„A bátyám leleplezte őket, és ezért letartóztatták” – mondta. Más, Iránban élő családtagjait pedig arra kényszerítettek, hogy feljelentsék őt.
Roya Boroumand, a washingtoni székhelyű Abdorrahman Boroumand Center for Human Rights in Iran ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az iszlám köztársaság az elmúlt években jelentős mértékben fokozta a nyugati országokban élő iráni ellenzékiek elleni műveleteit.
A közösségi média lehetővé tette, hogy ezek a tengerentúli aktivisták egyre nagyobb szerepet kapjanak a rezsim politikájával szembeni ellenállás megszervezésében, ami fenyegetést jelent az iráni kormányra nézve – mondta Boroumand.
Alinezsád például arra használta fel 5 millió követőjét az Instagramon, hogy olyan videókat népszerűsítsen, amelyeken az iráni nők szándékosan megsértik a fej elfedésére vonatkozó iráni törvényeket.
Nem mindenki olyan szerencsés, mint Alinezsád. Ruhollah Zam disszidens iráni újságíró Franciaországban élt, amikor 2019-ben iráni hírszerzők kicsalták az országból és elrabolták.
Zamot tavaly végezték ki a 2017-es tüntetéseken való részvétele miatt (erőszak szításának vádjával). Boroumand szerint Zam a közösségi média segítségével lehetővé tette a tüntetőknek, hogy valós idejű, pontos információkat kapjanak arról, hogy mi történik a helyszínen és ezért kellett meghalnia.
