A CUNY (City University of New York) zsidó professzora kilép a szakszervezetből, mert aggódik a szervezeten belüli antiszemitizmus miatt – írja a JNS.
Jeffrey Lax szerint egy nemrégiben elfogadott állásfoglalás célja, hogy véget vessen az Izraelnek nyújtott amerikai pénzügyi támogatásnak
Jeffrey Lax állítja, hogy hozzászokott szemtől szemben állni a gyűlölettel.
A 47 éves zsidó professzort a brooklyni Kingsborough Community College-ban (New York) megdöbbentette a CUNY személyzeti értekezletének közelmúltbeli 83-34-es szavazása egy június 10-i határozatról, amely elítéli „a palesztinok folyamatos leigázását az államilag támogatott kitelepítés, megszállás és halálos erőszak alkalmazása miatt Izrael által”, valamint „a rasszizmus minden formáját, beleértve az antiszemitizmust, és elismeri, hogy Izrael, egy sokszínű nemzetállam kritikája nem eleve antiszemita”. Az állásfoglalás Izraelt apartheid államnak is nevezte, és nem tett említést a Hamászról. (A magyar olvasó számára érdekesség, hogy a CUNY volt Randolph L. Braham holokauszt-kutató alma matere is – A szerk.)
„Bárki is írta ezt, nem volt túl intelligens” – mondta Lax a JNS-nek egy telefoninterjúban. „Nem lehet mindkettő. Ha Izrael egy apartheid állam, hogyan lehet egyúttal sokszínű nemzetállam is? Egyértelműen antiszemita kifejezés apartheidállamnak nevezni. Nem tudják, hogy arabok is vannak a kormányban? A Legfelsőbb Bíróságon szolgálnak, és a lakosság 20 százalékát teszik ki. Ez abszurd. A tények számítanak.”
Lax, aki ügyvéd is, azt mondta, azért lép ki a szakszervezetből, mert nem akarja, hogy a pénze zsidógyűlöletre menjen. Azt mondta, hogy a szakszervezeti tagdíj a fizetésének körülbelül 1 százaléka. Megjegyezte, hogy levélben írt a PSC elnökének, James Davisnek, és világossá tette, hogy attól, hogy egy határozatban az áll, hogy nem antiszemita, még nem lesz nem az. Elmondta, hogy az állásfoglalás arra is törekszik, hogy véget vessen az Izraelnek nyújtott amerikai pénzügyi támogatásnak.
Azt mondta, hogy kínos olyan pedagógusokat látni, akik ennyire műveletlenek.
„Egyenesen antiszemita, hogy az állásfoglalásban egyáltalán nem említették, hogy a Hamász rakétákat lőtt ki izraeli civilekre” – mondta Lax. Ez egy hónappal ezelőtt volt, nem évekkel ezelőtt. Elfelejtették? Ez egy reakció volt az izraeli harcokra. Az, hogy palesztinok haltak meg, természetesen szörnyű tragédia. De nem lehet figyelmen kívül hagyni a Hamász tetteit. Ez megtörtént. Ez tény. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, és nem ringathatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy valami tisztességes dolgot teszünk. Ez képtelenség.”
Lax elmondta, hogy a szavazás nem lepte meg, mivel a szakszervezetben már régóta tapasztalható az antiszemitizmus. Elmondta, hogy szerinte több mint 55 másik szakszervezeti tag is kilépett.
„Nem akarom, hogy a pénzem az antiszemitizmus elősegítésére menjen” – mondta Lax. „Ez abszurd.”
Szerinte az antiszemitizmus kifejezés „bedobása” nem a valódi konfliktusra vonatkozott, és csak álcaként vagy gyerekes próbálkozásként használták, hogy úgy tűnjön, mintha nem lenne.
Lax, aki ortodox vallású, elmondta, hogy panaszt nyújtott be az Egyenlő Foglalkoztatási Esélyek Bizottságához (EEOC), amely egy négy-öt hónappal ezelőtti ítéletben mindenben igazat adott neki. Elmondta, hogy hivatalos panaszai szerint az ő főiskoláján egyetlen ortodox vagy cionista professzornak sem engedték meg, hogy csatlakozzon a Progresszív Karok Képviselőcsoportjához (miközben senki mást nem utasítottak el); ráadásul a vizsgálat során a többi tag beismerte, hogy szándékosan péntek estére tervezték az üléseket, hogy Lax ne tudjon részt venni rajtuk.
„Nagyon ostoba dolog volt tőlük, hogy ezt beismerték” – mondta Lax. „Nem is tudom, miért vallották be, de megtették”.
Azt mondta, csalódott, hogy a szakszervezet nem tett semmilyen intézkedést az őt bántalmazó kollégák megrovására. Azt mondta, hogy a helyzet nem jó, és bár a munkája biztonságban van, nem mindig érzi úgy, hogy ő maga is.
„Nem félek attól, hogy kirúgnak” – mondta. „Nem hiszem, hogy ez megtörténne. De zaklattak már. Egyszer öt szakszervezeti tag vett körül. Megpróbáltam elmenni, és egy fickó a fejem fölé emelte a kezét. Azt mondta: ‘Nem, még csak most kezdtük el’. Szóval nagyon fenyegetőek voltak velem szemben”.
Lax szerint a szakszervezeti tagoknak zavarba kellene jönniük amiatt, hogy az állásfoglalásban nem tettek említést a megölt 10 izraeli civilről vagy a New York utcáin megtámadott zsidó amerikaiakról.
Hozzátette, a probléma egy része a zsidó tanárkollégák miatt van.
„Kétségtelenül vannak zsidó professzorok, akik megszavazták ezt” – mondta. „Nem vagyok meglepve rajta. Nem kell nem zsidónak lenni ahhoz, hogy antiszemita legyen az ember. Rengeteg világi zsidó van, aki gyűlöli a vallásos zsidókat. Rengeteg nem cionista zsidó van, aki gyűlöli a cionista zsidókat. Nem számít, hogy milyen áramlatot követsz, ez nem ad neked jogot vagy pajzsot arra, hogy másokat diszkriminálj. Ez egyszerűen helytelen.”
Azt is mondta, hogy a küldöttek hibáztak, amikor nem vitatták meg a szavazást a 25 000 szakszervezeti taggal.
„Ez tisztelet kérdése” – mondta. „Állítólag az egész szakszervezetet képviselik, és ez egy nagyon ellentmondásos határozat volt, és nem hiszem, hogy a szakszervezetet képviselik. Az emberek dühösek emiatt, és ez így is van rendjén. Én azért vagyok dühös emiatt, mert nem hozunk ilyen döntést anélkül, hogy előbb megfelelően meg ne vitatnánk”.”
Lax azt mondta, reméli, hogy az emberek jobban megismerik a helyzetet általában, és a Közel-Keletet különösen. A növekvő antiszemitizmus miatt is aggódik.
„Szomorú, hogy az emberek 2021-ben ilyeneket mondanak” – mondta Lax. „Csak remélni tudom, hogy az emberek utánanéznek, hogy mennyire ostoba volt ez a határozat. Remélem, hogy más szakszervezetek országszerte nem követik ezt a példát”.
