Az irániak új elnököt választanak, a Hasszán Róháni pozíciójáért induló négy jelölt közül egy kivételével mindenki keményvonalasnak számít. A közvélemény-kutatások szerint Ebrahim Raiszi, egy konzervatív síita klerikus az egyértelmű favorit, akinek legfőbb riválisa a mérsékelt Abdolnasszer Hemmati, az Iráni Központi Bank volt vezetője. Néhány reformpárti gondolkodó a választások bojkottjára szólított fel, mondván, hogy több jelölt kizárása miatt Raiszinek nincs komoly vetélytársa – írja a BBC.
Ali Hámenei ajatollah, legfőbb vezető pénteken kora reggel Teheránban már leadta szavazatát, és másokat is arra buzdította, hogy menjenek el szavazni.
Az irániak körében széles körű az elégedetlenség a gazdasági nehézségek miatt, amelyekkel azóta kell szembenézniük, hogy az Egyesült Államok három évvel ezelőtt kilépett az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, és visszaállította a szankciókat. A választások egybeesnek az Irán és a világ vezető hatalmai közötti tárgyalások legutóbbi bécsi fordulójával, amelynek célja a megállapodás újjáélesztése.
A választásra csaknem 600 jelölt, köztük 40 nő jelentkezett, de végül csak hét férfit hagyott jóvá a keményvonalas Őrök Tanácsa, amely a végső döntését a jelöltek képzettségének szintje szerint hozza meg.
Eshaq Jahangiri, Róháni alelnöke és Ali Laridzsáni, a parlament volt konzervatív elnöke is azon prominens jelöltek közé tartozott, akiket nem engedtek indulni. Csütörtökig az engedélyezett jelöltek közül hárman – Szaíd Dzsalili, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Alireza Zakani parlamenti képviselő és Mohszen Mehralizadeh volt reformpárti alelnök – is visszaléptek. Dzsalili és Zakani, akik mindketten keményvonalasok, Raiszit támogatták, míg Mehralizadeh azt mondta, hogy „egyesíteni” akarja a reformista szavazatokat – ami Hammati támogatását jelenti.
Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, akkor második fordulóra kerül a sor.
Kik indulnak a versenyben?
Ebrahim Raiszi
A 60 éves klerikus pályafutása nagy részében ügyészként szolgált. Az iráni igazságszolgáltatás fejévé 2019-ben nevezték ki, két évvel azután, hogy a legutóbbi választáson veszített Róhánival szemben. Raiszi úgy mutatkozott be, mint aki a leginkább alkalmas a korrupció elleni küzdelemre és Irán gazdasági problémáinak megoldására.
Sok iráni és emberi jogi aktivista, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a politikai foglyok tömeges kivégzésében játszott szerepe miatt még az 1980-as években.
Abdolnasszer Hemmati
A 64 éves technokrata még 2018-ban került az Iráni Központi Bank élére. Jelöltként való indulása után menesztették a pozícióból. Róháni és keményvonalas elődje, Mahmúd Ahmadinezsád alatt egyaránt töltött be fontos pozíciókat, amire sokan annak bizonyítékaként tekintenek, hogy képes a különböző iráni frakciókkal együttműködni. A többi jelölt elsősorban azzal bírálta, hogy nem tudta enyhíteni az amerikai szankciók hatását az iráni valutára, amelynek értéke évek óta zuhanórepülésben van.
Mohsen Rezai
A 66 éves keményvonalas politikus a legfelsőbb vezetőnek tanácsot adó és a törvényhozással kapcsolatos vitákban végső döntési jogkörrel rendelkező tanács titkára. Az 1980-88-as iráni-iraki háború idején a Forradalmi Gárda parancsnoka volt, távozása óta már háromszor indult elnökválasztáson.
Amirhosszein Qazizadeh Hashemi
Fül-orr-gégész sebész, aki 2008 óta parlamenti képviselő, idén május óta pedig Róháni alelnöke. Az 50 éves keményvonalas politikus a legfiatalabb a jelöltek közül.
Mi várható, ha a keményvonalasok kerülnek hatalomba?
Kasra Naji a BBC Persia tudosítója szerint a választásokat sok iráni a keményvonalasok szemtelen hatalomátvételének tartja, akik úgy tűnik, eldöntötték, hogy a hatalom minden területét a saját ellenőrzésük alá vonják. Ennek azonban lesz egy hátulütője is: nagyobb elégedetlenség az amúgy is kétségbeejtő gazdasági helyzetben lévő nép körében, és az ezzel együtt járó instabilitás.
Ha Ebrahim Raiszi lesz az elnök, a legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah elképzelése szerint egy puritán iszlám kormányzati rendszer létrehozását kísérli majd meg létrehozni. Ez a társadalmi élet fokozottabb szabályozását, a nők szabadságának és munkalehetőségeinek a csökkentését, valamint a közösségi média és a sajtó még az eddiginél szigorúbb ellenőrzését fogja eredményezni.
Egy keményvonalas elnökség alatt Irán továbbra is feszült viszonyban maradna a Nyugattal. A Forradalmi Gárda a helyi szövetségesei segítségével továbbra is a síita iszlám és az iráni befolyás kiterjesztésére törekedne a térségben. Irán egyúttal jobban összebarátkozna Kínával abban a reményben, hogy többszáz milliárd dollárnyi kínai befektetést vonzhat ezzel magához. Egy keményvonalas elnök megválasztása kedvezőtlenül befolyásolhatja az Irán és Egyesült Államok között jelenleg folyó tárgyalásokat is, amelyek célja a 2015-ös nukleáris megállapodás újjáélesztése és az amerikai szankciók feloldása. Az eredeti, 2015-ös megállapodással a keményvonalasok már akkor sem voltak elégedettek és vélhetően ez nem változott azóta.
Miért számít a részvétel?
A 80 millió lakosú Iránban, mintegy 59 millió ember jogosult szavazni. A legutóbbi, 2017-es elnökválasztáson 73%-os volt a részvételi arány, de a legfrissebb felmérése szerint ez most mindössze 42%-os lehet.
Amennyiben így lesz, az történelmi mélypontot jelentene az 1979-es iszlám forradalom óta zajló iráni választások történetében, és további problémákat okozna az újonnan megválasztott iráni vezetők számára is, akik a részvételi arányt a legitimitás jelének tekintik.
Fotó: EPA/ABEDIN TAHERKENAREH
