KülföldKultúra

Milyen az a „vallástalan zsidó”?

Times of Israel

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Egy nemrégiben készült Pew-felmérés a zsidó amerikaiakat 2 nagy kategóriába sorolja a hitük alapján – és bár Isten nem szerepel a menüben, egyesek szerint ez a megkülönböztetés nem működik számukra — írja Gabe Friedman a Times of Israelben.

Jesse Wilksnek volt barmicvója – csak éppen nem vallásos módra. Szülei szekuláris otthonában nőtt fel New Yorkban, de mégis erős zsidó identitástudatot neveltek belé. Édesanyja – aki a Workers Circle-nek dolgozott, és most a baloldali Jewish Currents magazin szerkesztőbizottságának a tagja – ünnepi vacsorákat készített, vallásos imák és áldások nélkül. Ahelyett, hogy zsinagógai héber iskolába járt volna, Wilkset egy szekuláris „súl”-ba iratták be, ahol jiddisül tanult.

Ugyanez folytatódott a felnőtté válási szertartáson, amelyen a család és a barátok egy olyan zsinagógában gyűltek össze, ahová egyébként soha nem jártak.

„Ez a ceremónia nem Tóra-olvasást jelentett, hanem azt, hogy választottam egy témát a zsidósággal kapcsolatban, ami érdekelt, majd egy oktatóval dolgoztam rajta. Kutattam, és alapvetően egy 13 éves gyerek dolgozatának megfelelően olvastam”

— emlékezik vissza a bár micvójára. Úgy döntött, hogy a társadalmi igazságosságot vizsgálja a judaizmusban és a zsidó történelemben, a munkásmozgalmakra összpontosítva.

A ma 34 éves, Philadelphiában élő építész Wilks nem hisz istenben, sőt önmagát kifejezetten ateistaként határozza meg – de egyben zsidóként is. A Pew Research Center közelmúltban közzétett, az amerikai zsidók körében végzett felmérése szerint így ő egy „vallástalan zsidó”.

A Pew kutatói 2013-hoz hasonlóan az amerikai zsidókat két nagy kategóriába sorolták: „vallásos zsidók” és „vallástalan zsidók”. A második csoportba tartozó emberek – írták a kutatók –

„ateistának, agnosztikusnak vagy semmi különösnek mondják magukat (vallásilag), de van zsidó szülőjük, vagy zsidónak nevelték őket, és akik még mindig zsidónak tartják magukat valamilyen értelemben (például etnikailag, kulturálisan vagy családi hátterük miatt)”.

A felmérés 3836 válaszadója közül 882-en vallástalan zsidóként definiálták magukat, ami azt jelenti, hogy az amerikai zsidók közel negyede – 1,5 millió ember – tartozik ebbe a kategóriába.

A fiatal amerikai zsidók egyre ortodoxabbak és szekulárisabbak

A fiatal amerikai zsidók vagy egyre inkább ortodoxok vagy nem kötődnek a zsidósághoz.

Neokohn
1 hozzászólás

Becka Alper, a 2021-es tanulmány társszerzője szerint a vallástalan zsidó kifejezés a zsidó közösség egy olyan nagy, és sokszínű részét takarja, amelyet nem lehet sommás jelzőkkel körülírni, mint például „kulturális zsidók” vagy „etnikai zsidók” fogalma.

„Tényleg nem lenne elegendő, ha egyszerűen csak megkérdeznénk az embereket a vallásukról, és csak azokat azonosítanánk zsidóként, akik zsidó vallásúnak mondták magukat”

– mondta.

„Kihagynánk a zsidó közösség egy igazán nagy és fontos részét, azokat a zsidókat, akik vallási szempontból nem kifejezetten azok.”

A kifejezés kritikusai szerint ez a kifejezés ott tesz különbséget, ahol nem kellene, hogy tegyen.

„Az a tény mégiscsak elgondolkodtató lehet, hogy a ’vallástalan zsidók’ 24%-ának van héber nyelvű imakönyve”

— írta Rachel B. Gross, a San Franciscó-i Állami Egyetem zsidó tanulmányok professzora a Jewish Telegraphic Agency számára a tanulmány megjelenése után írt esszéjében.

Gross azzal érvel, hogy a tanulmány kategóriái olyan felosztást tükröznek, amely a keresztények számára értelmezhető keret, de nem a judaizmusban, ahol a vallásgyakorlat mindig is változott az idők folyamán.

„Az amerikai zsidók továbbra is a családjukhoz, közösségeikhez és történelmükhöz fűződő érzelmi kapcsolatokban találnak értelmet, bár ennek módja folyamatosan változik. ’A vallás’ fogalmának kitágítása segíthet abban, hogy jobban felismerjük, milyen módon teszik ezt”

– írja.

Ez az érvelés visszhangra talált három „vallás nélküli zsidó” esetében, akik a Jewish Telegraphic Agency-nek nyilatkoztak zsidó identitásukról. Íme, mit mondtak.

„Minden nap zsidónak érzem magam”

Bizonyos dolgok kiváltják Wilksből a zsidóság érzését – például a Netflix „Unorthodox” című sorozatának megtekintése, amely egy brooklyni haszid közösségét elhagyó nőről szól. Míg Wilks ismeretei a zsidó szokásokról, rituálékról és történelemről a szinte mindennap „háttérben” maradnak, az „Unorthodox” mégis „előtérbe” helyezte őket.

És amikor a főiskola alatt Berlinbe utazott, érezte, hogy zsidósága kényelmetlen módon zsigeri sebezhetőséggé változik.

„Nem tudtam úgy az utcán járkálni, hogy ne menjen ki a fejemből, hogy ha most 70 évvel korábban lenne, akkor meggyilkolnának. És ez az egész ottani látogatásomra rányomta a bélyegét. Ez meglepő volt számomra, hogy, tudod, a zsidó identitásom ott felbukkant”

— meséli.

Ez a tapasztalat a Pew-tanulmány egyik megállapításához illeszkedik:

Az amerikai zsidók 75%-a mondta, hogy „a holokausztra való emlékezés” fontos zsidó identitása szempontjából, beleértve a vallástalan zsidók kétharmadát is.

Másrészt a Pew megállapította, hogy

míg az amerikai zsidók 60%-a állítja, hogy érzelmileg erősen vagy valamelyest kötődik Izraelhez, addig a vallástalan zsidóknak csak egyharmada mondott ilyen kötődést.

Wilks elmondta, hogy soha nem gondol az országra, ahol zsidó származása miatt állampolgárságra jogosult.

„Nem érzek semmilyen kapcsolatot Izraellel. Számomra ugyanolyan, mint bármelyik ország, ahol még nem jártam”

— mondta.

Jelenleg még mindig azon töpreng, hogy milyen zsidó identitást válasszon az életében. Felnőttként édesanyja a családja történetére épülő, nem vallásos zsidó identitás erős érzését vetítette ki, mivel kelet-európai szekuláris zsidó szocialista aktivisták leszármazottja.

De most, hogy külön él tőle, és egy nem zsidó nővel házasodott össze, Wilks úgy érzi, még inkább elszakadt a zsidó kultúrától.

A Pew szerint azok a zsidók, akik nem zsidó emberrel házasodtak össze, háromszor gyakrabban azonosulnak zsidó identitásukkal, mint a többi vallástalan zsidó.

Wilks elismerte, hogy kénytelen lenne jobban szembenézni a kérdéssel, ha gyerekei lennének, de ő és a felesége nem tervezik, hogy gyerekeik lesznek.

„Nem kérdés, hogy minden nap zsidónak érzem magam, és mindig is annak vallottam magam. De nem tudom, nehéz megfogalmaznom, hogy ez milyen szerepet játszik az életemben”

— mondta.

Mandy Patinkin, bagel és egy tinédzser egzisztenciális krízis

Sophie Vershbow ezzel szemben pontosan tudja, hogy ki ő: ateista kulturális zsidó.

A 31 éves közösségi média menedzser, aki a New York-i „öt nagy” kiadóvállalat egyikénél dolgozik, mélyen kötődik a zsidó kultúrához. Két dolgot emelt ki, amihez különös vonzalmat érez: Mandy Patinkin színész és a bagel.

Patinkin Emmy- és Tony-díjas színész, aki idén kisebb ikonná vált, mert a közösségi médiában zsidó és társadalmi igazságossági témákat szőtt egybe. A hozzá hasonló emberek a popkultúrában közösséget teremtenek más zsidók számára, mondta Vershbow, és segítenek megismertetni a nem zsidókkal a zsidó kultúrát.

Sírva fakadt a Homeland sztárja, amikor értesült arról, hogy rokonait is lemészárolták a holokausztban

Mandy Patinkin egy amerikai tévéműsorban tudta meg, hogy családját is érintve volt a holokauszt borzalmaiban.

Neokohn

A született New York-i Sophie erre azután jött rá, hogy elhagyta a várost, és a New York állam északi részén található Hamilton College-ba ment. A zsidók közel 15%-át teszik ki New York lakosságának, ahol ő a Chelsea negyedben nőtt fel. Bár a Hamilton diákjai még mindig jóval több zsidót számláltak, mint az USA lakosságához viszonyított arányuk, sem a főiskola, sem a környék egyáltalán nem tűnt számára „zsidósnak”.

„Felhívtam anyukámat, és azt kérdeztem: ‘Mi történt? Erre ő: ‘Sophie, mégis mit gondolsz, az ország hány százaléka zsidó?'”

— idézi fel Vershbow.

„Tanultam a holokausztról a főiskolán, és a történelmünk megismerése és az, hogy mennyire üldöztek minket, bizonyára jobban összeköt [a zsidó oldalammal]. És úgy érzem, hogy fontos ezeket a dolgokat tovább vinni”.

Ami azonban a vallást, az ünnepeken való részvételt illeti, néhány nagy ünnepet még mindig együtt tart a szüleivel, például a pészahot és a hanukát. Ezeket azonban úgy jellemzi, hogy „csak úgy végigcsinálja”, mert nem hisz Istenben. Reform zsinagógában nőtt fel, de nem sokkal a bat micvója előtt egyfajta egzisztenciális válságot élt át – szavai szerint „egy tinédzserkori szemléletváltást”.

„Rájöttem, hogy nem hiszek Istenben, és úgy voltam vele, hogy nem megyek el a bát micvámra. Ezt nem érzem helyesnek”

– magyarázza.

„Valahogy úgy, ahogy az ember rájön, hogy nem hisz a Mikulásban, a húsvéti nyusziban és a Fogtündérben. Nekem ez nem igazán jött be.”

Vershbow szeretete a zsidó ételek iránt egyszerű. Bagel vasárnaponként, latkes hanukakor, kugel Jom Kippurkor – ez olyasmi, amit a gyerekeibe is belenevel, — már ha lesznek gyerekei a jövőben.

„Nem hiszem, hogy templomba kell járnod ahhoz, hogy átadd a gyerekeidnek [a judaizmust]”

– mondja.

„De ha valaki egyszer azt mondaná, hogy ‘Anyu, meg akarom nézni’, akkor biztosan elviszem a gyerekeimet a templomba, és megmutatom nekik.”

Vershbow elmondta, hogy nem érez következetlenséget az identitásában — zsidósága az identitása középpontjában áll.

„A családom lengyel, orosz, meg minden, de nem érzek személyes kapcsolatot egyikhez sem. Én az amerikai zsidósághoz érzem magam kötődve. Ez az identitásom „

— mondta.

„De azt hiszem, az a csodálatos dolog a zsidóságban, hogy az én életemben nagyon sok ember számára, nagyon sok közösségben elfogadhatónak tűnik, ha azt mondják: „Nem hiszek Istenben, de zsidó vagyok.” És ezek tökéletesen megférnek egymás mellett bennem, nem állnak egymással ellentétben.”

Az istenség elhagyása, évtizedek óta

A 89 éves June Fischer több évtizedes alulról jövő és kongresszusi politikai tapasztalattal a háta mögött végtelen számú eredményt tud felsorolni. 1972 óta minden egyes demokrata nemzeti konvención New Jersey küldöttje volt; 1974 óta dolgozott Joe Biden kampányain, beleértve sikeres elnökjelöltségét is, sőt közeli barátja lett, de dolgozott Jon Corzine volt szenátor és Robert Menendez jelenlegi szenátor irodájában is.

Tagja a helyi zsidó közösségi központ vezetőségének is, és 1990-ben alapító tagja volt az Országos Zsidó Demokratikus Tanácsnak (ma Jewish Democratic Council of America).

Önéletrajzának e része ellenére azonban nem tartozik zsinagógához – ami azt mutatja, hogy a „vallástalan zsidók” kategória nem 21. századi találmány.

Fischer Weequahicban nőtt fel, Newarknak abban a városrészében, amelyet Philip Roth tett híressé számos regényében, amelyeknek helyszíne az a városrész volt. Sőt, együtt érettségizett Roth-tal, miután négy évig mellette ült az osztályban.

15 évesen elment megnézni Henry Wallace, Franklin Roosevelt első alelnökének beszédét. A politikus inspiráló előadása miatt kapta el a politika bogara – nem pedig a belé ivódott zsidó erkölcsi érzék miatt. „El voltam ragadtatva” – mondta.

Bár az Országos Zsidó Demokrata Tanács, amelyet az AIPAC-lobbira adott liberális válaszként jellemzett, és sok politikus, akikkel együtt dolgozott, gyakran foglalkozott Izraellel kapcsolatos kérdésekkel – Biden és Menendez is külpolitikára szakosodott -, Fischer nem lelkes követője az izraeli híreknek.

Az ünnepi vacsorák pedig inkább a hagyományokhoz való ragaszkodásról szóltak – és szólnak ma is -, semmint a vallási rituálék betartásáról.

„A hagyományos dolgokat csinálom, istenség nélkül, ahogy én mondom”

— mondta telefonon Clark-i otthonából.

„Ateista volnék, azt hiszem. De nagyon, nagyon hagyományosan zsidó vagyok.”

Trump beszólt a demokratákra szavazó zsidóknak, a demokratákra szavazó zsidók meg neki

Az amerikai elnök szerint a demokratákra szavazó zsidók tudatlanok, vagy hűtlenek.

Neokohn
37 hozzászólás

“Milyen az a „vallástalan zsidó”?” bejegyzéshez 86 hozzászólás

  1. A vallástalanság semmi más, mint a tájékozatlanság, a lustaság és a gyávaság keveréke.

      • Az nem egyértelmű. Hitt is meg nem is. Ha nem, hát akkor ebben tévedett. A tudósok több száz éve hadilábon állnak a katolikus egyházzal, ezért úgy érzik, a tudomány is szemben áll vele. Kötelességük vallástalan lenni. Stephen Hawking Az idő rövid történetében tökéletesen bebizonyítja, hogy a Föld a világegyetem középpontja, mert bármerre nézünk is, innen távolodnak a galaxisok, itt kellett legyen az ősrobbanás. Aztán hat oldalon keresztül blablával próbálja cáfolni saját magát. A tudománynak le kéne már cuppanni a materialista baromságokról, Isten nélkül minden érthetetlen.

        • Ebbol annyi igaz, hogy „nem egyertelmu”. Az ateistaknak nincs bizonyitekuk arra, hogy nem letezik valamilyen felsobbrendu „akarat”, vagy akarmi, amit akar istennek is lehetne nevezni. De az is biztos, hogy a vallasok egyike sem szolgal bizonyitekkal isten letere, ha a „hitet”, mondhatnam vak hitet nem tartjuk bizonyiteknak. Ha te egy igazan vallasos embernek azt mondod, amiket Einstein mondott ebben a kerdesben, nem biztos, hogy elegedett lesz. Az viszont a vallasosok jellemzoje, hogy nem ketelkednek (mint ahogy peldaul Einstein). Minden ketelkedes nelkul leirjak, hogy a vallástalanság semmi más, mint a tájékozatlanság, a lustaság és a gyávaság keveréke. Nehany tajekozatlan, lusta es gyava Nobel-dijas megmosolyogna az allaspontodat.

          • Olvastam. Nem hiszem, hogy egyetertene veled. De hat nem lehet mindenki olyan tajekozott, szorgalmas es bator, mint te.

          • Nem ért egyet velem. És? Már bocs, de nem fizikáról vitázunk. Vallási téren kicsoda Albert Einstein, hogy neki bármilyen megmondanvalója lenne? Hol jegyzik?

          • Ja, értem, megint csak nincs érv, és akkor ez… nagyon alacsonyan van a vitakultúra. Hogy lehet egy vallásosság-vitában Einsteinnel érvelni? Pontosan ez olyan szint, ahová nem megyünk. Einstein baromira nem volt otthon a zsidó vallásban, nem számít semmiféle tekintélynek, tökmindegy, mit tartott Istenről, vagy mit nem, az ő személye itt nem oszt és nem szoroz. Már a szülei se láttak zsinagógát belülről, katolikus iskolába járatták. És ezért nagyon unalmas, hogy az összes ateista vagy akörül járó ember vele érvel.

          • Ja, értem, megint csak nincs érv, és akkor ez… nagyon alacsonyan van a vitakultúra. Hogy lehet egy vallásosság-vitában Einsteinnel érvelni? Pontosan ez olyan szint, ahová nem megyünk. Einstein baromira nem volt otthon a zsidó vallásban, nem számít semmiféle tekintélynek, tökmindegy, mit tartott Istenről, vagy mit nem, az ő személye itt nem oszt és nem szoroz. Már a szülei se láttak zsinagógát belülről, katolikus iskolába járatták. És ezért nagyon unalmas, hogy az összes ateista vagy akörül járó ember vele érvel.

          • Einstein tudott egyet es mast a vilagrol. Termeszetesen nem olyan sokat, mint amit te a torabol es a talmudbol tanultal, de azert en hajlamos vagyok meghallgatni az olyan tajekozatlan embereket, mint pl. Einstein. Te jobban hiszel a rabbinak a zsinagogaban…errol nem tehetek. Van egy regi vicc: 3 zsido asszony beszelget arrol, kinek mi lesz a fiabol. Az egyik elmeseli, hogy a fia mernoknek tanul, a masik, hogy orvosnak. A baratnok gratulalnak, milyen jo valasztas. Amikor a harmadik zsidoasszony elmeseli, hogy a fia rabbinak tanul, a masik ketto ijedten csapja ossze a kezet: what a job for a nice jewish boy?!?!

          • Einstein a FIZIKAI világról tudott egyet-mást, a zsidó vallásról még csak annyit se, amit ma valaki három Chabad-szemináriumon megtanul. Természetesen meghallgathatod, de nehogy már ő egy érv legyen Isten nemléte mellett, főleg, hogy valaminek a nemlétét nem lehet bebizonyítani, ezt nyílván ő is tudta. A vicced elég lapos, álljon itt a másik a két akváriumi aranyhalról. Azt mondja az egyik: te, én ateista lettem. Mire a másik: nem mondod! Te, és akkor ki cseréli ebben az akváriumban a vizet?

          • Jonehany embert ismerek, akik a zsido vallasrol sokat tudnak, joval tobbet, mint az atlagos hivo zsido, es megsem vallasosak. Tudom, lustak felkelni a saharithoz :-)))
            Az meg vegkepp erthetetlen szamomra, hogy miert pont a zsido vallas mondja meg a tutit a vilagrol? Mindenki hulye, csak a zsido vallas helikopter? En idonkent kapcsolatba kerulok nehany rabbival, mint peldaul a szomszedom, meg masok is. A legnagyobb udvariassaggal sem tudnam oket okosnak nevezni. De az teny, hogy nagyon vallasosok. Vakon hiszik az irast, gondolom te is…de ez azt is jelenti, hogy az iras igaz, ha eleg sokan hisznek benne?

          • Jonehany embert ismerek, akik a zsido vallasrol sokat tudnak, joval tobbet, mint az atlagos hivo zsido, es megsem vallasosak. Tudom, lustak felkelni a saharithoz :-)))
            Az meg vegkepp erthetetlen szamomra, hogy miert pont a zsido vallas mondja meg a tutit a vilagrol? Mindenki hulye, csak a zsido vallas helikopter? En idonkent kapcsolatba kerulok nehany rabbival, mint peldaul a szomszedom, meg masok is. A legnagyobb udvariassaggal sem tudnam oket okosnak nevezni. De az teny, hogy nagyon vallasosok. Vakon hiszik az irast, gondolom te is…de ez azt is jelenti, hogy az iras igaz, ha eleg sokan hisznek benne?

          • Einstein a FIZIKAI világról tudott egyet-mást, a zsidó vallásról még csak annyit se, amit ma valaki három Chabad-szemináriumon megtanul. Természetesen meghallgathatod, de nehogy már ő egy érv legyen Isten nemléte mellett, főleg, hogy valaminek a nemlétét nem lehet bebizonyítani, ezt nyílván ő is tudta. A vicced elég lapos, álljon itt a másik a két akváriumi aranyhalról. Azt mondja az egyik: te, én ateista lettem. Mire a másik: nem mondod! Te, és akkor ki cseréli ebben az akváriumban a vizet?

          • Igazad van! Hány jegyzett ejtőernyős ugrása volt?! – mert ha engem felküldenének, biztosan imádkoznék előtte! Metafizikáról hallottál már?

          • Nem ért egyet velem. És? Már bocs, de nem fizikáról vitázunk. Vallási téren kicsoda Albert Einstein, hogy neki bármilyen megmondanvalója lenne? Hol jegyzik?

          • Olvastam. Nem hiszem, hogy egyetertene veled. De hat nem lehet mindenki olyan tajekozott, szorgalmas es bator, mint te.

        • Ebbol annyi igaz, hogy „nem egyertelmu”. Az ateistaknak nincs bizonyitekuk arra, hogy nem letezik valamilyen felsobbrendu „akarat”, vagy akarmi, amit akar istennek is lehetne nevezni. De az is biztos, hogy a vallasok egyike sem szolgal bizonyitekkal isten letere, ha a „hitet”, mondhatnam vak hitet nem tartjuk bizonyiteknak. Ha te egy igazan vallasos embernek azt mondod, amiket Einstein mondott ebben a kerdesben, nem biztos, hogy elegedett lesz. Az viszont a vallasosok jellemzoje, hogy nem ketelkednek (mint ahogy peldaul Einstein). Minden ketelkedes nelkul leirjak, hogy a vallástalanság semmi más, mint a tájékozatlanság, a lustaság és a gyávaság keveréke. Nehany tajekozatlan, lusta es gyava Nobel-dijas megmosolyogna az allaspontodat.

      • Az nem egyértelmű. Hitt is meg nem is. Ha nem, hát akkor ebben tévedett. A tudósok több száz éve hadilábon állnak a katolikus egyházzal, ezért úgy érzik, a tudomány is szemben áll vele. Kötelességük vallástalan lenni. Stephen Hawking Az idő rövid történetében tökéletesen bebizonyítja, hogy a Föld a világegyetem középpontja, mert bármerre nézünk is, innen távolodnak a galaxisok, itt kellett legyen az ősrobbanás. Aztán hat oldalon keresztül blablával próbálja cáfolni saját magát. A tudománynak le kéne már cuppanni a materialista baromságokról, Isten nélkül minden érthetetlen.

        • Ezek az ősrobbanásos figurák valóban sok kárt okoztak a tudománynak, Einstein után kb. a Giordano Bruno előtti papok szemléletéig vetették vissza a modern filozófiai gondolkodást az összes földhöz (Földhöz) ragadt materializmusukkal együtt, így akár meg is csókolhatnák egymást, bár ezekben a kovidos időkben nem javaslom.

    • ha a vallás formálja a világképed akkor tájékozott vagy? ha a tudományosság akkor tájékozatlan?

      • A kettő nem mond ellent egymásnak. De a tájékozatlanságot úgy értettem, hogy valaki a vallással kapcsolatban tájékozatlan. Nem tudja, miről szól, miért kéne benne hinni. Ellenben „tud” egy csomó marhaságot, pl. hogy az ortodoxok lyukas lepedőn keresztül csinálják (ami tilos). Egy vallástalan ember lehet nagyon tájékozott bármiről, csak épp a legfontosabbról nincs fogalma. Aztán előfordul, bár ritkán, olyan, akinek van, sőt nagyon sokat tud, és mégsem vallásos, de az egy külön kategória.

          • Egyik sem. Én kevés vagyok ahhoz, hogy megmondjam, ha valaki ismeri a vallást tényleg komolyan, és ennek dacára nem hisz benne, az miért van. Nem is igen vagyok rá kíváncsi, megmondom egy őszintén.

          • 🙂 Engem zavarhatsz éjjel-nappal. Nem erről beszéltünk, hanem arról, hogy mitől hitetlen valaki annak dacára, aki ismeri a témát. Én csak a zsidó vallásról beszélek, félreértés ne legyen.

          • Sok oka lehet annak, ha valaki elveszti a hitet, nem beszelve arrol, hogy a vallast alaposan ismero hitetlen maradjon. En szazaval ismerek, es ezrekrol tudok, akik a haboru elott vallasosak voltak, vagy inkabb betartottak az eloirasokat, es a lagerbol hazaterve azt mondtak, hogy nem letezik, hogy legyen isten. Apam is ezek koze tartozott, es ebben a szellemben nevelt engem is. De ha olyan peldat akarsz, akit te is ismerhettel, akkor emlekeztetlek a hires birora, Haim Kohenre. Ha jol emlekszem, az apja a berlini forabbi volt a haboru elott. Megkerdeztek tole a TV-ben, hogy hogy lehet vallastalan. Mire azt valaszolta, hogy nem tudja, van-e isten, de ha van is, o azok utan, ami megtortent a zsidosaggal, nem akar vele semmifele businesst.

          • Na jó, hát most itt erről szó sincs 😀 nem kell ilyen szélsőséges példákat hozni. Mostanában nem azért tesz rá egy fiatal, mert kiirtották az egész családját, hanem mert egyszerűen jobban esik péntek este szórakozni menni, szombaton meg délig aludni. Nyűgnek tartja az egészet. Ez az igazság. Tudom magamról. Jaaaj, megint elővenni a tfilint, előbb kelni, na majd holnaptól.

          • Nem tudok vitatkozni valakivel, aki magat az igazsag egyeduli letetemenyesenek tartja.
            Az viszont erdekes meglatas, hogy a hit, vagy hitetlenseg lustasag kerdese.

          • Nem tudok vitatkozni valakivel, aki magat az igazsag egyeduli letetemenyesenek tartja.
            Az viszont erdekes meglatas, hogy a hit, vagy hitetlenseg lustasag kerdese.

          • Na jó, hát most itt erről szó sincs 😀 nem kell ilyen szélsőséges példákat hozni. Mostanában nem azért tesz rá egy fiatal, mert kiirtották az egész családját, hanem mert egyszerűen jobban esik péntek este szórakozni menni, szombaton meg délig aludni. Nyűgnek tartja az egészet. Ez az igazság. Tudom magamról. Jaaaj, megint elővenni a tfilint, előbb kelni, na majd holnaptól.

          • Sok oka lehet annak, ha valaki elveszti a hitet, nem beszelve arrol, hogy a vallast alaposan ismero hitetlen maradjon. En szazaval ismerek, es ezrekrol tudok, akik a haboru elott vallasosak voltak, vagy inkabb betartottak az eloirasokat, es a lagerbol hazaterve azt mondtak, hogy nem letezik, hogy legyen isten. Apam is ezek koze tartozott, es ebben a szellemben nevelt engem is. De ha olyan peldat akarsz, akit te is ismerhettel, akkor emlekeztetlek a hires birora, Haim Kohenre. Ha jol emlekszem, az apja a berlini forabbi volt a haboru elott. Megkerdeztek tole a TV-ben, hogy hogy lehet vallastalan. Mire azt valaszolta, hogy nem tudja, van-e isten, de ha van is, o azok utan, ami megtortent a zsidosaggal, nem akar vele semmifele businesst.

          • 🙂 Engem zavarhatsz éjjel-nappal. Nem erről beszéltünk, hanem arról, hogy mitől hitetlen valaki annak dacára, aki ismeri a témát. Én csak a zsidó vallásról beszélek, félreértés ne legyen.

          • Egyik sem. Én kevés vagyok ahhoz, hogy megmondjam, ha valaki ismeri a vallást tényleg komolyan, és ennek dacára nem hisz benne, az miért van. Nem is igen vagyok rá kíváncsi, megmondom egy őszintén.

        • azért van az a tudományos mélység ami megkérdőjelezi a vallás dogmatikus igazságait, és ezáltal magát a vallás igazságát…
          pszichés teljesítmény kérdése hogy mit is tartunk „legfontosabbnak”…

      • A kettő nem mond ellent egymásnak. De a tájékozatlanságot úgy értettem, hogy valaki a vallással kapcsolatban tájékozatlan. Nem tudja, miről szól, miért kéne benne hinni. Ellenben „tud” egy csomó marhaságot, pl. hogy az ortodoxok lyukas lepedőn keresztül csinálják (ami tilos). Egy vallástalan ember lehet nagyon tájékozott bármiről, csak épp a legfontosabbról nincs fogalma. Aztán előfordul, bár ritkán, olyan, akinek van, sőt nagyon sokat tud, és mégsem vallásos, de az egy külön kategória.

        • azért van az a tudományos mélység ami megkérdőjelezi a vallás dogmatikus igazságait, és ezáltal magát a vallás igazságát…
          pszichés teljesítmény kérdése hogy mit is tartunk „legfontosabbnak”…

          • A tudomány nem dogmákkal akar leszámolni, tehát pl. fikarcnyit sem érdekli, hogy miért nem szabad keverni a tejest a húsossal. A tudomány magával az istenhittel akar leszámolni, legalábbis a természettudományok bizonyos része. Nyilván nem annyi természettudós ateista valójában, mint amennyiről hisszük, hiszen náluk aztán vannak dogmák, amiket nem szabad megkérdőjelezni, például az evolúció, holott soha az életben nem találtak bizonyítékot arra, hogy egyik faj a másikba átalakult volna. A természettudomány viszont zavarban van, főleg az elméleti fizika, mert egyre nyilvánvalóbbá válik pl. a Teremtés ténye. Újabban ezért már magát az Ősrobbanást is kezdik megkérdőjelezni, mert elég egyértelműen utal a Teremtésre. Értelme az egész vagdalkozásnak nincs már, mert a katolikus egyház kiesett a versenyből, a célt elérték. Nem is értem, mit foglalkoznak a vallással, amikor az ő kenyerük az empirikus megismerés, az istenhit meg szellemi-érzelmi, de ettől még egyenjogú a más típusú megismerésekkel.

          • A tudomány nem dogmákkal akar leszámolni, tehát pl. fikarcnyit sem érdekli, hogy miért nem szabad keverni a tejest a húsossal. A tudomány magával az istenhittel akar leszámolni, legalábbis a természettudományok bizonyos része. Nyilván nem annyi természettudós ateista valójában, mint amennyiről hisszük, hiszen náluk aztán vannak dogmák, amiket nem szabad megkérdőjelezni, például az evolúció, holott soha az életben nem találtak bizonyítékot arra, hogy egyik faj a másikba átalakult volna. A természettudomány viszont zavarban van, főleg az elméleti fizika, mert egyre nyilvánvalóbbá válik pl. a Teremtés ténye. Újabban ezért már magát az Ősrobbanást is kezdik megkérdőjelezni, mert elég egyértelműen utal a Teremtésre. Értelme az egész vagdalkozásnak nincs már, mert a katolikus egyház kiesett a versenyből, a célt elérték. Nem is értem, mit foglalkoznak a vallással, amikor az ő kenyerük az empirikus megismerés, az istenhit meg szellemi-érzelmi, de ettől még egyenjogú a más típusú megismerésekkel.

    • ha a vallás formálja a világképed akkor tájékozott vagy? ha a tudományosság akkor tájékozatlan?

    • Szóval akkor én aki harmincvalahány éve élek Izraelben párszáz méterre a libanoni határtól és egy hitech katonai-ipari cégnél dolgozom villamosmérnökként valamint mindkét fiam akik lehúztak három-három évet az izraeli hadseregben – mindketten úgynevezett harcoló egységben – tájékozatlanok , gyávák és lusták vagyunk. Mindig nagyon üdítő a hozzád hasonló okos, bátor és tájékozott emberektől tanulni. Azért azt hozzátenném hogy ezenkívül nagyon szerencsés is lehetsz – a sűrű hülyeség nem okoz fizikai fajdalmat.

      • Meg is indokolom, ha akarod. Tájékozatlan vagy a vallás felől, nem is tudod, miért kéne annak lenned. Lusta vagy, mert nem jársz utána, nem mész zsinagógába, nem keresel rabbit, nem tanulsz. A gyávaság pedig az, amikor valaki fél a vallástóél, hű, bakker, mit fognak szólni a család, a barátaim – akik nyilván nem a vallásosságukról híresek. Sajnos mindez független attól, hogy te hol élsz, mit dolgozol és voltak-e a gyerekek katonák. Semmi köze a dologhoz.

      • Meg is indokolom, ha akarod. Tájékozatlan vagy a vallás felől, nem is tudod, miért kéne annak lenned. Lusta vagy, mert nem jársz utána, nem mész zsinagógába, nem keresel rabbit, nem tanulsz. A gyávaság pedig az, amikor valaki fél a vallástóél, hű, bakker, mit fognak szólni a család, a barátaim – akik nyilván nem a vallásosságukról híresek. Sajnos mindez független attól, hogy te hol élsz, mit dolgozol és voltak-e a gyerekek katonák. Semmi köze a dologhoz.

        • Szerintem te vagy gyáva mert nem keresel egy tibeti lámát hogy megtanulhasd a vallását, gyáva vagy mert félsz a barátaid véleményétől és lusta vagy mert nem jársz utána. Szerencsédre még gondolkoznod sem kell mert a rabbid mindent elmagyaráz helyetted. Egyébként ezzel befejeztem ezt az édes párbeszédet, az élet túl rövid ahhoz hogy idiótakkal társalogjak.

          • A párbeszédnek majd akkor van vége, amikor én is akarom. Azt ugye magad sem gondolod, hogy érvek helyett majd jól leugatsz és személyeskedsz a libanoni határ mellől. Miért kéne keresnem nekem lámát? Bár az még nem a legrosszabb választás, az a vallás is Ábrahámtól ered (persze ezt se tudtad).

    • Szóval akkor én aki harmincvalahány éve élek Izraelben párszáz méterre a libanoni határtól és egy hitech katonai-ipari cégnél dolgozom villamosmérnökként valamint mindkét fiam akik lehúztak három-három évet az izraeli hadseregben – mindketten úgynevezett harcoló egységben – tájékozatlanok , gyávák és lusták vagyunk. Mindig nagyon üdítő a hozzád hasonló okos, bátor és tájékozott emberektől tanulni. Azért azt hozzátenném hogy ezenkívül nagyon szerencsés is lehetsz – a sűrű hülyeség nem okoz fizikai fajdalmat.

  2. A vallástalanság nem bűn. Ráadásul, annak is több fajtája van. Egy része a „vallástalan” embereknek nem Istentagadó (ateista), hanem Istennel való kapcsolatát saját egyedi kapcsolatának tartja. Akkor mi a vallásosság, vagy ki vallásos? Olyan ember, akinek az élete egy vallási dogma szerint folyik. Még a legapróbb részletekig is. Öltözéke jellegzetes (kipa, fekete öltöny, kalap, kaftán, kucsma, pajesz stb.) Ezek Zsidók, hiszen a judaista dogma valamelyik változata szerint élnek. Az alapmű, a „Tóra” A „vallástalanok” ezeket elvetik. Jómagam is az utóbbiak közé sorolom magam. Nem „zsidó”, hanem héber vagyok, miként a „zsidó” is az, csak életemet istenhívőként, és nem emberek által előírt ún. „törvények” szerint élem. Az ünnepek közül csak azokat tartom meg, amely népem történelmi múltjának állít emléket (Peszach). Azok, akik azt állítják, hogy a zsidóság 12 törzséből11 elveszett, hazudnak. Csak azok számítanak szerintük zsidónak akik a fundamentalista (ortodox) irányzat vallói. Érdemes körülnézni Jeruzsálemben (Mea Searim). Példaképem pl. Ábrahám, Izsák, Jákob. Az első három is éppúgy hitt istenben, mint jómagam. Nem volt szükségük sem papokra, sem rabbikra…

    • Azt, hogy milyen a vallastalan zsido, nagyjabol tudom. Ismerek nehany szazat, vagy ezret, es tudomasom van nehany milliorol.
      De milyen a vallastalan kereszteny? Ha vallastalan, akkor mitol is kereszteny?

      • A keresztény szó a keresztény kurzus alatt a egy új jelentéssel – nem-zsidó – „gazdagodott”.
        Az Új Magyarság 1940 január 5-ei számának a második oldalán jelent meg az alábbi írás : https://uploads.disquscdn.com/images/73912cdef9d004b91c85dbef6d2d1871fb603f17af4eef22ae622723c6492958.png Olyanok is voltak, akiknek ez még nem elég. A lap másnapi számának a 14. oldalán olvasható az alábbi hírdetés :
        https://uploads.disquscdn.com/images/65479b00a5980127d5b25f10cb2b9da87ca45a5adf9f0cdb8e972c5ae088c2c1.png A lap szellemiségéről és realitás érzékéről, az alábbi, 1945. március 10-én megjelent A döntő hónapban vagyunk ? cimű írás árulkodik
        https://uploads.disquscdn.com/images/052f82adcdea9f4801205aa07004c57a0b6ad52583873a09fae7241d43b31dbe.png

        • Nos, a kerdesem koltoi volt, es a valasz egyertelmuen az, amit irtal. Es ez a „jelentes” most reneszanszat eli. Ujra leteznek a kulonfele szakmai szervezetek, amik ugy kezdodnek, hogy „Kereszteny …. „. Van Kereszteny Orvosok Magyarorszagi Tarsasaga, Kereszteny Pedagogusok Szakszervezete, stb. Magyarorszagon, es valoszinuleg mashol is, a kereszteny szo egyertelmuen a zsidokat kirekeszto fogalom.

        • Nos, a kerdesem koltoi volt, es a valasz egyertelmuen az, amit irtal. Es ez a „jelentes” most reneszanszat eli. Ujra leteznek a kulonfele szakmai szervezetek, amik ugy kezdodnek, hogy „Kereszteny …. „. Van Kereszteny Orvosok Magyarorszagi Tarsasaga, Kereszteny Pedagogusok Szakszervezete, stb. Magyarorszagon, es valoszinuleg mashol is, a kereszteny szo egyertelmuen a zsidokat kirekeszto fogalom.

        • Ez a mai napig így van. Magyarországon a „keresztény” azt jelenti, hogy nem zsidó. Maga az ország nem keresztény, a lakosság összesen 11 %-a jár templomba. Bármilyen templomba összesen.

      • Hát azért csak tiszteli, néha van templomban, de nem jár pl. gyónni, Istenről nem tudja, mit gondoljon, van, nincs, Jézusról elmondja a kötelező ökörséget, amit egyébként a legtöbb zsidó is, hogy milyen jó ember volt. A legtöbben ilyenek. Következetes ateista, akinek ez a vallása, nagyon kevés van.

    • Nem. Nem olyan.
      Ugyanis aki nem hisz Jézusban és a keresztény tanokban az nem számit kereszténynek.
      Tehát egy ateista – annak ellenére, hogy a szülei hivő keresztények – nem számit kereszténynek és nem is tekinti magát annak. Mig ezzel szemben a háláchá (zsidó törvény-gyűjtemény) értelmében – az aki zsidó anyától születetett – zsidó marad akkor is ha nem tartja be a vallási törvényeket. Tehát az a bizonyos „vallástalan zsidó” fogalma innen indul – mive annak ellenére, hogy nem hisz Isten létezésében – a zsidó vallási törvények értelmében mégis zsidó 🙂

    • Nem. Nem olyan.
      Ugyanis aki nem hisz Jézusban és a keresztény tanokban az nem számit kereszténynek.
      Tehát egy ateista – annak ellenére, hogy a szülei hivő keresztények – nem számit kereszténynek és nem is tekinti magát annak. Mig ezzel szemben a háláchá (zsidó törvény-gyűjtemény) értelmében – az aki zsidó anyától születetett – zsidó marad akkor is ha nem tartja be a vallási törvényeket. Tehát az a bizonyos „vallástalan zsidó” fogalma innen indul – mive annak ellenére, hogy nem hisz Isten létezésében – a zsidó vallási törvények értelmében mégis zsidó 🙂

    • Nem egészen. A zsidó identitás és történelem nagyrészt vallási eredetű eseményeken alapul még akkor is, ha valaki nem hisz Istenben. A keresztényeknél ez ennyire nincs így, bár a saját nemzetisége nyilván mindenkinek kötődik a népe vallásához és a nemzetalkotó egyház történelméhez, csak ez minden országnál másként van, mindenesetre a történelmük magvát nem egy közös Bibliából vezetik le, de még csak nem is a Bibliából.

  4. Az, hogy a zsidók miként élik meg a zsidó identitásuhat nagyon különböző,
    Van olyan zsidó aki vallásaként tekint rá és van olyan zsidó aki a származása alapján vallja magát zsidónak; i.e. a zsidó nép tagjának. Azóta pedig, hogy Izrael állama 1948-ban megalakult már van zsidó ország és igy zsidó nemzet is.

    Egyébként érdekes módon maga a zsidó vallási törvény is kétféleképpen definiálja. Egyrészt népként illetve származásként – tekintve, hogy a háláchá (zsidó törvény-gyűjtemény) szerint az a zsidó, aki zsidó anyától születetett – és aki a születése folytán zsidó, az zsidó marad akkor is ha nem tartja be a vallási törvényeket. Tehát itt jön a képbe az a bizonyos „vallástalan zsidó” fogalma, aki annak ellenére, hogy nem hisz Isten létezésében – a zsidó vallási törvények értelmében – mégis zsidónak számit 🙂
    Másrészt viszont a zsidó vallási törvény elfogadja a betérést is, tehát az is zsidónak számit aki a vallást felvéve csatlakozott a zsidósághoz.