Vasárnap ismét összeül a vallási testület, az alperes Mazsihisz képviselőjének távolmaradásával — értesült a Mandiner.
Ma ül össze ismét a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bírósága, hogy tárgyaljon a magyarországi zsidó egyházaknak az államtól járó, úgynevezett örökjáradék elosztásáról. A testület a napokban, akár már hétfőn vagy kedden meghozhatja az ítéletét.
A várható ítélet a magyar államra nem lesz kötelező érvényű, ám mégis lehet hatása. Közben a kezdeményező Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközségen belül is vitát gerjesztett az eljárás.
Áprilisban beszámoltunk róla, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) fordult a jeruzsálemi vallási testülethez, keresetéhez pedig csatlakozott a Köves Slomó vezette Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is. Az örökjáradék a történelmi egyházakat a kommunizmus idején elkobzott javak miatt megillető kárpótlás egyik eleme. Tulajdonképp ma már az egyetlen eleme.
A visszakért ingatlanok visszaszolgáltatása ugyanis a rendszerváltozást követő nagyjából két évtizedben megtörtént, ez a szakasz lezárult, ám az államnál maradt, természetben vissza nem adott, illetve pénzben nem kártalanított ingatlanokkal kapcsolatos igények éves járadékká alakultak. Ez a mindenkori éves költségvetés része, s bár klasszikus értelemben nem sorolható az egyházi támogatásokhoz, mégis jelentős, akár milliárdos forrást jelent a számukra.
A kereset lényege az, hogy az ortodoxok vitatják az örökjáradék felosztásának igazságosságát. Keresetük egyik lényegi megállapítása szerint az örökjáradék alapját képező ingatlanok értékének mintegy 40 százaléka az ortodox ingatlanoké, viszont az 1998 óta kifizetett összesen
A Mazsihisz ezt természetesen vitatja, sőt, nem ismeri el a jeruzsálemi Bét Din, azaz Törvény Háza joghatóságát sem. Azt ugyanakkor a MAOIH és az EMIH is elismeri, továbbá Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is egyértelművé tette, hogy bármi is legyen az ítélet, az a magyar államot nem kötelezi semmire.
Deutsch Róbert, a MAOIH vezető rabbija szerint ettől függetlenül évezredes hagyománya van annak, hogy az izraeli intézmény tesz igazságot a zsidók vitáiban.
„Amennyiben pedig a Mazsihisz nem tartja magát egyháznak, akkor nem lehet jogosult arra az örökjáradékra, amelyet a magyar állam az egyházak részére folyósít”
-– tette hozzá.
A Bét Din május elején egyszer már összeült, ám döntés nem született, mert a Mazsihisz képviselője nem jelent meg. A Neokohn cikke, illetve az EMIH jelen lévő jogi képviselőjének beszámolója szerint a bíróság egyenesen megütközéssel fogadta a Heisler András vezette egyház eljárását és a sajtóban megjelent nyilatkozatait, melyekben a bíróság joghatóságát megkérdőjelezi.
Mindettől függetlenül a Bíróság még egy lehetőséget kíván adni, hogy a felek kifejthessék az álláspontjukat.
Az újabb tárgyalást vasárnapra tűzték ki, ám úgy tudjuk, a Mazsihisz ezen az alkalmon sem képviselteti magát. Annál is inkább, mert ma tart közgyűlést, amelynek napirendjén például a tavalyi zárszámadás elfogadása szerepel.
Köves Slomó nemrég a Lekvár és JAM című podcastban fejtette ki ismét a véleményét. Egyértelműsítette:
az örökjáradék igazságos elosztása soha nem volt napirenden.
Bár volt egy átmeneti megoldás 2012-ben, a három hitközség közti szerződés alapján, azonban ez a megállapodás, a Mazsihisz akkori vezetőinek kérésére kifejezetten nem említi az örökjáradékot, e helyett úgy fogalmaz, hogy a Mazsihisz átenged bizonyos rendelkezésre álló forrást a másik két hitközségnek.
Kitért arra is, hogy bár jelentek meg ilyen beszámolók, a magyar kormány nem alperes ebben a perben, hanem formálisan érintett, hiszen mintegy láttamozta, azaz tudomásul vette a három hitközség 2012-es megállapodását.
A Mandiner összefoglalójának folytatásában arra is kitér, hogy milyen ürüggyel utasítja el a Mazsihisz a jeruzsálemi Bét Din joghatóságát, és hogy milyen viták bontakoztak ki az ortodox hitközségen belül.
