Köves Slomó: az örökjáradék tárgyalás időpontja: május 30.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija főszerkesztőnk, Megyeri A. Jonatán Lekvár és JAM című podcastjének vendége volt. A beszélgetés témája az örökjáradék körüli vita kérdése volt.

*

Köves rabbi elmondta, hogy az örökjáradékot a kommunista államhatalom által elvett, és természetben soha vissza nem adott ingatlanok után kapják az egyes felekezetek, így a zsidó közösségek is.

 „Az örökjáradék igazságos elosztása soha nem volt napirenden” – idézte fel az eseményeket Köves Slomó, „bár volt egy átmeneti megoldás egy 2012-ben, a három hitközség közti szerződés alapján, azonban ez a megállapodás, a Mazsihisz akkori vezetőinek kérésére kifejezetten nem említi az örökjáradékot, e helyett úgy fogalmaz, hogy a Mazsihisz átenged bizonyos rendelkezésre álló forrást a másik két hitközségnek.”

Arra a kérdésre, hogy miért éppen most került napirendre az örökjáradék elosztásának ügye, a vezető rabbi azt válaszolta, hogy a mostani per kezdeményezője az az ortodox hitközség (MAOIH), amely évek óta próbál a Mazsihisz vezetésével tárgyalni a témába, azonban eddig rendre falakba ütközött:

„Mostanra a MAOIH helyzete a csőd közelébe jutott, az elmúlt 20-30 év forráshiányának eredménye kulminálódott. Tudni kell” – fogalmazott Köves rabbi, „hogy az örökjáradék alapját képző ingatlanvagyon majdnem 50 százaléka az ortodox közösséghez tartozott.”

Annak kérdésében, hogy miért vallási bíróságra került az ügy az EMIH vezető rabbija kifejtette, hogy „egy hagyományőrző közösség nem teheti meg, a zsidó vallás- és szokásjog alapján ne rabbinikus testülethez forduljon. Független vallási bíróságból pedig, a logika azt diktálja, hogy az izraeli Főrabbinátushoz forduljanak a felek. Ezt diktálja az a Sulchán Áruch (autoritatív zsidó törvénykódex – a szerk.), melyet mindhárom hitközség elfogad.”

Mint arról a Neokohn is beszámolt, a Mazsihisz nem ismeri el a jeruzsálemi Főrabbinátus bíróságának joghatóságát és nem jelent meg a múlt hétre kitűzött első tárgyalási napon. Arra a kérdésre, hogy mi fog történni, ha a Mazsihisz továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nem vesz részt a jeruzsálemi perben, Köves rabbi elmondta, hogy „a vallási bíróság nagyon megütközött azon, hogy a Mazsihisz nem ment el a tárgyalásra. Ez egy vallási szervezet részéről teljesen abszurd, hiszen a saját vallási identitásával kerül szemben. Ha nem megy el a következő tárgyalási napra, annak következménye, a sziruv, mely a rabbinikus bíróságok jelenlegi használható legsúlyosabb eszköze és egyfajta kiközösítést jelent. Ezzel nagy hibát követne el a Mazsihisz”.

Azzal kapcsolatban, hogy vajon a magyar kormányra kötelező érvényű lehet-e a rabbinikus bíróság határozata, Köves rabbi elmondta, hogy a kormány mindenképpen nehéz helyzetbe kerülne ebben az esetben.

„Ha a kormány nem veszi figyelembe a három hitközségből kettőnek álláspontját, jogos követelését és nem veszi figyelembe az izraeli állami Főrabbinátus döntését, akkor sokkal inkább vádolható lesz a zsidó közösségek belügyeibe való beavatkozással, mintha figyelembe venné azokat. Politikailag, közéleti és morális szempontból bizonyosan ez a kevésbé rossz megoldás.”

„Azzal szemben, ami számos sajtótermékben megjelent, a magyar kormány nem alperes ebben az ügyben, hanem formálisan érintett, hiszen mintegy láttamozta, azaz tudomásul vette a három hitközség 2012-es megállapodását. Mindössze ezért jelent meg annak idején kormányhatározatban” – ismertette a tényállás Köves rabbi.

Annak ügyében, hogy Heisler András, a Mazsihisz elnöke válaszul neológ vallási bíróság elé hívta Köves Slomó rabbit, azon nyilatkozatokat kifogásolva, melyekben Heisler szerint Köves személyeskedőn nyilatkozott a Mazsihisz elnökéről, az EMIH vezetője elmondta:

 „A mostani vita azonban nem személyes ügy.” – fogalmazott Köves rabbi, „nem először tesznek rám is dehonesztáló megjegyzéseket a Mazsihisz vezetői. Ez az ügy a zsidóság jövőjéről szól. Arról vitatkozunk, hogy mindenki kapja meg az esélyt arra, hogy a magyarországi zsidóság ügyét a legjobb tudása szerint szolgálja. Az EMIH iskoláiba kb. 200 gyerek tanul. Az esetleges tandíjon felül a hitközség 100-150 ezer forinttal egészíti ki az oktatás költségeit. A jelenlegi általunk kapott örökjáradék még ezt sem fedezi”.

„Az elmúlt huszonöt évben, csak az örökjáradékból a zsidó közösségek 30 milliárd forintot kaptak. Ebből 28 a Mazsihiszhez került. Ehhez jön még az a majd 50 milliárd más állami forint, amelyből a Mazsihisz az elmúlt húsz évben gazdálkodott. Ez a pénz úgy tűnik nem volt elég ahhoz, hogy olyan oktatási intézményeket csináljanak, mely kitermeli magából a jövő zsidó vezetőit, a vallását – irányultságtól függetlenül – komolyan megélő nemzedéket. Ez nagy baj. Hány elhivatott, nyelveket – kiváltképpen hébert – beszélő fiatalt sikerült ebből a temérdek pénzből kitermelni? Olyanokat, akik biztosíthatják a hazai zsidóság vallásos jövőjét. Ennek nem kellett volna így történnie” – fogalmazta meg a probléma lényegét Köves rabbi.

„Akik a 90-es években érdeklődtek és komolyan gondolták a vallásgyakorlást, el kellett menjenek ebből az országból, hiszen ebből a rengeteg pénzből nem sikerült megteremteni az infrastruktúrát, ami biztosíthatta volna a zsidó jövőt Magyarországon. Erről szól ez a mostani vita” – mondta az EMIH vezető rabbija.

A teljes adás:

Ep. 32. – Bámidbár-Sávuot – Információk és dezinformációk az örökjáradékról Köves Slomó rabbival

Az EMIH vezető rabbijával az örökjáradék újra felosztásának vitája körüli félreértéseket igyekszünk tisztázni, Köves rabbi elmondja, hogy miért nem pusztán p…