Írország a „palesztin földek bekebelezésének” leállítására szólítja fel Izraelt

Az ír kormány kedden támogatásáról biztosított egy ellenzéki parlamenti indítványt, amely elítéli a palesztin földek izraeli hatóságok által folytatott „de facto bekebelezését”, az európai uniós kormányok közül elsőként használva ezt a kifejezést Izrael vonatkozásában.

Simon Coveney ír külügyminiszter, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsában az elmúlt hetek Izraelről folytatott vitáiban országát képviselte, támogatta a parlament indítványát, és elítélte azt, amit Izraelnek a palesztin néppel szemben gyakorolt, „nyilvánvalóan egyenlőtlen” bánásmódjának nevezett.

Ugyanakkor – mielőtt hozzájárult volna az ellenzéki Sinn Fein párt által benyújtott határozat kormányzati támogatásához – ragaszkodott hozzá, hogy vegyék bele a szövegbe a Hamász palesztin szélsőséges szervezet Izrael elleni rakétatámadásainak elítélését. A Sinn Fein ezt ellenezte.

A zsidó „telepek bővítésére irányuló izraeli akciók mértéke, üteme, stratégiai jellege és a mögötte húzódó szándék juttatott el bennünket arra a pontra, ahol nyíltan ki kell mondanunk, hogy valójában mi is zajlik a helyszínen. … Ez de facto annexió”

— mondta Coveney a parlamentben.

„Ez nem olyasmi, amit én vagy nézeteim szerint ez a ház könnyelműen mond ki. Mi vagyunk az Európai Unió első országa, amely ezt megteszi. De ez tükrözi azt a mély aggodalmat, amelyet ezeknek az akcióknak a céljával és természetesen a hatásával kapcsolatban érzünk”

— mondta.

Az ENSZ tagállamok jelentős része szerint az Izrael által 1967-ben Jordániától visszafoglalt területeken épülő zsidó települések sértik a nemzetközi jogot, és útját állják a palesztinokkal való békekötésnek. Az Egyesült Államok és Izrael viszont ezt vitatja.

Izrael a Júdea-Szamáriához (Ciszjordánia) kötődő történelmi és bibliai szálakra hivatkozik, és mintegy félmillió zsidó telepese él a területen két és fél millió palesztinai arab között. Emellett tagadja, hogy szisztematikusan megsértené a palesztinok emberi jogait.

A Sinn Fein határozati javaslatát alig néhány nappal azután terjesztették be az ír parlamentben, hogy sikerült tűzszünettel lezárni a Gázai övezetet uraló palesztin szélsőségesek és Izrael 11 napon át tartó rakétaháborúját, az elmúlt évek legsúlyosabb összecsapását a felek között. A konfliktus jelentős palesztinbarát tiltakozásokat váltott ki az ír fővárosban, Dublinban is.

Magyarország nem kér a palesztin mantrából

Más európai országokhoz hasonlóan Magyarország számára is a nemzeti identitásáért küzdő Izrael a szövetséges.