Az ír kormány kedden támogatásáról biztosított egy ellenzéki parlamenti indítványt, amely elítéli a palesztin földek izraeli hatóságok által folytatott „de facto bekebelezését”, az európai uniós kormányok közül elsőként használva ezt a kifejezést Izrael vonatkozásában.
Simon Coveney ír külügyminiszter, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsában az elmúlt hetek Izraelről folytatott vitáiban országát képviselte, támogatta a parlament indítványát, és elítélte azt, amit Izraelnek a palesztin néppel szemben gyakorolt, „nyilvánvalóan egyenlőtlen” bánásmódjának nevezett.
Ugyanakkor – mielőtt hozzájárult volna az ellenzéki Sinn Fein párt által benyújtott határozat kormányzati támogatásához – ragaszkodott hozzá, hogy vegyék bele a szövegbe a Hamász palesztin szélsőséges szervezet Izrael elleni rakétatámadásainak elítélését. A Sinn Fein ezt ellenezte.
A zsidó „telepek bővítésére irányuló izraeli akciók mértéke, üteme, stratégiai jellege és a mögötte húzódó szándék juttatott el bennünket arra a pontra, ahol nyíltan ki kell mondanunk, hogy valójában mi is zajlik a helyszínen. … Ez de facto annexió”
— mondta Coveney a parlamentben.
„Ez nem olyasmi, amit én vagy nézeteim szerint ez a ház könnyelműen mond ki. Mi vagyunk az Európai Unió első országa, amely ezt megteszi. De ez tükrözi azt a mély aggodalmat, amelyet ezeknek az akcióknak a céljával és természetesen a hatásával kapcsolatban érzünk”
— mondta.
Az ENSZ tagállamok jelentős része szerint az Izrael által 1967-ben Jordániától visszafoglalt területeken épülő zsidó települések sértik a nemzetközi jogot, és útját állják a palesztinokkal való békekötésnek. Az Egyesült Államok és Izrael viszont ezt vitatja.
Izrael a Júdea-Szamáriához (Ciszjordánia) kötődő történelmi és bibliai szálakra hivatkozik, és mintegy félmillió zsidó telepese él a területen két és fél millió palesztinai arab között. Emellett tagadja, hogy szisztematikusan megsértené a palesztinok emberi jogait.
A Sinn Fein határozati javaslatát alig néhány nappal azután terjesztették be az ír parlamentben, hogy sikerült tűzszünettel lezárni a Gázai övezetet uraló palesztin szélsőségesek és Izrael 11 napon át tartó rakétaháborúját, az elmúlt évek legsúlyosabb összecsapását a felek között. A konfliktus jelentős palesztinbarát tiltakozásokat váltott ki az ír fővárosban, Dublinban is.
Fel kellene már tenni a kérdést nemzetközi szinten, hogy a Jordániától 1967-ben visszafoglalt területek miiért is számitanak automatikusan palesztin tulajdonú területeknek?
Azt is fel kellene vetni végre, hogy azok a területek, amiket a „palesztinok” belaktak (tömegesen beköltözve oda Egyiptomból és az arab félszigetről az Izrael megalakulását megelőző 50-100 évben), miért számitanak automatikusan „palesztin” tulajdonnak? Ha valakik beköltöznek valahová, azzal a terület a tulajdonukká válik? Ezt az elvet akkor miért nem alkalmazzák a beköltöző zsidókra is? Miért magától értetődő, hogy a tulajdonos nélkülivé vált oszmán birodalmi terület „palesztin” tulajdon? (Adat: 1914-ben a ma Palesztinaként emlitett terlet összlakossága mindössze ca 795000 fő volt, az ott élő zsidókat is beleértve.)
Objektivitást, racionalitást és következetességet nem várhatsz el egy ilyen világtól. Őket ez nem érdekli, mivel tudják, hogy ez a propagandameséik végét jelentené, éppen ebből kifolyólag ezen kérdéseket soha nem fogják feltenni a porondon.
Ez a feladat Izraelre, vagy Izrael barátaira várna. Ez egy alapkérdés, amit tisztázni kellene.
Jordánia 1948-49-ben elfoglalta a nem neki ítélt ciszjordániai területeket,bés 19 éven át megszállva tartotta. Esze ágában sem volt a tervezett palesztin államot ott létrehozni. Miután 1967-ben elvesztette a területet, sőt, lemindott róla – nem „vissza” foglaltunk vmit Jordániától.
Az észak-ír zászló a legjobb. https://uploads.disquscdn.com/images/a9e85a2aab853ac65154b2a3b970bbe97d14cd9f016378b281d83251f6f9021d.png
Írország, Sinn Fein.Nekem rémlik valami terrorista támadás sorozat évtizedeken keresztül a britek ellen. Ők beszélnek?