Amint azt a Neokohn is megírta, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség és az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség a jeruzsálemi Főrabbinátus bíróságára idézte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökét, Heisler Andrást, a magyar állam által évente fizetett örökjáradék újraelosztásának ügyében.
A Mazsihisz elnöke kijelentette, hogy nem fogadja el az izraeli Főrabbinátus illetékességét, így nem jelent meg a tárgyaláson. Néhány nappal később Heisler András Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját idézte a Mazsihisz alatt működő neológ rabbinikus bírósághoz, a szerinte személyét ért támadások miatt. Beszámolunk az ügy fejleményeiről.
Heisler András szerint Köves Slomó megalázta, amikor „Isten létében bizonytalan textilvállalkozónak” nevezte, Köves rabbi azonban úgy gondolja, hogy semmi olyat nem mondott, amit ne a Mazsihisz elnöke maga nyilatkozott volna országos lapoknak, hiszen maga nyilatkozta, hogy „egy a sajtóban fél éve megjelent interjúban, a hitét firtató kérdésre Heisler maga vallotta be, hogy az ő életében 1986 október 23-án volt az utolsó olyan pillanat, amikor »nem lehetett nem hinni« a gondviselésben”.
A múlt hét második felében Köves Slomó megkapta a neológ rabbinikus bíróság idézését, mely a mai napra, május 19-e 11 órára szólt.
Az idézést aláíró Frölich Róbert, Schönberger András és Darvas István keresetükben úgy fogalmaztak, hogy
„a bét din befogadta Heisler András beadványát, ezúttal helyt adott a felperes Köves Slomóval szembeni rágalmazási kifogásának s eljárási kérelmének.”
A pár soros idézés végén az olvasható, hogy a neológ bét din „felkéri a peres feleket, hogy álláspontjukat alátámasztó dokumentumaikat, irataikat, esetleges tanúikat szíveskedjenek a bét din rendelkezésére bocsátani.”
Köves Slomó rabbi még a múlt héten, a rabbinikus világban megszokott módon héberül, forrásmegjelölésekkel támasztotta alá, miért tartja aggályosnak a neológ bét din ilyen jellegű felállását. Köves rabbi levelének (nem-szószerinti) fordítása az alábbi:
„A Talmud aképpen rendelkezik (Bává Bátrá traktátus 43a), hogy „egy város, melynek ellopták a Tóra-tekercsét, bírái nem bíráskodhatnak saját ügyük felett, és nem hozhatnak bizonyítékot a saját városukból stb.”. A Talmud azt tárgyalja uo., hogy a város két bírája esetleg lemondhat a kérdéses Tóra-tekercs tulajdonjogáról és ezzel függetlenítheti-e magát ás részrehajlás nélkül eljárhat-e. E talmudi diskurzus arról szól, hogy le lehet e így mondani tulajdonjogról és érintettségről, de az egyértelmű és egyszerű, hogy mindez [az említett lehetőség] csak akkor áll fenn, ha az egyik [félnek] egyáltalán lehetősége van lemondani. Azonban olyan esetben, amelyben annak egyáltalán lehetősége felmerül annak, hogy az egyik bíró elfogult akár az al-, akár a felperessel szemben, úgy a Sulchán Áruch (Chosen Mispát 7.) akként dönt, hogy semmi esetre sem bíráskodhat [egy ilyen ember].
Ennek megfelelően rendelkezik a Maimonidész is (Misné Torá, Szánhedrin törvényei 21.), hogy ti. tevőleges [tórai] parancsolat, hogy a bíró igazságosan döntsön, ahogy írva van: „Igazsággal bíráskodj néped felett” (3Mózes 19:15). [És] mit jelent az „igaz bíráskodás”? Azt, hogy a két oldal [az al- és a felperes] egyelők minden szempontból.
Így rendelkezik a Sulchán Áruch is (uo. 7.), hogy ti. „tilos az embernek a felett bíráskodnia, akit szeret stb., ugyan így [a felett, akit] utál, annak ellenére, hogy nem ellensége, hanem az kell, hogy a két oldal [az al- és a felperes] egyenlők legyenek a bírák szemében.”
– írja többek közt a rabbi, majd a vallási előírások más bíróválasztási kérdései mellett, arra kéri a neológ bét din tagjait tegyék mindenek előtt egyértelművé, hogy nincsenek-e függőségi viszonyban a Mazsihisz vezetőjétől.
Tekintettel arra, hogy Köves rabbi levelére a neológ bét din-től nem érkezett válasz és egy ma keltezett levélben május 25-re ismételten beidézik az EMIH vezetőjét, lapunk levélben kérdezte Frölich Róbertet, a Mazsihisz alatt működő testület vezetőjét a következőkről:
– Kommentálták-e a Köves rabbi által küldött indoklást. Ha nem, miért nem, ha igen, milyen megjegyzést fűznek ahhoz?
– Nem tartja-e aggályosnak, hogy a felperes, Heisler András annak a szervezetnek a vezetője, mely a rabbinikus bíróságot is működteti? Ugyan a munkáltatói jogokat nem Heisler András gyakorolja, de a szervezet felépítéséből adódóan nyilvánvaló, hogy az ügyvezető és az elnök nem egymástól függetlenül működő pozíciók.
– Számíthatna-e Heisler András igazságos ítéletre a neológ bét din részéről annak tudatában, hogy t. Főrabbi úr és Heisler András között az elmúlt időkben igencsak viharos volt a kapcsolat (lapunk fel fogja idézni e konfliktusok nyilvánosság előtt is ismert részleteit).
Frölich Róbert, a neológ bét din vezetőjétől az alábbi választ kaptuk megkeresésünkre:
„A Bész (Bét) Din fejeként a tagok nevében is csak azt tudom mondani, hogy folyamatban levő ügy semmilyen vonatkozásáról vagy részletéről nem áll módunkban nyilatkozni.”
