Vasárnap este a Last Week Tonight műsorvezetője, John Oliver a Gázai övezetben a Hamász ellen zajló konfliktusban tanúsított izraeli magatartás elítélésével nyitotta műsorát, „háborús bűnökkel” és „az apartheid egy formájával” vádolva Izraelt.
„Az olyan kényelmes, letisztult kifejezésekhez folyamodni, mint az „ingatlanviták” és a „militánsok elleni légicsapások”, kissé álságosnak hangzik, amikor azt írjuk le, hogy embereket kényszerítünk ki otthonukból, ahol évtizedek óta élnek, és civileket és gyerekeket ölünk meg” – mondta a késő esti műsorvezető, utalva a palesztinok Sheikh Jarrah negyedből való kilakoltatása miatti jogi harcra, valamint a gázai izraeli légicsapások áldozataira — írja a Times of Israel.
Az előző héten a „Daily Show” műsorvezetője, Trevor Noah hosszasan foglalkozott a konfliktussal, és azt mondta, hogy a két fél áldozatainak száma közötti különbség a legfontosabb tényező abban, hogy hogyan látja az erőszakot. „Én személy szerint nem tudom megnézni ezeket a felvételeket, és hallani ezeket a számokat, közben tisztességes harcot látni” – mondta Noah, majd a konfliktust olyan verekedésekhez hasonlította, amelyeket tinédzserként a kisöccsével folytatott.
A gázai célpontokra mért izraeli csapásokat bemutató videók több millió lájkot kaptak a TikTok-on olyan hashtagek alatt, mint a #savessheikhjarrah és #gaza. Hírességek, köztük Lena Headey, Mark Ruffalo és Roger Waters, valamint a pakisztáni Nobel-díjas Malala a közösségi médiában kiálltak a palesztinok mellett, és „emberiség elleni bűncselekményekkel” valamint „apartheiddel” vádolták Izraelt.
Miközben a közönség milliószám nézte, ahogy a talkshow műsorvezetők Izraelt szidalmazzák, a világ néhány vezetője drámai módon mutatta ki határozott támogatását Izrael iránt. Pénteken a Cseh Köztársaság, Ausztria és Szlovénia a zsidó állammal való szolidaritásuk jeléül kitűzték az izraeli zászlót a kormányépületekre.
„Izraelnek joga van megvédeni magát ezekkel a támadásokkal szemben. Szolidaritásunk jeléül kitűztük az izraeli zászlót” a kancelláriára és a külügyminisztériumra – mondta Sebastian Kurz osztrák kancellár.
Vezető nyugati országok, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország magasrangú tisztviselői is hangsúlyozták Izrael jogát arra, hogy megvédje magát a Hamász támadásaival szemben.
Miközben Izrael konfliktusba keveredik a gázai terrorista csoportokkal, mindkét fél kifinomult információs kampányokat alkalmaz, hogy nemzetközi nyomást gyakoroljon a másikra, és növelje saját cselekvési szabadságát. A talkshow-kban, a közösségi médiában és a kormánytisztviselők által kifejtett véleményekben ezeknek a tájékoztatási erőfeszítéseknek a sikere kerül előtérbe.
A Külügyminisztérium vezeti Izrael kampányát, és úgy érzi, hogy az egy új koordinációs testület irányításával egyértelműen sikeresnek bizonyult. Mások azonban azt állítják, hogy Izrael nyilvános tájékoztatási – vagy hászbárá – kampánya ismét lassú és hatástalan.
Egy új „híd”
Múlt kedden a Külügyminisztérium Közdiplomáciai Osztálya létrehozta a Gesher – héberül híd – nevű kezdeményezést, hogy az IDF szóvivője, az izraeli rendőrség, a miniszterelnöki hivatal, a stratégiai ügyek minisztériuma és a kormány sajtóirodája egy helyiségbe kerüljön.
A Gesher „megfogalmazza az üzeneteket, koordinálja a média-megjelenéseket, összehangolja a digitális tevékenységet, és válaszokat ad a külföldi nagykövetségeinknek és konzulátusainknak” – mondta Lior Hayat, a külügyminisztérium szóvivője a The Times of Israelnek.
Hayat szerint nem ez az első alkalom, hogy átfogó hivatalt hoznak létre az érintett kormányzati szervek munkájának összehangolására, de a koordináció mértéke példa nélküli. A 2006-os második libanoni háborút követően a kormányszervek közötti koordináció céljából a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozták a Nemzeti Tájékoztatási Igazgatóságot és a Nemzeti Hasbara Fórumot.
A Nemzeti Hasbara Fórum már nem koordinálja Izrael külföldi üzeneteit. A miniszterelnöki hivatal – különösen Ofir Gendelman arab nyelvű szóvivő és Mark Regev főtanácsadó – és a külügyminisztérium a fő szervek, amelyek az üzeneteket írják – magyarázta Hayat.
A magas rangú tisztviselők fontos szerepet játszanak a nemzetközi partnerekkel folytatott találkozókon és megbeszéléseken is.
Gabi Ashkenazi külügyminiszter több mint 30 kollégájával beszélt a konfliktus során, míg Benjamin Netanjahu miniszterelnök Joe Biden amerikai elnökkel és más világvezetőkkel.
„Izraeli tisztviselők több ezer újságírót tájékoztattak a konfliktus során.”
Izrael sportolóival is együttműködik világszerte, köztük Deni Avdija és Gal Mekel kosárlabdázókkal, valamint Eran Zahavi és Tomer Hemed labdarúgókkal, hogy Izrael üzenetét közvetítsék.
Izraeli tisztviselők a konfliktus során több ezer újságírót is tájékoztattak. Csak szombaton Hayat, Jonathan Conricus, az IDF külföldi sajtószóvivője és egy rendőrségi szóvivő 180 újságírót tájékoztatott a külügyminisztérium szerint.
A nyilvános tájékoztatási kampány célja, hogy kiterjessze Izrael Hamász elleni katonai és diplomáciai akcióinak nemzetközi legitimitását – magyarázta Hayat.
„A fő üzenet az, hogy Izraelt terrortámadás érte, amelyet a Hamász indított izraeli civilek ellen” – hangsúlyozta Hayat. „Minden egyes rakéta, amelyet a Hamász indít, nem csupán terrortámadás, hanem duplán háborús bűncselekmény”, mivel azok izraeli civileket céloznak, és a gázai lakónegyedekből lövik ki őket.
„Ez az üzenetet mindenütt megjelenik” – érvelt Hayat – „és a nemzetközi sajtó nagyon jól fogadta”.
A világ minden izraeli nagykövetsége és konzulátusa nyomon követi a helyi médiavisszhangot, és naponta jelentést tesz.
A kormány üzenetét olyan elismert korábbi tisztviselők, mint Michael Oren, és olyan Izrael-barát nonprofit szervezetek, mint a kormánytól független StandWithUs erősítik.
Izrael üzenetét olyan arab országokban is fogadják, amelyekkel Izraelnek kapcsolatai vannak, mint az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó – mondta Hayat. „A közösségi médián keresztül rengeteg visszajelzést kapunk az arab világ minden tájáról, támogatást és különösen a Hamász elleni üzeneteket”.
Új médiafókusz
A Külügyminisztérium közösségi média csapata olyan statisztikákra hivatkozik, amelyek szerintük a kampány hatékonyságát mutatják.
A hivatalos közösségi média fórumai – az IDF fiókjait nem számítva – több mint 200 millió megjelenést értek el azóta, hogy múlt héten megkezdődött a Falak Őre hadművelet – mondta Hayat.
Egy átlagos hónapban 60 és 100 millió közötti a megjelenések száma.
Múlt hétfő óta a hivatalos izraeli és külügyminisztériumi Twitter-fiókok száma több mint 125 000 követővel nőtt – mondta Tamar Schwarzbard, a külügyminisztérium új médiáért felelős vezetője a The Times of Israelnek. A Külügyminisztérium több mint 2000 hallgatóval tartott Twitter Spaces beszélgetéseket, köztük muszlim országokból, mint Irán, Pakisztán és Indonézia.
Hasonló növekedést tapasztaltak más közösségi médiaplatformokon is. A harcok kitörése óta az izraeli TikTok csatorna 19 ezerről 85 ezer követőre nőtt. Egy TikTok-videó, amely egy izraeli férfit mutat, aki fiatalabb húgát védi a rakétatűztől, 5,4 millió megtekintést ért el.
A minisztérium Facebook-oldalán megosztott tartalmaknak mintegy 50 millió felhasználója volt az arab világban.
„Izrael digitális és nyilvános diplomáciájának célja, hogy segítse a külügyminisztérium szélesebb körű erőfeszítéseit támogatást szerezni Izraelnek világszerte” – mondta Yiftah Curiel, a külügyminisztérium digitális diplomáciáért felelős igazgatója. „Ez magában foglalja a vezetők nyilatkozatait, az Izraelt támogató gyűléseket és hasonló tevékenységeket. Az elmúlt hét során a Hamász rakétatámadásaival szemben tanúsított izraeli fellépések ilyen jellegű támogatását figyelhettük meg”.
Vegyes kép
Nem mindenki van azonban meggyőződve arról, hogy Izrael stratégiai tájékoztatási kampánya eredményesnek bizonyul vagy hogy helyesen összpontosítja azt.
„Vegyes a kép” – mondta egy nem hivatalos, Izrael hászbárá-kampányához közel álló forrás. „Nem mintha az izraeli érveket nem hallanák. Sok helyen megjelenik. De az Izrael által felhozott érvek némelyike eléggé lejáratott.
„Kevésbé meggyőzőnek hangozhat, nem azért, mert az érv rossz, hanem azért, mert kevesebb a tolerancia az izraeli érvekkel szemben.”
Izraelnek arra kellene összpontosítania, hogy bizonyítékokat szolgáltasson a nemzetközi közönségnek az állításaihoz, és nem arra, hogy videókat osszon meg az IAF műveleti varázslatairól – mondta a forrás. „Ami az izraeli közönség számára releváns lehet – hogy milyen fantasztikus az izraeli légierő -, az a nemzetközi médiában nem biztos, hogy olyan jó. Nehéz a kört négyzetesíteni”.
„Vegyük John Oliver kritikáját” – tette hozzá egy másik veterán médiaszakember. „Izrael védelmezői azzal érvelnének, hogy az egész kiindulópontja pontatlan – hogy figyelmen kívül hagy olyan alapvető szempontokat, mint hogy Izraelnek nincsenek igényei Gázára, vagy hogy a Hamász deklarált célja Izrael elpusztítása, vagy hogy egyik oldalról sem támadnának senkit, ha a Hamász nem kezdeményezne konfliktust. Úgy tűnik, hogy még Izraelt is hibáztatja azért, mert rendelkezik egy rakétavédelmi rendszerrel, az Iron Dome-mal (Vaskupola), amely biztonságban tartja a civileket.
„Izrael szélesre tárja az ajtót a kritikusai előtt, és megdöbbenti a támogatóit azzal, hogy nem magyarázza el hatékonyan, valós időben, amikor a dolgok rosszul mennek.”
„De az önsorsrontó izraeli hászbárá megkönnyíti a dolgát, például az általa idézett „előtte-utána” IDF Instagram-poszttal, amelyben a gázai médiatorony lerombolását ünnepelte – amit „diadalmas mémnek” nevezett. És ami a leglényegesebb, Izrael szélesre tárja az ajtót a kritikusai előtt, és megdöbbenti a támogatóit azzal, hogy nem magyarázza el hatékonyan, valós időben, amikor a dolgok rosszul mennek.”.
„Több mint két nappal a torony lerombolása után még mindig nem hozták nyilvánosságra az ígéretes bizonyítékot arra, hogy az a Hamász főhadiszállása volt” – jegyezte meg ez a médiaszakember kedd reggel. És majdnem egy teljes napig, miután a jelentések szerint mintegy 40 palesztin civil halt meg egy Gáza városára mért izraeli csapásban szombatról vasárnapra virradó éjjel, a konfliktus leghalálosabbnak tűnő egyetlen csapásában, „az IDF egyáltalán nem volt hajlandó kommentálni az incidenst.
Vasárnap késő este az IDF szóvivője végül azt mondta, hogy a légicsapás célja a polgári házak alatti földalatti Hamász katonai infrastruktúra megsemmisítése volt, és továbbra sem volt hajlandó arra válaszolni, hogy az IDF tisztában volt-e azzal, hogy egy ilyen csapás hány civil áldozatot követelhet”.
„Még nem kaptunk átfogó magyarázatot a gázai médiaépület elleni támadásra.”
Mások egyetértettek abban, hogy a PR-művelet hatása vegyes volt. „Az IDF nagyon is a csúcson van a közösségi médiában” – mondta egy amerikai zsidó szervezet vezető szakembere a The Times of Israelnek. „A frissítések gyakoriak és ütősek voltak, ami hasznos volt, mivel az Izraelt támogató szervezetek sok anyagot kaptak, amire szükségük volt az ügy érdekében.
„Ugyanakkor több olyan eset is volt, amikor a kiadott információk hiányosak voltak, vagy késve érkeztek, ami akadályozta az IDF azon akcióinak védelmére tett erőfeszítéseket, amelyek a legnagyobb vitát váltották ki, leginkább a gázai médiaépület elleni támadás, amellyel kapcsolatban még nem kaptunk átfogó tájékoztatást.”
Kritizálta az IDF héber nyelvű mémjeit is, amelyeket nem mindig fogadnak jól, amikor a világ más részein lefordítják őket.
Izrael üzenete „következetes és erős” – mondta az amerikai zsidó szakember, de a gázai civil áldozatokról szóló képek gyakran elnyomják Izrael narratíváját.
„A gázai károk sokkal, de sokkal nagyobbak és drámaibbak, mint Izraelben. A világ közvéleményében Izrael az erősebb, a palesztinok a gyengébbik oldal. Ez a hászbárá korlátja. Őszintén ki kell mondani.”
Nagy kihívás „koherens és hatékony kommunikációs erőfeszítést létrehozni” – mondta Yarden Vatikay, a Nemzeti Tájékoztatási Igazgatóság korábbi vezetője. „Úgy gondolom, hogy ez megtörtént, és jól sikerült”.
Vatikay szerint azonban Izrael közdiplomáciája eredendő kihívásokkal néz szembe. „A gázai károk sokkal, de sokkal nagyobbak és drámaibbak, mint Izraelben. A világ közvéleményében Izrael az erősebb oldal, a palesztinok a gyengébbik. Ez a hászbárá korlátja. Őszintén ki kell mondani. Az emberek azt fogják mondani: „Nincs hászbárá”, mert látják a tüntetéseket szerte a világon. Természetesen látni fogsz tüntetéseket és szereplőket, és kritikushangú tudósításokat a világmédia többségében, mert ez az ő nézőpontjuk”.
„A fő cél az, hogy ne legyünk kedvesek” – magyarázta Vatikay. „A cél az, hogy minél nagyobb nemzetközi legitimitást érjünk el a vezetésnek, a hadseregnek, hogy elvégezze a munkáját. Hogy a hadsereg úgy vívja a háborúját, ahogy mi akarjuk, és ne állíthassa meg a nemzetközi közösség”.
A kihívások ellenére Izrael hivatalos és nem hivatalos szóvivői világosan kifejezték eltökéltségüket, hogy továbbra is Izrael ügyét képviselik külföldön.
„Végső soron sokkal kevésbé érdekel az a Twitter-csőcselék, akik Hitler-mémekkel árasztják el az idővonalamat, mint azok, akik távolról figyelik a konfliktust, és akiknek még nem alakult ki a véleményük. Hajlandó vagyok elviselni az ellenséges televíziós interjúalanyokat, hogy eljuttassam az üzenetemet az otthon ülőknek” – mondta Avi Mayer, az Amerikai Zsidó Bizottság globális kommunikációért felelős ügyvezető igazgatója. „Tudjuk, hogy Izrael ügye igazságos, és továbbra is ki fogunk állni mellette súlyosan és hatékonyan”.
Mayer hozzátette: „Az európai fővárosokban az elmúlt napokban hallott kegyetlen antiszemita skandálások világossá teszik, hogy sokak számára ez nem az izraeli politikáról, hanem Izrael puszta létezéséről szól.”
