Az USA „komolyan aggódik”, amiért Izraeli szorgalmazza a előőrsök legalizálására vonatkozó törvényjavaslatot

Az Egyesült Államok szerdán „mélységes aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy a Knesszetben egy nappal korábban 70 ciszjordániai „illegális” település legalizálását célzó törvényt terjesztettek elő — írja a Times of Israel.

„Mélységesen aggódunk az izraeli törvények szerint már régóta illegálisnak minősülő előőrsök esetleges ’legalizálása’ miatt” – mondta a Külügyminisztérium szóvivője a The Times of Israel megkeresésére.

Míg a nemzetközi közösség minden telepes tevékenységet illegálisnak tart, Izrael különbséget tesz a legális telepes házak között, amelyeket a védelmi minisztérium épített és engedélyezett az állam tulajdonában lévő földeken, és az illegális települések között, amelyeket a szükséges engedélyek nélkül, gyakran palesztin magánterületeken építettek.

Ezek az előőrsök azonban gyakran az állam hallgatólagos jóváhagyásával épülnek, és az egymást követő kormányok igyekeztek legalizálni legalább néhány hasonló övezetet.

Szerdán a Knesszet Intézőbizottsága megszavazta több jobboldali jogszabály gyorsított ütemezését, köztük az úgynevezett előőrsök legalizálásáról szóló törvényt, amely hivatalosan is lehetővé tenné, hogy 70, a zöld vonalon túli előőrs csatlakozhasson az állami áram- és vízellátáshoz.

A törvényjavaslatokat a testület elnöke, a Likud párti Miki Zohar terjesztette be, amit széles körben úgy tekintettek, mint egy kísérletet Benjamin Netanjahu miniszterelnök riválisainak megosztására, akik nélküle próbálnak alternatív koalíciót alkotni.

A blokkot a politikai spektrum különböző pártjai alkotják, köztük a jobboldali Jiszráél Bejtenu, az Új Remény és a Jamina pártok, amelyek megszavazták az előretolt helyőrségi törvényjavaslatot, így az elegendő támogatást kapott a továbblépéshez.

Ennek eredményeképpen most már el lehet hagyni a törvényjavaslat benyújtása és a plenáris szavazás között általában szükséges 45 napos várakozási időt. A jogszabály azonban a többi szerdán benyújtott törvényjavaslattal együtt várhatóan elakad.

A héber média szerint Netanjahu riválisai úgy döntöttek, hogy a bizottság törvényhozói a keddi első szavazáson a saját lelkiismeretükre szavazhatnak, ugyanakkor megállapodtak abban, hogy nem viszik tovább a törvényt, mivel olyan egységkormány megalakításán dolgoznak, amely kizárólag a járvány gazdasági és egészségügyi következményeinek kezelésére összpontosít.

Az előretolt törvényjavaslatot tovább kommentálva az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette:

Amint azt már régóta mondjuk, döntő fontosságú, hogy Izrael tartózkodjon az olyan egyoldalú lépésektől, amelyek súlyosbítják a feszültséget vagy távolabb visznek minket a békétől. Ez magában foglalja a kilakoltatásokat, a telepes tevékenységet és a házak lerombolását, és természetesen magában foglalja a ciszjordániai izraeli előőrsök legalizálását is, amelyek már régóta illegálisak még az izraeli törvények szerint is”.

Az amerikai külügyminisztériumi tisztviselő megszólalásai a Biden-kormányzat által tett kritikusabb megjegyzések közé tartoznak, amelyek rendszeresen hasonló figyelmeztetésekkel párosították az Izraelhez intézett felhívásait a a palesztinok felé tett egyoldalú lépések elkerülésére.

A kilakoltatások kiemelésével az amerikai tisztviselő, úgy tűnt, az ultranacionalista zsidó csoportoknak azokra a fenyegető erőfeszítéseire utalt, melyek során palesztinok tucatjait űzzék el otthonukból a kelet-jeruzsálemi Sheikh Jarrah negyedben.

A Legfelsőbb Bíróság várhatóan már csütörtökön dönt a négy palesztin család – több mint 70 ember – kilakoltatás elleni fellebbezéséről.

Az Ir Amim, egy Jeruzsálemmel foglalkozó baloldali emberi jogi csoport szerint Kelet-Jeruzsálemben mintegy 200 családot fenyeget hasonló veszély, és az ügyek lassan haladnak a közigazgatási szervek és az izraeli bíróságok útján. Közülük mintegy 70 család Sheikh Jarrahban él.

A kilakoltatások részben egy 1970-es izraeli törvényen alapulnak, amely lehetővé teszi a zsidók számára, hogy visszaszerezzék az 1948 előtt zsidó tulajdonban lévő kelet-jeruzsálemi földeket.

Nem létezik hasonló törvény azon palesztinok számára, akik az 1948-as háború során elvesztették otthonaikat a mai Izrael területén, és az akkor még Jordánia által ellenőrzött területre menekültek.

Az elmúlt napokban palesztinok dulakodtak a rendőrökkel a Sheikh Jarrahban több tucat palesztin fenyegető kilakoltatása elleni tiltakozások során.

Szerdán késő este a Palesztin Vörös Félhold orvosi szolgálata közölte, hogy a környéken történt összecsapásokban több ember megsérült, köztük három embert gumilövedékkel lőttek meg. Az izraeli rendőrség öt letartóztatásról számolt be, köztük egy orvos egyenruhát viselő tüntetőről, aki a rendőrség szerint kövekkel dobálta a biztonsági erőket.

Blinken a kétállami megoldását szorgalmazta

Iránról sajnos nem beszéltek, pedig ez jelenleg a legsürgetőbb ügy a két ország számára a régióban.