A venezuelai ellenzék vezetője remek kapcsolatokat ápol Izraellel, ám a nemzetközi támogatottsága jórészt elillant az elmúlt évek során.
„Köztudott, hogy a hadsereg számos tagját letartóztatták, miután uránt csempésztek Venezuelából. Úgy hisszük, Irán volt az egyik fő célpontjuk” – mondta a reménybeli venezuelai vezető, Juan Guaidó az Israel Hayomnak.
Guaido azon félelmeiről is beszélt, hogy Nicolás Maduro elnök rezsimje esetleg letartóztatja. Szót ejtett emellett Irán beszivárgásáról az országába, és Jeruzsálemnek is üzent.
A Venezuelai Bolivári Köztársaság jelenlegi elnöke, az Egyesült Szocialista Pártot is irányító Maduro ellenzékét vezető 37 éves Guaidót folyamatosan megfigyeli a hírszerzés. Maduro populista, baloldali rendszere 1999 óta uralja az országot.
Guaidó körülbelül két éve lett a Venezuelai Nemzetgyűlés elnöke, és ezzel nemzetközi hírnevet is szerzett. Követői bíztak abban, hogy ő lehet annak a hírhedt rezsimnek a leváltására irányuló mozgalomnak a kulcsfigurája, amely rendkívül keményen bánik az ellenzékkel: letartóztatásokról, kínzásokról és gyilkosságokról is rendszeresen hallani.
Guaidó hívására tömegtüntetések kezdődtek az országban Maduro ellen. A nemzetközi közösség is beállt mögé, az USA, az EU és Izrael is őt ismerte el ideiglenes elnökként.
Mára azonban megváltozott a helyzet. A lelkesültség alábbhagyott, a nemzetközi támogatás is elillant: már az EU sem őt ismeri el elnökként. Két dolog azonban máig kitart: Maduro és a chavezizmus.
„A Maduro-rezsim bűnszövetkezetté vált azzal, hogy olajat importál Iránból. Jelenleg előzetes vizsgálat folyik a venezuelai uránkészletekkel és azokkal az országokkal kapcsolatban, ahova ezek az anyagok eljuthatnak” – mondta Guaidó caracasi otthonában.
„Venezuelának nagy uránkészlete van, amit illegális csatornákon keresztül valahogy kicsempésznek az országból”
– tette hozzá.
A dél-amerikai ország évek óta szoros kapcsolatot ápol Iránnal, miközben híresztelések szerint a szomszédos országokkal is együttműködik az atomenergia területén.
A Venezuelában megvalósított iráni térnyerés korai fázisáról így nyilatkozott: „A Maduro-diktatúra engedte Iránnak, hogy beszivárogjon az országba. Ez akkor kezdődött, amikor a volt elnök, Hugo Chavez az Egyesült Államok és már országok által szankcionált cégeket hozott ide”.
Benjámin Netanjahu 2019 januárjában ismerte el Guaidót az ország vezetőjeként. Izrael hivatalos álláspontja továbbra is változatlan.
Chavez 2009-ben szakította meg Venezuela és Izrael kapcsolatát, az IDF Öntött ólom hadművelete nyomán, amit a Gázai övezetben hajtottak végre.
Guaido hálás Izraelnek, és üzenetet is küldött Jeruzsálemnek:
„Izrael kormánya fontos diplomáciai segítséget nyújt a diktatúra elleni harcunkhoz”
– mondta.
A venezuelai ellenzék tagjai folyamatos veszélyben vannak. Életük Nicolás Maduro – a „diktátor”, ahogy Guaidó nevezi – kényétől függ. Az ENSZ már emberiség elleni bűntettekkel is megvádolta a rezsimet. Guaidó közben megpróbálja visszaszerezni a nemzetközi támogatást.
Nemrég az Egyesült Államok külügyminiszterével, Anthony Blinkennel tárgyalt arról, hogyan lehetne az országot visszavezetni „a demokrácia ösvényére, és szabad választásokat tartani”,
de továbbra sem világos, a Biden-kormányzat miként áll majd hozzá Venezuela humanitárius problémájához.
A letartóztatás veszélyéről Guaidó úgy nyilatkozott, hogy tisztában van vele, de ettől még ragaszkodik a saját útjához és elveihez.
„A diktatúra veszélye nagyon is létezik, méghozzá azért, mert az emberek nem támogatják, és a nemzetközi közösség részéről sem számíthat túl sok támogatásra” – magyarázta.
„Venezuela előtt álló egyetlen lehetséges alternatíva az az, hogy szabad választásokat tartson, és engedje, hogy egy legitim kormány vegye át a hatalmat” – szögezte le.
