Az iraki síiták legbefolyásosabb vezetőjével, Ali asz-Szisztáni nagyajatollahhal találkozott Ferenc pápa Nedzsefben szombaton. A katolikus egyházfő ezt követően egy vallásközi találkozón vett részt a körülbelül 250 kilométerre délre található Urban, Ábrahám szülővárosában, aki a zsidó, a muszlim és a keresztény vallás ősatyja.
A történelmi jelentőségű nedzsefi találkozóra a 90 éves Szisztáni szerény otthonában került sor zárt ajtók mögött. A beszélgetés egyik kiemelt témája az iraki keresztény közösség sorsa és a békés együttélés volt.
A pápát egy csoport népviseletet hordó iraki köszöntötte a síita főpap háza előtt. A béke jeléül fehér galambokat engedtek el.
A találkozót követően kiadott közleményében Szisztáni azt írta: az iraki keresztényeknek békében és biztonságban kell élniük, és az ország többi polgárához hasonlóan rendelkezniük kell az összes, alkotmányban biztosított alapjoggal. A síita vezető kiemelte a vallási hatóságok elesettek védelmében játszott szerepét, és a palesztinok ügye is szóba került. Szisztáni kiemelte „a nagy vallási és spirituális vezetők szerepét a tragédiák megfékezésében”.
Vatikáni közlés szerint Ferenc pápa megköszönte a nagyajatollahnak és a síita közösségnek, hogy felemelték szavukat a leggyengébbek és leginkább üldözöttek védelme érdekében Irak közelmúltbeli történetének zivataros időszakaiban. Szisztáni békeüzenete megerősítette „az emberi élet szentségét és az iraki nép egységének fontosságát” – hangsúlyozta a katolikus egyházfő.
Egy névtelenül nyilatkozó vallási tisztségviselő szerint Ferenc pápa és Szisztáni 40 perces találkozója barátságos légkörben zajlott. Szisztáni legtöbbször ülve fogadja látogatóit, de most tisztelete jeléül szobája ajtajában állva üdvözölte a katolikus egyházfőt. Kettejük találkozója maszk nélkül zajlott, és csak egy kis asztal választotta el őket. Kisebb aggodalmat okozott, hogy a pápa sokakkal találkozott előző nap, és bár ő megkapta a koronavírus elleni vakcinát, Szisztáni nincs beoltva.
Szisztáni – bizalmasai szerint – ritkán vesz részt hivatalos találkozókon, és számos iraki kormányfőt utasított már vissza. Politikai körökből származó értesülések szerint a síita vezető azzal a feltétellel volt hajlandó találkozni a pápával, hogy egyetlen iraki tisztségviselő sem lehet jelen.
Szisztáni külföldi síita közösségekben is köztiszteletnek örvend, szavára sokan adnak. A visszahúzódó vallási vezető ritkán hallatja hangát, de amikor ez megtörténik, annak következményei vannak hazájában. 2014-ben például felszólította a harcképes férfiakat, hogy szálljanak szembe a fénykorában lévő Iszlám Állam dzsihadista szervezettel, amely Irak jelentős részét elfoglalta. Hívó szavára tömegesen csatlakoztak a síita milíciákhoz. 2019-ben, amikor kormányellenes tüntetések zajlottak Irakban, Szisztáni beszéde hozzájárult az akkori miniszterelnök, Ádil Abdel Mahdi lemondásához.
Nedzsefi látogatását követően Ferenc pápa az ősi sumér városba, Urba utazott, ahol a békét hirdette a muszlim, a keresztény és a jazidi vallás hívei előtt. Elmondta: mindaddig nem lehet béke, amíg léteznek szövetségek valaki ellen, mert ezek csak fokozzák az ellentéteket.
„A világnak nem győztesekre és legyőzöttekre van szüksége, hanem testvérekre, akik a félreértések és a múlt sebei ellenére kinyújtják egymás felé kezüket” – húzta alá.
A beszédet követő imát Ferenc pápa a Közel-Kelet, különösen Szíria békéjéért ajánlotta fel. A katolikus egyházfő megjegyezte: Isten szemében az egyik legnagyobb bűn a egymás gyűlölete. Hangsúlyozta: az ellenségesség, a szélsőségesség és az erőszak nem fakadhat vallásos lelkületből, az a vallás elárulása. A hívők pedig nem hallgathatnak, ha a terrorizmus a vallásosság álcája mögé bújik – tette hozzá.
Ferenc pápa emellett a lelkiismereti és vallásszabadságért emelt szót. Sem a magány, sem a fegyverek, sem a falak nem mentenek meg minket – hangsúlyozta. „Ezek csak dühösebbé és elszigeteltebbé tesznek minket” – fűzte hozzá.
Ferenc pápa pénteken érkezett négynapos, történelmi jelentőségű látogatásra Irakba, ahol előtte még nem járt katolikus egyházfő. A 84 éves egyházfő több, zömében muzulmánok lakta országban – Törökországban, Jordániában, Egyiptomban, Bangladesben, Azerbajdzsánban, az Egyesült Arab Emírségekben és a palesztin területeken – járt, és útjain a vallásközi párbeszéd erősítésére szólított.
A katolikus egyházfő biztonsági és járványügyi aggodalmak ellenére látogatott a többségében síita muszlimok lakta Irakba. Évek óta tervezett útját eddig a térségben dúló konfliktusok akadályozták. A pápa a koronavírus-világjárvány miatt tizenöt hónapja nem tett apostoli látogatást egyetlen országban sem.
A pápa biztonságát több ezren vigyázzák, és látogatása miatt új ellenőrzőpontokat állítottak fel az iraki fővárosban.
Irakban 1947-ben közel ötmillió keresztény élt, 2003-ra számuk 1,4 millióra csökkent, majd 2015-re néhány százezerre. A most 38 millió lakosú Irakban a hivatalos adatok 590 ezerre teszik a keresztények számát, 122 katolikus plébánia működik, 19 püspök szolgál az országban.
