Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn tárgyalt Gabi Askenázival, az izraeli diplomácia vezetőjével, megismételve a Biden-kormány álláspontját, hogy egy kétállami megoldás vethet véget a palesztin konfliktusnak. „Ez az egyetlen módja annak, hogy Izrael zsidó és demokratikus jegyei is megmaradjanak” – vélte Blinken. A két politikus e hónapban már harmadszorra tárgyalt, írja a Times of Israel szerint.
“A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Biden kormány hisz abban, hogy a kétállami megoldás a legjobb út arra, hogy biztosítsák Izrael jövőjét egy zsidó és egy demokratikus államként, és hogy békében és gyümölcsöző kapcsolatban éljenek egy demokratikus palesztin állammal” – közölte Ned Price, az külügyminisztérium szóvivője.
A kétállami megoldás ellene megy a Trump kormány korábbi hozzáállásának. A volt elnök először nem volt hajlandó támogatni az elképzelést, később azonban ezt használta béketerve alapjául. Ekkor már egy “realisztikus kétállami megoldásról” beszélt. Kritikusai szerint azonban a terv azon része, ami jóváhagyja Izrael annektálást és telepeit a Júdea és Szamáriában illetve a Jordán völgyében, a palesztinoknak csak egy félig független területet jelentene, amit nem lehet államnak nevezni.
Izrael később elhalasztotta az annektálást ezeken a területeken, cserébe azért, hogy létrejöhessen a Trump által összehozott normalizációs egyezmény az Egyesült Arab Emírségekkel.
A telefonhívás során Blinken hangsúlyozta, hogy az USA ellenzi az “unfair, egyoldalú akciókat Izrael ellen a nemzetközi közösségben.”
Ez valószínűleg egy utalás a Nemzetközi Bűnügyi Bíróság (ICC) ehavi döntésére, amelynek értelmében a hágai szervezet jóváhagyta, hogy nyomozást indítsanak Izrael és a palesztinok ellen háborús bűnök ügyében, amelyek Júdea és Szamáriában, a Gázai övezetben, és Kelet-Jeruzsálemben történhettek.
Washington, akikre szintén háborús bűnök miatti nyomozások várhatnak az ICC által, ellenzi az ICC február 5-i döntését.
Ashkenazi és Blinken már tárgyaltak közvetlenül a döntés után, és azután is egy héttel, hogy Biden elfoglalta a hivatalát. Nála csak az Dominic Raab az Egyesült Királyságból egyeztetett többet Blinkennel.
Az államminisztérium közleménye szerint a két vezető “tudomásul vette az Izrael és az USA közötti biztos talajon álló partneri kapcsolatot,” valamint regionális ügyeket is megvitatott.
Iránról viszont nem beszéltek, pedig ez jelenleg a legsürgetőbb ügy a két ország számára a régióban.
Hétfőn Blinken azt mondta, hogy az USA kész visszatérni a nukleáris egyezményhez, ha Teherán elkezdi kész betartani az abban foglaltakat.
A Biden-kormány szintén ellene ment Trump azon álláspontjának, hogy az összes Irán elleni ENSZ szankciót vissza kell állítani. Trump lépését a Biztonsági Tanács összes többi országa figyelmen kívül hagyta, és a 15 tagú tanács nagy többségben illegálisnak nevezte az Egyesült Államok lépését, mert az már nem volt tagja a nukleáris egyezménynek.
Washington e mellett enyhített az iráni diplomaták beutazási korlátozásain is, amiket az ENSZ léptetett érvénybe.
Izrael keményen ellenzi azt, hogy Washington visszatérjen a 2015-ös nukleáris egyezményhez annak eredeti formájában.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök pénteken reagált arra az amerikai bejelentésre, hogy tárgyalások kezdődhetnek Teheránnal az ügyben. Szerinte Izrael úgy hiszi, hogy a régi egyezmény “utat nyit Iránnak a nukleáris fegyverekhez.”
Habár Blinken és Askenázi folyamatosan egyeztetnek, Biden négy hétig nem hívta fel Netanjahut beiktatása után. Sokan úgy gondolták, hogy szándékosan kezeli ilyen hűvösen Izrael kormányát a Trumppal való jó kapcsolata után, és visszatérne az Obama alatti óvatos kapcsolattartásra.
