Haszan Róháni iráni elnök közölte szerdán az állami tévében, hogy hazája ezután is együtt akar működni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), viszont a dpa hírügynökség emlékeztetett: a jövő héten olyan törvény lép életbe Iránban, amelynek értelmében csak a hivatalosan is atomlétesítménynek minősített helyekre engednék be a NAÜ ellenőreit.
Irán kedden tájékoztatta a NAÜ-t arról, hogy többé nem tartja magát a 2015-ös hathatalmi nukleáris megállapodás úgynevezett kiegészítő jegyzőkönyvéhez, mert Teherán szerint a hat másik aláíró sem a szerződésnek megfelelően alkalmazza.
Ha viszont a többi részes ország tartja magukat vállalásukhoz, akkor ezt Irán is meg fogja tenni – mondta, de nem fejtette ki, hogy Teherán szerint a hatok miképpen nem tartják magukat az előírásokhoz.
A kiegészítő jegyzőkönyv teszi lehetővé, hogy a NAÜ ellenőrei bármilyen létesítmény vizsgálhassanak Iránban, amelyet szükségesnek tartanak megnézni. A dpa szerint e nélkül a nukleáris megállapodásból nem sok marad.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfői teheráni sajtótájékoztatóján ismét kijelentette: Irán eddig sem fejlesztett atomfegyvert, és ezután sem fog.
Angela Merkel német kancellár egy szerdai telefonbeszélgetés során „pozitív jelzéseket” kért az iráni elnöktől az atomalku megmentése érdekében. Steffen Seibert német kormányszóvivő közleménye szerint Merkel azt mondta Róháninak: „most van itt az ideje a pozitív jelzéseknek, hogy megteremtsék a bizalmat és egy diplomáciai megoldás lehetőségeit” a nukleáris megállapodáshoz. A német kancellár aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Irán nem tartja magát az egyezményben foglalt vállalásaihoz.
„A kancellár hangsúlyozta: a német kormánynak a Közös Átfogó Cselekvési Tervben (JCPOA – az atomalku hivatalos neve) érintett többi partnerrel együtt különösen érdekében áll a nukleáris megállapodás fenntartása”
— mondta Seibert.
Heiko Maas német külügyminiszter csütörtökön Párizsba utazik, hogy francia és brit hivatali kollégájával tárgyaljon, a találkozó fő napirendi pontja Irán lesz.
Iránnal 2015-ben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország kötötte meg több mint 10 évnyi tárgyalásokat követően a nagyjelentőségűnek tartott megállapodást. Eszerint Teherán oly mértékben korlátozza atomprogramját, hogy semmiképpen ne legyen képes atomfegyver előállítására, cserébe pedig feloldják a vele szemben bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések jelentős részét. Donald Trump volt amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, és visszaállította a Teherán elleni szankciókat.
Irán ezt követően sorra állt el a szerződésben rögzített vállalásaitól, egyebek közt újrakezdte nagyobb töménységű urán előállítását.
Joe Biden új amerikai elnök kormánya egyelőre csak mérlegeli az atomalku felélesztését célzó lehetőségeket, Irán viszont sürgős cselekvést vár el tőle.
Teherán és Washington is arra vár, hogy a másik tegye meg az első lépést.
Szakértők szerint csak abban az esetben várható előrelépés, ha a felek párhuzamosan cselekednek.
