Az USA lépéseket tett afelé, hogy újra csatlakozzon az ENSZ emberi jogi bizottságához, és ez valószínűleg zavarni fogja Izrael támogatóit – írja a Times of Israel.
Joe Biden kormánya a héten jelentheti be, hogy újra tárgyalni kezd a sokat kritizált ENSZ Emberi Jogi Tanáccsal (UNHRC), amiből majdnem három éve lépett ki Donald Trump – jelentették be tisztségviselők vasárnap.
A döntés még egy olyan Trump idején hozott döntést fordítana vissza, ami a nemzetközi egyesületekkel és egyezményekkel ment szembe.
Az USA tisztségviselői szerint Anthony Blinken és egy rangos amerikai diplomata hétfőn fogja bejelenteni, hogy az USA visszatér a szervezetbe megfigyelőként, és kilátásba teszi azt, hogy teljes jogú tag legyen. A döntés valószínűleg nem lesz népszerű a konzervatív törvényhozók és az Izrael-barát közösségek körében.
Trump 2018-ban hagyta el a világ vezető emberi jogi ügynökségét azért, mert szerinte aránytalanul sokat foglalkoztak Izraellel, ami több kritikus állásfoglalás tárgya volt, mint bármely más ország, köztük tekintélyelvű rezsimek is. Az is indokolta az állásfoglalásokat, hogy az ország nem volt hajlandó végrehajtani a korábbi amerikai ENSZ-nagykövet, Nikki Haley reformköveteléseit.
Trump ezen felül a szervezet tagságával sem volt elégedett, mivel Kína, Kuba, Eritrea, Oroszország és Venezuela is tagjai voltak – közülük mindet emberi jogi kihágásokkal vádolták.
Egy vezető amerikai tisztségviselő szerint a Biden-kormány úgy gondolja, hogy reformra van szüksége a testületnek, de a változást legkönnyebben úgy érik el, ha „az elvek mentén lépnek interakcióba” azzal. A tisztségviselő hozzátette, hogy ez
„egy fontos fórum a zsarnokság és az igazságtalanság ellen küzdők számára világszerte” és hogy az USA jelenléte „azt hivatott garantálni, hogy [a szervezet] felérjen a lehetőségeihez.”
A tisztségviselő és három társa nem rendelkezett engedéllyel ahhoz, hogy az ügyről beszéljenek, így név nélkül nyilatkoztak.
Habár az USA egyelőre csak szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként fog részt venni 2021 végéig, a tisztségviselők azt mondták, hogy a kormány megcélozza az egyiket aközül a három hely közül, amiket a „nyugat-európai és egyéb államoknak” tartanak fenn, és amiket idén választanak majd újra – jelenleg Ausztria, Dánia és Olaszország foglalja el őket.
A szavazások eredményét az ENSZ Közgyűlése dönti el minden év októberében. Három évre szavaznak meg új államokat a 47 tagos tanács megüresedett helyeire.
Az USA részvétele a tanácsban és elődjében, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában mindig vitás kérdésnek számított a republikánus és a demokrata kormányok között. A demokrata elnökök – habár elismerték a testület hibáit – helyet akartak benne, míg a republikánusok elhúzódtak tőle Izrael kritizálására hivatkozva.
Trump távozása viszont csak egy volt az olyan lépései közül, amelyek során több nemzetközi szervezetből és egyezményből kiléptette az országot. A Párizsi Klímaegyezményből, az iráni nukleáris egyezményből, az Egészségügyi Világszervezetből, valamint az ENSZ kulturális és oktatási szervezetéből, az UNESCO-ból is kilépett. Ezeken kívül azzal is fenyegetett, hogy kilép a Világkeresekedelmi Szövetségből.
Mióta elfoglalta elnöki pozícióját múlt hónapban, Biden a párizsi egyezményhez, valamint a WHO-hoz is visszatért. Ezen felül jelezte, hogy vissza akar térni az iráni megállapodáshoz és az UNESCO-hoz is.
Amikor Trump otthagyta a UNHRC-t, Izrael azért dicsérte, mert szerintük az egy „bátor döntés volt a szervezet képmutatása és a hazugságai ellen.”
„Ahelyett, hogy az emberi jogokat rendszeresen megsértő rezsimekkel foglalkozna, a UNHRC megszállottan fókuszál Izraelre, a Közel-Kelet egyetlen valódi demokráciájára”
– írta ekkor Benjamin Netanjahu miniszterelnök irodája.
A tanács napirendjén állandó elem az úgynevezett 7-es pont („az emberi jogi helyzet Palesztinában és egyéb megszállás alatt tartott arab területeken”), ami 2007-es felvétele óta Izraelt állítja folyamatos cenzúra célpontjába – ilyen intézkedés egyetlen más országgal szemben sincs életben.
