Az ICC főügyésze háborús bűnök elkövetésével vádolja Izraelt. Mennyi esély van arra, hogy elítélik a zsidó államot? – teszi fel a kérdést a Jerusalem Post.
Izrael önvédelemhez való jogát, és az ősi bibliai fővároshoz, Jeruzsálemhez fűződő kapcsolatát nagy kihívás érte pénteken: a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűnök elkövetésével vádolja az izraelieket.
„Ha a Nemzetközi Büntetőbíróság listát készít a háborús bűnök elkövetőitől, szeretnék a lista tetején szerepelni” – mondta Naftali Bennett, a Jamina párt elnöke vasárnap. Korábbi védelmi miniszterként pedig esélye is van erre.
Az ICC egyfajta reménysugarat jelent a palesztinok számára, akik abban bíznak, hogy elítélhetik Izraelt az emberi jogok állítólagos megsértéséért. Mohamed Shtayyeh, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke megerősítette, hogy az elkövetők „nem ússzák meg büntetlenül”. Az izraelieket viszont az zavarja, hogy az ICC ugyan elítélné a Gázai Övezetben történteket, de nem vonja felelősségre az emberi jogok megsértőit Iránban, Szíriában, vagy Kínában.
A Palesztin Hatóság 2015-ben fordult a bírósághoz. Vajon mennyi esély van arra, hogy elítélik Izraelt?
1. Csak Izraelre vonatkozik a vád?
Nem. Az ICC az izraeli és palesztin jogsértéseket egyaránt vizsgálja, beleértve a Hamász által elkövetett jogsértéseket is. Viszont a palesztinok kezdeményezték, és várhatóan az izraeliek által elkövetett jogsértésekre fognak összpontosítani.
2. Minden jogsértés háborús bűnnek számít?
Nem. Az ICC a 2014. június 13. óta elkövetett jogsértéseket vizsgálja, amik az 1967 előtti határvonal túloldalán történtek Kelet-Jeruzsálemben, Ciszjordániában, vagy a Gázai Övezetben. Izrael még úgy is felelősségre vonható a jogsértésekért, hogy nem írta alá a római statútumot, tehát, nem tagja az ICC-nek. A Palesztin Hatóság 2015-ben aláírta.
3. Melyik három eseményre összpontosít az ICC?
A 2014-es gázai háborúra, beleértve az izraeli hadsereg aránytalan mértékű támadásait, és a palesztin szervezetek, köztük a Hamász rakétatámadásait is.
Az izraeli hadsereg halálos fegyvereket vetett be a Gázai Övezetben a Hamász vezette felvonulásokon 2018 márciusa és 2019 decembere között, ezt is vizsgálni fogják.
Az ICC szerint problémás Izrael letelepedési törekvése Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, 2014 júniusa óta ez is háborús bűnnek számíthat.
4. Veszélyben van az állam, vagy az izraeli emberek?
Igen. Egy kedvezőtlen ítélet kérdéseket vethet fel Izrael önvédelemhez való jogával kapcsolatosan. Ilyen esetben az izraeli hadsereg nehezebben léphetne fel az országot fenyegető veszélyekkel szemben, különösen a déli határon.
Az építkezésekkel kapcsolatos ítélet megkérdőjelezheti Izrael jogát a történelmi kelet-jeruzsálemi területekhez. Ha a palesztinok számára kedvező ítélet születik, akkor Júdea és Szamária, valamint Kelet-Jeruzsálem területén bármilyen izraeli tevékenység háborús bűnnek számíthat.
Nem csak az államot, magánszemélyeket is vádolhatnak háborús bűn elkövetésével. Akár Benjamin Netanjahu miniszterelnököt is, vagy Moshe Yaalon és Avigdor Liberman korábbi védelmi minisztereket. Naftali Bennett és a jelenlegi védelmi miniszter, Beni Gantz, valamint katonák és parancsnokok is megvádolhatóak.
5. Mi történt pénteken, és ez miért fontos?
Az ICC tárgyalás előtti kamarája 2-1 arányban megszavazta, hogy Fatou Bensouda főügyész vizsgálatot indíthat a jogsértésekkel kapcsolatban. A vizsgálat indítása ellen ebben a szakaszban nem lehet fellebbezni, csak később, miután már a vádakat egyenként benyújtották a bírósághoz.
6. Az ICC elismeri az önálló palesztin államot?
Nem. A tárgyalás előtti kamara hangsúlyozta, hogy ez az ő hatáskörükön kívül van. Az ítélet viszont erősítheti egy de facto palesztin állam létrejöttét, és az ENSZ-re is nyomást helyezhet, hogy elismerje azt. Az ENSZ 2012-ben elismerte a Palesztin Hatóságot, mint tagot, és ők is ugyanúgy aláírhatnak egyezményeket és statútumokat, mint más államok. Ennek a döntésnek most nagy jelentősége van.
7. Mennyire jelentős annak az egy bírónak a szavazata, aki nem szavazta meg a vizsgálatot?
Kovács Péter, az ICC bírója nem csak a két másik bíróval, hanem Bensouda főügyésszel sem ért egyet. Kovács szerint Palesztinát nem tekinthetjük de facto államként, tehát a vizsgálat sem terjedhet ki Kelet-Jeruzsálem, a Gázai Övezet, és Ciszjordánia teljes területére. Egy 168 oldalas veleményben fejtette ki, többek között a Palesztin Hatóságra és az ENSZ-re hivatkozva, miért nem tekinthetjük de facto államként Palesztinát. Kovács elutasítása miatt később Izraelnek egyszerűbb dolga lehet a fellebbezésnél.
8. Mi történik ezután?
Bensouda tájékoztatta a bíróságot arról, hogy vizsgálatot indított, az ICC-nek erre 30 napja van válaszolni.
Izrael nem folytat külön vizsgálatot a letelepedési törekvésekkel kapcsolatban, hiszen törvényesnek tartja azokat, és valószínűleg az ICC-nek sem ez lesz a fő kezdőlökés. A Gázai Övezetben történt jogsértéseket minden esetben meg kell erősítenie a bíróságnak is, és ha ez megtörtént, akkor a vádlottak fellebbezhetnek.
Bensouda legfőbbi ügyészi mandátuma júniusban lejár, ezért ha több hónapon keresztül nem jut előrébb az ügy, akkor döntést már a következő legfőbb ügyész hozhat.
(Címlapkép: A háborús és emberiesség elleni bûncselekményekkel vádolt Bosco Ntaganda egykori kongói lázadóvezér ügyében ítélkezõ bírói tanács elnöke, 2018. augusztus 28-án Hágában. MTI/EPA/ANP pool/Bas Czerwinski)