Az ICC arra jutott, van hatásköre izraeli „háborús bűnök” után vizsgálódni palesztin területeken

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kérelmeket elbíráló bírói tanácsa (Pre-Trial Chamber) pénteken hozott döntése szerint a büntetőbíróság hatáskörrel rendelkezik a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények és atrocitások kivizsgálása ügyében – írja az MTI.

A büntetőbíróság tájékoztatása szerint alapokmánya (az úgynevezett római statútum) értelmében a bíróság részes államai közé tartoznak a palesztin területek is, így joghatósága kiterjed az Izrael által az 1967-es háborúban megszállt területekre, nevezetesen Gázára, Ciszjordániára, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is.

Az indoklás szerint a nemzetközi jog szerinti státusától függetlenül Palesztina rendes eljárás keretében csatlakozott az alapokmányhoz. Ez azt jelenti, hogy alávetette magát a római statútumnak, és joga van arra, hogy az alapokmány végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben mint részes államot kezeljék. Követkésképpen a római statútumban előírt összes jogszabályi feltétel teljesül a palesztin területeket érintő vizsgálatok megindítására – húzták alá.

Megjegyezték ugyanakkor, hogy az illetékesség területi hatályának megállapításával a bíróság sem az államiságot, sem pedig a törvényes határok meghatározását érintő kérdésekkel nem foglalkozik.

Kovács Péter leteszi az esküt a hágai Nemzetközi Büntetõbíróság (ICC) hat új bírájának beiktatási ünnepségén a bíróságon 2015. március 10-én. (MTI/EPA/Koen van Weel)

Fatou Bensouda, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze 2019-ben úgy fogalmazott, „indokolható alapja van annak a feltételezésnek, hogy háborús bűncselekményeket követtek el vagy hajtanak végre Ciszjordániában, beleértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet is”. A főügyész lehetséges elkövetőként mind az izraeli védelmi erőket, mind pedig a fegyveres palesztin csoportokat megnevezte.

A palesztin külügyminisztérium történelmi napnak nevezte az elszámoltathatóság szemszögéből az ICC pénteki döntését. A tárca közölte, hogy kész együttműködni a bírósággal, amennyiben vizsgálat indul.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a törvényszék szemet huny a valódi háborús bűncselekmények felett, és az erős demokratikus rendszerrel rendelkező Izrael ellen vizsgálódik, amely szentként kezeli a jogállamiságot, és nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Hangsúlyozta, hogy a zsidó állam meg fogja védeni „minden állampolgárát, illetve katonáját” a bűnvádi eljárástól.

„A bíróság döntésével gátolja a demokratikus országok jogát önmaguk védelmére” – hangoztatta az izraeli kormányfő.

Az amerikai külügyminisztérium komoly aggályait fejezte ki a bírósági döntés miatt.

A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát.

Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

Az ítélet szövegéből egyértelmű, hogy a három fős bíróság magyar tagja, Kovács Péter nem értett egyet a döntéssel, különvéleményt fogalmazva meg. (Lásd itt, 60. oldal).

Tíz dolog, amit érdemes tudni az Izrael állítólagos háborús bűncselekményeire irányuló vizsgálatról

Gyors bepillantás a Nemzetközi Büntetőbíróságnak a zsidó állam „háborús bűncselekményei” miatt indított vizsgálatába a The Jerusalem Post összeállítása alapján.

“Az ICC arra jutott, van hatásköre izraeli „háborús bűnök” után vizsgálódni palesztin területeken” bejegyzéshez 19 hozzászólás

  1. Milyen Palesztina és milyen palesztinok? Ilyen nevű országról nem hallottam és népről sem. Tudtommal arabok vannak és zsidók.

  2. Hogy milyen „jogot” vindikál magának ez a háborús bűnös szarkupac banda, lényegtelen. Ezzel szemben létre kell hozni egy olyan független jogi (testületet,) amely ennek a társaságnak a bűneit vizsgálja…Pl. az ún.”palesztín” területekről , illetve Libanon és Szíria felől induló rakétatámadások és terrortámadások pártolását….

    • A szóban forgó vizsgálat vizsgálni fogja a Hamasz rakétatámadásait is. Mivel ennek a vizsgálata a legegyszerűbb, valószínűleg ezzel kezdik.

  3. Ideje lenne megvizsgálni, hogy a római birodalomnak közel kétezer éve jogában állt e elnevezni a zsidók földjét palesztinának.

    • Nagy butaság 1000 évekre visszautalni a történelemben, az egész izraeli politika erre épült fel. Gondolkozzon már kedves László, ha minden nép ugyanezt tenné, micsoda egész földet átívelő egyetlen háború uralkodna, és soha nem végződne. Nagyon gonosz az izraeli politikától, hogy a szomszédjai leigázásait a 20. századtól a 2000 éves történelemmel takargatja. Gusztustalan…. és én nem az izraeli kisember ellen írtam, ha választ kapok, ne forgassák ki a mondataim.

      • Akkor csak a XX. századra utalunk. Megszüntek nagy birodalmak, országhatárok változtak vesztes és olykor győztes háborúk után. Az arabok veszitettek olyan területeket amik pár évvel korábban török, majd brit fennhatóság alatt álltak. Mellesleg az önnálóságra vágyó arabok saját vizüket, áramukat se tudják előállitani, gazdaságuk romokban segélyeken élnek és mellesleg egyedül az Izrael által ellenőrzőtt területeken van viszonylagos nyugalom. Lásd.: Libanon, Sziria, Irak, Jemen, Libia. A szomszédos békés Jordánia GDP-je is egy főre vetitve 10-12%-a Izraelének. Ami Gazat illeti külön történet 16 km széles határa van Egyptommal miért nem ott követelik az átjárást az apanázst a katari segélyt az áramot, vizet, doktort. Miféle leigázásról beszél? Az összes szomszédos arab – Jordániából is . Izraelbe menne dolgozni, ahogy Kinatól Romániaig is. Tolakodnak izraeli munkáért mert kb. 8* az otthoni bérnek. Ki akarta őket leigázni. Az arabok többször támadták meg Izraelt, Gazaba is azért vonult be, hogy tönkreverje az arab hadseregeket, nem azért, hogy örökbe fogadjon többmillió arabot akiket a békekötés során Szadat elnök nem akart visszafogadni. A Trump terv során néhány határmenti izraeli arab falu az arabokhoz került volna. Kézzel lábbal tiltakoztak ellene az arab lakosok, mert Izraelben jobb dolguk van mint egy szabad és független arab córeszben.

        • Utószó: Egyiptom megnyitotta az általa ellenőrzőtt gazai határátkelőt. Ettől fogva minden gazai arab kaphat útlevelet és a Bookingnál foglalhat hotelt szerte a világon. Vége a panasznapnak?

        • Ha MO-on evtizedeken at uldoztek volna a magyarokat, csak azert, mert magyarok, es mire vegul minden joguktol megfosztottak, deportaltak volna oket az orszagbol, a Dunaba lottek volna oket, akkor ha nem is kovetelned, de keresned a helyet, ahol sajat hazad lehet. Ahol egy olyan orszagot epithetsz, ahol nem tilthatnak ki az egyetemekrol, ahol nem vehetik el a munkadat es az eletedet. De amig ezt nem elted at, addig fogd be a szad es ne gunyolodj azokon, akiket az antiszemitak uldoztek el az otthonukbol.

    • Nem a rómaiak nevezték el így. A Palesztina elnevezés földrajzi névként már Hérodotosznál is szerepel, bár ő csak a tengerparti részeket értette alatta. Olyannyira bevett elnevezés volt, hogy Josephus Flavius és Alexandriai Philón, akik ugye a legjelentősebb hellenisztikus zsidó szerzők, maguk is használták a Szentföld szinonimájaként. Egyszerűen a korai császárság idején már ez volt a terület görög neve, a kultúra és a földrajztudomány nyelve pedig a görög volt.

      Mikor a Bar-Kohba felkelés leverése után Hadrianus idején felszámolták Iudaea provinciát (és ezzel a heródesi királyságok utolsó adminisztratív maradványait) a rómaiak, az persze valóban zsidóellenes lépés volt, de a névváltás nem feltétlenül: egyszerűen az új Syria Palaestina provincia területe nagyobb lett, és azért lehetett logikus ez a névhasználat, mert Júdeának hagyományosan csak a terület déli részén fekvő politikai egységet nevezték, Palesztinának viszont az egész Szentföldet.