Az USA izraeli leköszönő nagykövetével, David Friedmannal készített interjút az Israel Hayom a két ország kapcsolatának alakulásáról az elmúlt években, illetve az őt ért támadásokról.
Friedman az elmúlt években a történelem egyik legbefolyásosabb Izraelben szolgáló nagykövetévé vált. Segített Trump béketervének megvalósításában, elismerte Jeruzsálemet fővárosként, és Iránnal szemben is keményen állt ki.
Friedman elmondta, hogy élete legnagyobb megtiszteltetése volt a pozíció, és hogy büszke az elmúlt négy évre.
Hozzátette: több száz olyan pillanat van, ami élete végéig vele marad. Köztük van az az alkalom, amikor egy White Helmet nevű humanitárius csoport tagjainak megmentésében segédkezett Dél-Szíriában, akik veszélybe kerültek az ottani milíciák miatt. A feladattal maga Donald Trump bízta meg.
Elmondta, hogy alaptalan az, hogy Trump helyett csak Jared Kushner kezelte a térséggel kapcsolatos helyzeteket. Szerinte az elnök felelősségteljesen járt el az ügyekkel kapcsolatban.
Szerinte amikor elfoglalta a pozícióját, az USA-Izrael kapcsolatok rossz állapotban voltak, mivel az USA Barack Obama alatt támogatta az ENSZ Izrael-ellenes deklarációit.
Négy évvel később azonban a kapcsolat erősebb, mint bármikor. Szeretné, ha megoldódna az izraeli-palesztin konfliktus, de egyenlő felek vitájának tartja ezt, nem a megszálló és a megszállott között folyónak. Az Ábrahám-egyezményt is méltatta.
Szerinte ezt az egyezményt leginkább az veszélyeztetné, ha az USA hozzájárulna Irán megerősítéséhez a térségben. Így az USA befolyást vesztene a régióban, és nem tudna hozzájárulni a további tárgyalásokhoz ekkora mértékben. Ez pedig az itteni felek közti feszültséghez vezetne.
Bízik benne, hogy Joe Biden meglátja azt, hogy nincs a legrosszabb helyzetben az ország Iránnal kapcsolatban, de reméli, hogy ha úgy dönt, hogy visszalép az iráni nukleáris egyezménybe, nem hagy esélyt Iránnak arra, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszen. Ezen felül helyszíni vizsgálatokat is szeretne, illetve a ballisztikus rakétaprogram és a regionális aggresszió fókuszba hozását is.
Szerinte Irán visszaélt az egyezménnyel, amit alapvetően hibásnak tart.
Biden elnöknek sikert kívánt és elmondta: azt a tanácsot adná neki, hogy ne próbáljon változtatni az eddigi irányon. Szerinte Izraelnek tisztelnie kell a demokrata álláspontokat, mert ez most Amerika hivatalos álláspontja. Viszont az USA vezetésének is viszonoznia kell a tiszteletet. Lát esélyt arra, hogy Izraelt mindkét amerikai párt támogatni tudja.
Szomorúnak tartja, hogy szélsőbaloldali zsidó közösségek delegitimálni akarták kinevezése előtt és után is. Főleg azért, mert Obama alatti elődjét, Dan Shapirót nem kritizálták a jobboldalról: elfogadták, hogy szereti Izraelt, és hogy elég felkészült a munkára. Szerinte ez is a társadalmi megosztottságot mutatja.
A január 6-i, capitoliumi eseményekről azt mondta el, hogy várja a nyomozás eredményét, és nem érti, miért történhetett meg a zavargás. Szerinte Trump elnök is ugyanúgy meglepődött rajta, mint bárki más, habár a retorikáját némileg túl durvának tartotta az aznapi támogatói gyűlésen, és az előtte lévő napokon is. Szerinte ezt a szomorú napot arra kell felhasználni, hogy megerősítsék a demokratikus intézményeket.
Arról, hogy az elnök 2024-ben indulna-e a választásokon, nem tud jósolni. Szerinte Trump komolyan megerősítette Amerikát, és az elnökség nagy részére büszke lehet.
Izrael népének ezt üzente:
“Ne vegyétek készpénznek azt, hogy Izraelben élhettek most. Amikor a zsidó nép történetéről gondolkodtok, gondoljatok arra, hogy mekkora áldás Izrael társadalma részének lenni 2021-ben. Néha nehéz látni a teljes képet, ha túl közel álltok hozzá. De nekem megadatott, hogy közelről is lássam az izraeli társadalmat, és hatezer mérföldről, amerikaiként is. Remélem, az izraeliek tudják perspektívával kezelni a helyzetet, mert épp a történelmet élik meg. Minden izraeli, csak azért mert az országban él, nagyban hozzájárul a zsidó nép és a judaizmus jövőjéhez. Ez egy fantasztikus felelősség, és egy 3000 éves folytonosságot visz tovább a jövőbe.”
