A 12-es csatorna szerint a következő elnökség tisztségviselői tájékoztatták Izraelt terveikről. Jeruzsálem az egyezmény megváltoztatását szeretné.
A hamarosan elérkező Biden-elnökség tisztviselői szépen csendben elkezdtek tárgyalni a 2015-ös nukleáris egyezményhez való visszatérésről, és Izraelt is tájékoztatták a tárgyalásokról, adta hírül a 12-es csatorna szombaton – írja a The Times of Israel.
A csatorna nem jelölte meg a hír forrását, és azt sem közölte, pontosan miről beszéltek a felek.
A megválasztott amerikai elnök, Joe Biden már korábban is jelezte, hogy vissza akar térni a megállapodáshoz. Izrael pedig azt akarja elérni, hogy ha ez megtörténik, akkor a megegyezést is írják át úgy, hogy az kitérjen Irán ballisztikus rakétaprogramjára, és vegye figyelembe azt is, hogy az ország szerte a világon támogatja a terrorizmust és felborítja a békét.
Szerdán a Walla News azt adta hírül, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök stratégiai tanácsot hívott össze azért, hogy előkészítsék a Bidennel történő, Iránnal kapcsolatos tárgyalásokat.
A tanács tagjai lesznek olyan nemzetbiztonsági tisztségviselők, akik a külügyminisztériumot, a védelmi minisztériumot, a hadsereget, a Moszadot, és az Atomenergia Hivatalt képviselik – adták hírül a Miniszterelnöki Irodában dolgozó névtelen forrásokra hivatkozva.
Netanjahu azon gondolkodik, hogy egy vezető tisztségviselőt állítson a csapat élére, mely az USA-val való tárgyalások során az iráni nukleáris programról egyeztetne.
Egy lehetséges jelölt a pozícióra a Moszad vezetője, Yossi Cohen.
A 12-es csatorna szombaton arról tudósított, hogy Cohen Washingtonba látogatott, hogy a leköszönő, és a most érkező adminisztrációk tisztségviselőivel tárgyaljon.
Biden várhatóan megbékélőbb lesz Iránnal szemben, mint Trump volt. Biden azt mondta, hogy ha Irán visszatér a 2015-ös nukleáris egyezményhez, ő is hasonlóan fog tenni. Ezzel érvényen kívül helyezné az Irán gazdaságát káoszba taszító, szigorú szankciókat is.
A megválasztott elnök utalt arra is, hogy kibővítené a nukleáris egyezményt, ha mindkét ország visszatérne hozzá. Ez azt jelentené, hogy az vonatkozna Irán ballisztikus rakétaprogramjára, és közel-keleti befolyására is. Irán közben kijelentette, hogy örülne, ha az amerikaiak visszatérnének a megállapodáshoz, de csak azután, hogy hatályon kívül helyezik a szankciókat. Teherán visszautasította, hogy a többi ügyről tárgyaljon.
Barack Obama volt amerikai elnök Bidennel az oldalán 2015-ben írta alá a nukleáris egyezményt, amihez több nagyhatalom is csatlakozott. Trump 2018-ban lépett ki az egyezményből, hogy durva szankciókkal és egyéb eszközökkel gyakoroljon nyomást az iráni rezsimre.
Obama az egyezményt Izrael tiltakozása ellenére írta alá, valamint Jeruzsálemmel és Netanjahuval is rossz viszonyt ápolt. Az izraeli miniszterelnök és Trump ellenben egyetértettek a legtöbb közel-keleti kérdésben.
Az, hogy az USA ismét kapcsolatba lépne Iránnal, komolyan aggasztja Netanjahut és szövetségeseit.
Netanjahu múlt héten Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján szólalt fel az ellen, hogy az USA visszatérjen a nukleáris egyezményhez (JCPOA).
„Ha csak simán visszalépünk a JCPOA-ba, akkor számos közel-keleti ország nekiállhatna a nukleáris fegyverkezésnek – ez talán már el is kezdődött. Ez rémálom és ostobaság is. Nem szabadna így lennie”
– mondta Netanjahu.
A Likud képviselője, Tzachi Hanegbi szerdán azt mondta, hogy a következő amerikai vezetésnek nem szabad „kielégítenie” Iránt, és figyelmeztette Teheránt, hogy a zsidó állam nem fogja tolerálni a katonai jelenlétét Szíriában, valamint a nukleáris fegyverek fejlesztését sem.
Hanegbi különösen erőteljes nyilatkozatában azzal fenyegetett, hogy Izrael meg tudná támadni Irán nukleáris programját, amennyiben az USA visszalépne az egyezménybe.
Irán és Trump az elmúlt hónapokban többször megfenyegették egymást – erre nemcsak az elnökség vége, de a Szolejmáni-merénylet évfordulója is okot adott.
A fenyegetőzés szavakban, katonai manőverekben, jogi úton, és Irán részéről az egyezmény egyre több alkalommal történő megsértésében valósult meg. Az izraeli és iráni tisztségviselők között szintén kiéleződött a feszültség az utóbbi hetekben.
A 12-es csatorna szerint Cohen úgy látta a Trumppal és tisztségviselőivel történt találkozások után, hogy az USA nem tervez Irán elleni támadást az elnökség utolsó napjaiban.
Az USA államtitkára, Mike Pompeo szerdán nyilvánosan megvádolta Iránt azzal, hogy az al-Kaida terroristáit rejtegeti.
Múlt héten Irán ismét hozzálátott a 20%-os dúsítású urán előállításához, ami a nukleáris megállapodás komoly megszegését jelenti – ez a mérték már majdnem elegendő a nukleáris fegyverek gyártásához.
Biden terveit tovább bonyolítja két nagy nyilvánosságot kapott merénylet is, amelyeket valószínűséggel Izrael követett el tavaly.
Mohsen Fakhrizadeh-et, Irán nukleáris programjának vezetőjét Teherán mellett lőtték le novemberben.
Augusztusban pedig izraeli ügynökök megölték Teheránban az al-Kaida helyettes vezetőjét az USA sürgetésére – állítja a New York Times.
