A Trump-elnökség utolsó napjaiban jóváhagyott változtatás értelmében Izrael kikerül az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának hatásköréből, ami segítheti azt, hogy a közel-keleti régió államai eredményesebben léphessenek fel Iránnal szemben.
Elismerve Izrael javuló viszonyát az arab világgal, a Pentagon most újrarendezi a globális parancsnoksági rendszerét úgy, hogy a zsidó állam annak a katonai szférának a részévé váljon, amit a Központi Parancsnokság (CENTCOM) felügyel – ide tartozik több közel-keleti ország is – írja a The Times of Israel.
Ez megkönnyíti a régió közös fellépését Iránnal szemben, amely Izrael, az USA és több arab ország elsődleges ellenségének számít a térségben.
Izrael évtizedekig az Európai Parancsnoksághoz tartozott, mivel ellenséges viszonyban állt számos arab országgal – ami megnehezítette a CENTCOM-nak, hogy egyszerre foglalkozzon az arabokkal és Izraellel.
A CENTCOM a Közel-Kelettől Közép-Ázsiáig nyúló területet felügyeli, köztük a Perzsa-öböl térségét, valamint Afganisztánt és Pakisztánt.
Donald Trump amerikai elnök a héten hagyta jóvá az átminősítést. Ehhez az vezetett, hogy számos Izrael-barát csoport lobbizott a lépésért Washingtonban. A Pentagon pénteken hitelesítette a döntést.
Beni Ganz izraeli védelmi miniszter üdvözölte a változást, hozzátéve, hogy az a minisztériuma és a Pentagon közti tárgyalásoknak köszönhetően valósult meg.
„Örülök, hogy a több héten keresztül zajló védelmi tárgyalások után, amelyekben részt vett a korábbi védelmi államtitkár, Dr. Mark Esper, és a vezérkari főnökök bizottságát vezető Mark Milley tábornok is, a Pentagon áthelyezte Izrael katonai besorolását a Központi Parancsnoksághoz, ahol több közel-keleti országé is található” – írta Ganz közleményében.
„A változás tovább erősíti az együttműködést az IDF és az amerikai fegyveres erők között a regionális kihívások kezelésében, további barátainkkal együtt, akikkel szintén közös érdekekben osztozunk” – mondta.
Habár ez részben szimbolikus lépés, Izrael áthelyezése a CENTCOM-ba segítheti az IDF és a régióban állomásozó amerikai csapatok, valamint az utóbbiakon keresztül a többi regionális haderő közötti közvetlen kommunikációt.
A korábbi felállás értelmében Izrael könnyen együtt tudott működni az európai NATO országokkal, viszont a Központi Parancsnokság alá tartozó arab haderőkkel való kommunikációja korlátozott maradt.
„Izrael az Egyesült Államok vezető stratégiai partnere, és ez az együttműködés további lehetőségeit nyitja meg az Egyesült Államok Központi Parancsnokságához tartozó országokkal, méghozzá az eddig együttműködés stabil fenntartása mellett Izrael és európai szövetségeseink között” – jelentette be a Pentagon. „A határokat úgy alakítjuk ki, hogy a lehető legjobban mérsékeljük a kockázatokat és megvédjük az Egyesült Államok és a partnerei érdekeit”.
„Így (a CENTCOM-ot vezető) Frank McKenzie tábornok most ellátogathat Szaúd-Arábiába, az Emírségekbe és Izraelbe, hogy meglátogasson mindenkit megnövekedett felügyeleti területén” – mondta egy amerikai tisztségviselő a változásról először hírt adó The Wall Street Journalnek.
McKenzie 2019 novemberében is ellátogatott Izraelbe, hasonlóan elődjéhez, Joseph Votel tábornokhoz, aki ugyanazon év áprilisában érkezett a zsidó államba. Votel látogatása volt az első alkalom, hogy a CENTCOM vezetője hivatalos úton Izraelben járt.
A Pentagon elmondta, hogy Izrael normalizációs egyezményei az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel hozzájárultak ahhoz, hogy meg tudják hozni ezt a döntést. Mióta aláírták az Ábrahám-egyezményt szeptemberben, Izrael normalizációs szerződést kötött Szudánnal és Marokkóval is – ezeket realizálása körül rendre az Egyesült Államok bábáskodott.
„Az Izrael és arab szomszédai közötti feszültség enyhítése az Ábrahám-egyezménynek köszönhetően stratégiai lehetőséget biztosított az Egyesült Államok számára, hogy felsorakoztassa kulcsfontosságú partnereit a közös közel-keleti fenyegetésekkel szemben”
– tette hozzá a Pentagon.
Ezzel Iránra utaltak, amely az USA, Izrael, és több arab ország, köztük a vezető pozícióban lévő Szaúd-Arábia számára is a fő biztonsági fenyegetést jelenti a régióban.
Az Amerikai Nemzetbiztonsági Zsidó Intézete (JINSA) vezetője – amely szervezet egyike azon Izrael-barát csoportosulásoknak, amelyek azért lobbiztak, hogy Izrael a CENTCOM hatáskörébe tartozzon – elmondta, hogy az újraszervezés valóban fellendíti az együttműködést a régióban:
„A JINSA több hónapon keresztül amellett érvelt, hogy a CENTCOM-ba való átminősítés az Ábrahám-egyezmény utáni következő logikus lépés. Megerősíti a stratégiai tervezést, a védelmi együttműködést és elősegíti Irán visszaszorítását” – nyilatkozta Michael Makovsky.
A változtatás mindazonáltal megnehezítheti a CENTCOM együttműködését Irán szövetségeseivel, például Irakkal, ahol az USA 2500 katonával van jelen.
Egy visszavonult tábornok a The Wall Street Journal megkeresésére dicsérte a változtatást, de figyelmeztetett, hogy ez növeli a Központi Parancsnokságra nehezedő terheket, amely már eddig is számos területért felelősséget vállalt, így az amerikai katonai műveletek szervezéséért Afganisztánban, Irakban és Szíriában.
Mivel Trump elnöksége utolsó napjaiban hozta a döntést, azt Bidennek kell majd érvénybe léptetnie. Ez a legutóbbi azon lépések körében, amelyekkel a másodszorra is impeachment alá helyezett jelenlegi elnök kívánja utódja Irán-politikáját jó előre kialakítani.
Trump elnöksége ellenségként kezelte Teheránt: kiléptek a 2015-ös nukleáris egyezményből, kemény szankciókat vezettek be az ország ellen, és egy vezető tábornok, Kaszem Szolejmáni ellen is merényletet követtek el.
Biden valószínűleg békülékenyebb hangnemet fog megütni, és ha Teherán hajlandó lesz visszatérni az egyezményhez, ő is hasonlóan tesz. Sőt, akár az iráni gazdaságot káoszba taszító szankciók eltörlésére is hajlandó lehet.
