A Teherán-Washington-Jeruzsálem kapcsolatokat a 2021-es iráni elnökválasztás is befolyásolhatja. Izrael általában is feszült kapcsolata az Iráni Iszlamista Köztársasággal tovább durvult az elmúlt napokban. Fenyegetések és ígéretek záporoztak mindkét kormánytól, miközben a két fél várja, hogy új adminisztráció költözzön a Fehér Házba – írja a The Jerusalem Post.
Az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának szóvivője vasárnap elmondta, hogy az Iráni Parlament keményen reagált arra a hírre, hogy múlt héten egy izraeli tengeralattjáró átkelt a Szuezi csatornán, és útban van a Perzsa öbölbe.
“Izraelnek tudnia kell, hogy a válaszunk erre nemzetbiztonságunk elleni agresszióra hathatós lesz” – mondta Abu al-Fadl Amoui a riportereknek, azzal vádolva a zsidó államot, hogy a régiót egy olyan feszültségbe rángatja, ami “káoszhoz vezethet a Trump-elnökség utolsó napjaiban.”
Az izraeli Dolphin AIP osztályú tengeralattjárót múlt héten vették észre, ahogy átkelt az Izraelt és Egyiptomot elválasztó csatornán. Több híradó számos forrásra hivatkozva állította, hogy a ritka, de nem példa nélküli művelethez a kairói kormány is hozzájárult és az lehetett a célja, hogy üzenetet küldjenek Teheránnak.
Pár nappal később Hidai Zilberman izraeli katonai szóvivő is megszólalt a tengeri manőverrel kapcsolatban. Egy szaúdi hírportálnak mondta el, hogy “az izraeli tengeralattjárók bárhova eljuthatnak” és figyelmeztette Iránt, hogy ne eszkalálja tovább a kényes helyzetet.
“Ez nem az első alkalom, hogy a tengerészetünk átkelt a csatornán, szóval ne csináljunk belőle túl nagy ügyet. És igen, valóban az irániaknak szólt ez az üzenet”
– nyilatkozta egy volt izraeli tengeralattjáró-parancsnok a The Media Line-nak.
Szerdán Donald Trump is beszállt a vitába. Ő egy iráni támadás kapcsán szólalt meg, amit egy amerikai diplomáciai épület ellen követtek el Irakban. Trump közvetlenül az ajatollah rezsimét fenyegette meg.
“A bagdadi követségünket eltalálta… számos rakéta… találjátok ki, honnan: IRÁNBÓL” – tweetelte. “Most pedig további amerikaiak elleni támadásról is hallunk Irakban. Egy baráti tanács Iránnak: Ha egy amerikait is megölnek, őket fogom felelőssé tenni. Gondolják végig.”
Pontosan egy hónapja, hogy Irán nukleáris programjának vezetője, Mohsen Fakrizade meghalt egy merényletben Teherán külvárosában. A támadással az iráni biztonsági szolgálatok Izraelt vádolták. Az elmúlt években a köztársaság nukleáris programjának több vezetője, valamint katonai parancsnokai is izraeli, valamint amerikai merényleteknek esett áldozatul.
A legnagyobb port kavart ilyen merénylet az volt, amikor januárban megölték Kasszem Szulejmánit, a Forradalmi Őrség elit Quds csapatának parancsnokát. Ő egy amerikai drón-támadásban halt meg a bagdadi reptéren.
“A jelenlegi Irán és Amerika közti feszültség fő oka az, hogy ezek Trump utolsó napjai a Fehér Házban”
– mondta Eytan Gilboa professzor, az USA közel-keleti aktivitásának szakértője, a Bar-Ilan Egyetem Begin-Sadat Stratégiai Tanulmányai Központjának munkatársa a The Media Line-nak.
“Már csak három hét maradt, Trump pedig híres a váratlan döntéseiről” – tette hozzá. “Szerintem kicsi a valószínűsége, hogy Amerika vagy Izrael megtámadja Iránt, de Trump esetében sosem lehet tudni. Egy apró incidensből is háború lehet.”
Joe Biden megválasztott elnök az elmúlt hónapokban elmondta, hogy újra csatlakozni tervez a Közös Átfogó Cselekvési Tervhez (Joint Comprehensive Plan of Action), amit Irán kötött az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával, valamint Németországgal 2015-ben.
A megállapodás korlátozta Irán nukleáris tevékenységét az európai és az amerikai szankciók visszavonásáért cserébe.
Trump 2018 májusában hagyta ott a megállapodást. Helyette a ‘maximális nyomás’ stratégiáját alkalmazva bénító hatású gazdasági szankciókat vezetett be iráni személyek és intézmények ellen. Teherán válaszul újraindította urándúsító programját hónapokkal Trump bejelentése után.
Biden novemberi győzelmét követően iráni tisztségviselők többször is kijelentették, hogy nem hajlandók újratárgyalni az egyezményt és nem akarják csökkenteni az ország katonai jelenlétét a többi közel-keleti térségben. Ez a két dolog várhatóan Biden követelései közt lesz majd a jövőbeli tárgyalások során.
“Jelenleg pszichológiai hadviselés folyik. Üzeneteket küldözgetnek azonnali katonai célokkal kapcsolatban, de a Trump utáni diplomáciára is készülve”
– mondta Gilboa, aki korábban Izrael külügyminisztériumi és elnöki tanácsadójaként is dolgozott.
“Bidennek előbb vagy utóbb el kell döntenie, hogy mi lesz a stratégiája Iránnal kapcsolatban, és hogy milyen feltételeket hajlandó elfogadni. Ezeket a döntéseket a szankciók visszavonásáról, a 2015-ös megegyezéshez való visszatérésről, és az izraeli normalizációs folyamatok befagyasztásáról is meg kell hoznia.”
A Teherán-Washington-Jeruzsálem kapcsolatokat a 2021-es iráni elnökválasztás is befolyásolhatja. “Ez különösen fontos lesz” – hangsúlyozta Gilboa. “Láttuk már a múltban, hogyan befolyásolják belpolitikai fejlemények Irán külpolitikáját.”
