Csak idő kérdése, mikor oszlik fel a Knesszet

Ganzon kívül, tulajdonképpen mindenkinek az az érdeke – beleértve a miniszterelnököt és az ellenzéket is, hogy újabb választás legyen Izraelben.

A Kneszet Házbizottsága jóváhagyását követően az izraeli parlament feloszlatását kezdeményező törvényjavaslat az eredetileg kitűzött napon időhiány miatt mégsem került megszavazásra, így elvileg jövő héten hétfőre halasztották.

A parlament önmegsemmisítő törvénytervezete többek között magában foglalja a Kék-Fehér azon javaslatát is, amely a választások finanszírozását körülbelül 10 százalékkal csökkentené és az egyes pártok kampány hirdetéseinek finanszírozása körüli átláthatóságot is megköveteli.

A Kneszet egyébként a törvényjavaslat elfogadása nélkül is automatikusan feloszlik december 23-án, amennyiben a kormány nem szavazza meg a költségvetést.

A költségvetést ráadásul visszamenőleg legalább az idei évre vonatkozóan kell megszavazni, de a Likud számára a kampánypénzek blokkolása miatt, ez utóbbi lehetőség felelne meg a leginkább és nem a Ganz által támogatott jövő hétre halasztott időpont.

Alig egy évvel az egységkormány megalakulása után várható újabb előrehozott választások oka az elmúlt hónapok viharai ellenére sem kifejezetten a Netanjahu és Ganz közötti áthidalhatatlan politikai-ideológiai ellentétekben keresendő.

Kék-Fehér párti képviselők lecserélnék Ganzot

Az erős vezetés hiányára és Kék-Fehér párt gyenge helyzetére hivatkozva egyes párttagok mást látnának szívesen a párt vezetői székében Benny Ganz helyett.

Az is biztos, hogy az eddig legalábbis senki által nem látott költségvetéssel kapcsolatban sok vitára, Ganz miatt legalábbis nem kellene tartani.

Az egységkormány bukása mégis a koalíciós megállapodás apró betűs része miatt már eleve borítékolható volt. Ugyanis a költségvetés halasztgatása a miniszterelnök számára az egyetlen lehetőség arra, hogy figyelmen kívül hagyva a megállapodás kötelező érvényű előírásait, a következő, reményei szerinti Netanjahu-kormány megalakulásáig az ország vezetését töretlenül kézben tarthassa.

A többi az időzítésen múlik.

Benjamin Netanjahu előző három választási kampányát (is) az őt támogató erős jobboldali blokkra és az ország biztonságára építette. Két évvel ezelőtt a volt vezérkari főnök megjelenése a politikai életben – annak ellenére, hogy Ganz tapasztalatlan és ráadásul túlzott kompromisszumra hajló természete miatt sok babér nem teremthetett számára a Netanjahu által szigorú ellenőrzés alatt tartott jobboldali blokkban -mégis egy folyamat elindulását jelentette.

A Kneszetben és a médiában sokszor  lebalosozott ellenzék soraiban, három tulajdonképpen sikertelen választás után valójában az egyetlen baloldali Meretz párton kívül rendre a miniszterelnök volt jobboldali szövetségesei foglalnak helyet (mint a Naftali Bennett vezette Jamina és Avigdor Liberman pártja, a Jiszrael Beitenu, valamint a centrista Jáir Lapid vezette Jes Atid).

Jelenleg a két év után sorrendben negyedik választás kiírása – Ganzon kívül, tulajdonképpen a miniszterelnöknek és az ellenzéknek is egyaránt érdeke igaz, hogy különböző mértékben, és annak ellenére, hogy az előző három alkalmakhoz hasonlóan jelentős áttörésre úgy tűnt ezúttal sem lehet számítani.

Legalábbis eddig.

Gideon Szá’ár pártjának hosszú ideje töretlenül hűséges alattvalója, szakítva ideológiai otthonával, azonkívül hogy átrendezte a következő választás előtt a már említett alapvetően jobboldali politikai erőviszonyokat, a Likudban is megbillentette az egyensúlyt.

Száár kiválása politikai földcsuszamlást okozhat Izraelben

Gideon Száár újonnan alapított pártja már az első felmérések szerint is 15-18 mandátumot szerezhetne a Kneszetben és akár Netanjahu nélkül is elérhetővé válna a kormányalakítás.

Első körben a folyamatosan színt és helyet változtató Cví Hauser és Joáz Hendel páros (Derech Eretz) átigazolása után, a következő Likudból kiváló, a miniszterelnökkel a „koronakabinetben” többször ellentmondó Jifat Sasa-Biton, Szá’ár esélyeit jelentősen növelte.

Ezenkívül a hetek óta a héber médiában keringő találgatásokat visszaigazolva a volt vezérkari főnök Gadi Eizenkot is azt nyilatkozta, hogy politikába való belépését ugyan csak abban az esetben jelenti be, amennyiben új választások lesznek, de a várakozásoknak megfelelően minden valószínűséggel Gideon Szá’árt és pártját fogja támogatni.

A választási hangulatot idéző egyre sűrűbb közvélemény-kutatások adatai korántsem tükrözik a pészach előtt várható szavazás végleges eredményét, de az már most egyértelműnek tűnik, hogy Gideon Szá’ár mindegyik – ellenzéki és kormányoldalról értékes mandátumokat tud átcsábítani.

A számok alapján szembeötlő legnyilvánvalóbb következtetés, hogy a volt Likudos miniszter népszerűségéhez képest meredeken arányosan zuhan Naftali Bennett és pártjának, a Jamina várható mandátumainak száma. Pedig, elemzők szerint Szá’ár tulajdonképpen semmi újjal nem szolgált, amikor egyik Likudból kiválva csinált egy másik hasonlót, majd kijelentette, azért hagyta ott pártját, hogy leváltsa Netanjahut és nem azért, hogy egy kormányba üljön vele.

Az elmúlt három tulajdonképpen sikertelen kormányalakítással – a változás iránti igényt beárnyékolta – elsősorban a centrista szavazók számára – Ganz tapasztalatlanságából fakadó bizonytalansága. Elméletileg, a miniszterelnök koronaválság megoldására és az oltóanyagok népszerűsítésére irányuló mindent elsöprő kampánya ellenére könnyen meglehet, hogy a következő fordulóban mégis annak lesz a legnagyobb esélye, akinek sikerül a jobbközép szavazók közös platformon tartó egyesítése.

Gyakorlatilag a  járvány és a korlátozásokkal terhelt gazdaság és elsősorban az izraeli szavazók számára a valóban jó megoldás egyszerűen csak az  újabb választás elkerülése lenne.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Furcsa koalíciót formálna az ellenzék Netanjahu ellen

Lieberman nyílt levélben szólította meg a három politikust arra bíztatva őket, hogy fogjanak össze a Benjamin Netanjahu és hárédi pártok által irányított koalíció ellen.