Magyarországi antiszemitizmusról ír a Deutsche Welle

Deutsche Welle (DW) összeállításában a magyarországi zsidóság és a politika kapcsolatát elemzi azt állítva, hogy bár egyre gyakrabban hallunk antiszemita retorikát mindkét politikai oldalról, a magyarországi zsidók lényegesen nagyobb biztonságban élnek mint francia vagy németországi testvéreik.

Az elmúlt hetekben megszaporodtak a nácikhoz való hasonlítgatások, azonban ezek közül is újdonság volt, amit Demeter Szilárd, a Budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója és Orbán hű támogatója írt egy véleménycikkben az Origón november végén. A DW itt idézi Demeter szavait arról, hogy Soros volna a “liberális Führer”, Európa pedig az ő “gázkamrája”. A kijelentést nagy felháborodás követte, Demeter félszegen kért bocsánatot és visszavonta cikkét. Posztjáról azonban nem kellett lemondania – idézi fel a lap.

Az ilyen jelenségek miatt az Orbán-kormányt rendszeresen antiszemitizmussal vádolják. A magyar kormány szerint a zsidók összehasonlíthatatlanul biztonságosabban és szabadabban éltek Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Orbán nemrégiben még azt írta, Magyarországon elképzelhetetlenek a zsidó emberek elleni nyílt fenyegetések és támadások, nem úgy, mint például ma Németországban.

“Ez a kormány nem antiszemita”

Valóban, ellentétben például Franciaországgal vagy Németországgal, Magyarországon alig fordul elő zsidók és zsidó intézmények elleni erőszak – állapítja meg a DW.

Az EU Alapjogi Ügynökségének 2018-as tanulmánya szerint a Magyarországon élő zsidók nagyobb biztonságban érezik magukat, mint bármely más EU-országban élők.

Csak tizenhárom százalék mondta azt, hogy fél attól, hogy fizikai erőszak áldozatává válhat a közeljövőben. Összehasonlításképpen: Franciaországban a válaszadók 58 százaléka félt ettől, Németországban 47 százalék.

“Ez a kormány nem antiszemita”

– mondta Kovács András, a budapesti Közép-Európai Egyetem zsidó tanulmányainak professzora a DW-nek adott interjúban, azonban antiszemita sztereotípiákat alkalmaz, például a Soros György ellen évek óta tartó kampányban.

Orbán kormánya többször udvarolt olyan személyiségeknek, akik antiszemitának vallják magukat. Például többször tüntette ki Raffay Ernő jobboldali nacionalista történészt, legutóbb ez év augusztusában. 2015-ben Raffay a túlnyomórészt muszlim országokból érkező migránsokat hasonlította össze a 19. századi zsidó bevándorlókkal.

A lap emlékeztet arra, hogy Bayer Zsolt publicista a múltban is kifejezetten antiszemita volt.

Évekkel ezelőtt a lap szerint “ürüléknek” nevezte Schiff András magyar zongoraművészt és a német Zöld Párt politikusát, a szintén zsidó származású Daniel Cohn-Benditet, és azt írta, hogy az úgynevezett “fehér terror” alatt sajnos nem öltek meg elég baloldalit és zsidót.

Bayer nem kívülálló, hanem a Fidesz tagja és Orbán közeli barátja – írja a DW. 2016-ban “újságírói tevékenysége elismeréseként” megkapta a lovagkeresztet, amely az egyik legmagasabb rend Magyarországon.

A lap szerint több mint harminc korábbi kitüntetett adta vissza díját tiltakozásul, köztük Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.

“Ezek az emberek nagyon rossz hatással vannak társadalmunkra” – mondta Heisler a DW-nek adott interjúban. “Szeretnénk, ha a kormány a jövőben elhatárolódna tőlük.” 

Visszafogott kritika Izraeltől

Az a tény, hogy az antiszemitákat tolerálják, illeszkedik az Orbán-kormány történelmi revizionista politikájába, mely újra és újra megpróbálta relativizálni Magyarország holokausztban betöltött szerepét, akár szobrokkal, műemlékekkel vagy múzeumokkal – állítja a lap. Az antiszemita szerzők, mint például a Romániában háborús bűnösként halálra ítélt Wass Albert, már régóta ajánlott olvasmány a magyar iskolákban.

Izraelből ritkán érkezik kritika. Ennek oka: Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jó barátok.

Mindkettőnek közös politikai érdekei vannak, kritikusak az EU-val szemben és Soros Györgyöt ellenségnek nyilvánították – véli a német lap.

Antiszemitizmus az ellenzék köreiben is van

De a magyar ellenzéknek is van szégyellnivalója az antiszemitizmussal kapcsolatban – írja az újság.

Októberben például az egykor szélsőjobboldali, mára azonban már “mérsékeltebb” Jobbik politikusa, Bíró László közös ellenzéki listán szerepelt egy északkelet-magyarországi időközi választásokra. A lap felidézi Bíró bejegyzéseit, melyekben például “Judapestnek” nevezte a magyar fővárost. A lap szerint Bíró többször is elnézést kért kijelentéseiért, ennek ellenére korábbi kijelentései rontották az ellenzéki szövetség hitelességét.

A kormányhoz közeli média számára ez valódi sláger volt – véli a DW.

Azóta ellenérvként használják Bírót, amikor Orbánt és a Fideszt antiszemitizmussal vádolják. Heisler András, a Mazsihisz elnöke ebben az összefüggésben szintén támadások célpontja volt. Bár bírálta a kormányt, hallgatott az ellenzék antiszemitizmusáról – hangzott el a kormányhoz közeli médiában.

Heisler ezt tagadja, és a DW szerint egyértelmű álláspontot képvisel: “Nem csak Magyarországon, hanem egész Közép-Kelet-Európában az a probléma, hogy minden tábor politikusai akkor játsszák ki a »zsidókártyát«, amikor az politikailag számukra hasznos” – mondja.

Éppen ezért a 2022 tavaszi választási kampány előtt minden párt felé felhívást intéz és azt kéri: egyszerűen tartózkodjanak az antiszemita kijelentésektől.

A közszolgálati DW nem szólaltatott meg kormányzati, jobboldali forrásokat, vagy a Mazsihiszen kívüli zsidó közösségi vezetőt.

Köves Slomó: Soros Györgyöt Hitlerhez hasonlítani otromba provokáció

Lehet Soros György politikai aktivitásával egyet nem érteni, de személyét Hitlerhez hasonlítani otromba provokáció – írja az EMIH vezető rabbija.