Gabi Askenázi izraeli külügyminiszterrel közösen vettek részt az „Új biztonsági partnerségek a Közel-Keleten” című online panelbeszélgetésen.
A szaúdi résztvevő, Turki bin Fejszál herceg gyarmatosítással és apartheiddel vádolta a zsidó államot azon a vasárnap tartott panelbeszélgetésen, amelyen Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter mellett Abdullatif Al Zayáni bahreini külügyminiszter is részt vett – írja a The Jerusalem Post. „Az összes izraeli kormány a Közel-Keletet gyarmatosító hatalmak utolsó képviselője” – mondta bin Faisal a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete által szervezett Manama Párbeszéd keretében Bahrein fővárosában.
Askenázi videó linken keresztül vett részt az „Új biztonsági partnerségek a Közel-Keleten” című panelbeszélgetésen. A szaúdi herceg egy ponton azzal vádolta Izraelt, hogy „apartheid falat” épített Ciszjordániában, illetve ha „ha gondol egyet, otthonokat rombol le, és meggyilkol, akit csak akar”, valamint azzal, hogy 20 atomfegyvere van és „megtagadja a nem zsidó lakosaitól a törvény előtti egyenlőséget. Miféle demokrácia az?” – kérdezte.
Mindezek után megismételte Szalmán szaúdi király és Mohamed bin Szalmán (MBS) koronaherceg azon kijelentéseit, miszerint Rijád csak abban az esetben létesít diplomáciai kapcsolatokat Jeruzsálemmel, ha az utóbbi elfogadja a 2002. évi arab béketervet, amely teljes visszavonulást irányoz elő az 1949-es fegyverszüneti vonalak mögé, Jeruzsálemet Palesztina fővárosaként ismeri el, illetve „tisztességesen rendezi a palesztin menekültek ügyét”. Turki herceg hozzátette, hogy csak a palesztinokkal megkötött békeszerződést követően „találkozhatunk közösen a másik ambiciózus gyarmatosítóval, amely arab fővárosok, Bejrút, Damaszkusz és Szanaa irányításával kérkedik”, egyértelműen Iránra célozva a jellemzéssel.
A szaúdi herceg által megütött éles hangvétel Benjamin Netanjahu miniszterelnök és MBS múlt heti, Szaúd-Arábiában megejtett találkozóját követte.
A szaúdi külügyminisztérium nem foglalkozott közvetlenül az erről szóló híresztelésekkel, a Yediot Aharonot pedig pénteken arról számolt be, hogy a Moszad vezetője, Joszi Cohen és MBS a hétre tervezett találkozóját azért mondták le, mert kiszivárgott a Netanjahuval folytatott találkozó híre.
Külügyminisztériumi forrás szerint Askenázit megdöbbentette a szaúdi herceg hangvétele, csakúgy, mint a bahreini beszélgetőtársait, akik mindkettőjüket meghívták az együttműködés és a partnerség lehetőségeit tárgyaló panelbeszélgetésre. A bahreini házigazdák iránti tiszteletből Askenázi úgy döntött, hogy nem eszkalálja a helyzetet, és csupán „sajnálatát fejezte ki a Turki herceg által tett megjegyzések miatt”.
„Nem hiszem, hogy ezek [a kijelentések] tükröznék a Közel-Kelet és az ott folyó dialógus szellemiségét” – tette hozzá Askenázi. Köszönetet mondott Szaúd-Arábiának is, mondván, a királyság jóváhagyása nélkül nem jöhetett volna létre az Ábrahám Egyezmény, melynek keretében Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is normalizálták a kapcsolataikat Izraellel. Később a megbeszélés során Askenázi hozzátette: „Játszhatjuk tovább a múltat jellemző egymásra mutogatást, de élhetünk is a béke lehetőségeivel”.
Askenázi észrevételeinek többsége arra a reményre összpontosított, hogy az Ábrahám Egyezmény fényesebb jövőt hoz a Közel-Keletre, és további országok csatlakozását szorgalmazta. „A Közel-Kelet ma két világos táborra oszlik” – hangsúlyozta Askenázi.
„Azokra, akik a békét és a jobb jövőt választották, amely gazdasági jóléttel és biztonsággal kecsegteti a gyermekeiket, másfelől azokra, akiket Irán és annak képviselői vezetnek, és a háború, az erőszakos szélsőségesség és a terrorizmus útjára voksoltak”.
Askenázi elmondta, hogy az iráni nukleáris megállapodás 2015-ös aláírását követően a Közel-Kelet mélyen destabilizálódott, Teherán pedig „pusztítást és nyomorúságot” hintett el a régióban. „Mindannyian elkötelezettek vagyunk azon cél mellett, hogy valamennyi, a bomba felé vezető utat korlátozások nélkül elzárjunk Irán elől, és megállítsuk a veszedelmes regionális tevékenységét (…) A korlátozások nélküliség nem egyeztethető össze a napnyugta záradékokkal (azaz olyan kitételekkel, hogy az érintett előírások automatikusan hatályukat vesztik bizonyos idő elteltével, hacsak időközben a hatályt nem hosszabbítják meg – a szerk.)” – tette nyomatékossá Askenázi, a 2015-ös iráni egyezmény kulcsfontosságú részére célozva, amellyel kapcsolatban Joe Biden épp a múlt héten jelentette ki, hogy meg akarja újítani.
„Az elkövetkező hónapok jelentősek lesznek a régió jövőjét illetően” – tette hozzá Askenázi, a Biden által a következő hónapban esedékes hivatalába lépésétől valószínűsíthetően követni szándékozott politikai irányvonalra utalva. Askenázi mindemellett felszólította a palesztinokat is, hogy kezdjenek előfeltételek nélküli, közvetlen tárgyalásokat Izraellel.
„Úgy gondoljuk, hogy Izrael az az annexiótól a normalizálás felé tett lépése ablakot nyit a konfliktus megoldására”
– jelentette ki. Nem sokkal később azonban egy kérdésre válaszolva Turki herceg „előfeltételként” hivatkozott a településekre, és azt javasolta, hogy valamennyit számolják fel, mielőtt Izrael tárgyalásokat kezdene a palesztinokkal. Mintegy 450 ezer izraeli él Júdeában és Szamáriában.
