Ha a demokratáknak sikerül megnyerniük a georgiai választások második fordulóit, akkor lehetőséget kapnak arra, hogy gyökeresen megváltoztassák az Egyesült Államok politikai rendszerét. Hajdú Tímea írása.
Több mint három hét telt el az amerikai választás óta, azonban még mindig nem lehet tudni, hogy kié lesz a többség a Kongresszusban. A Képviselőházban az előre jelzett tarolás helyett csak tizenkét fős többsége lesz a demokratáknak, és van három körzet, ahol még mindig nem fejezték be a számolást. A CNN-nek élőben kiszivárogtatott képviselői értekezleten
több demokrata politikus a párt balra tolódásának a számlájára írta, hogy elvesztettek 10 körzetet.
A Szenátusban 50-48 arányban vezetnek a republikánusok, de még hátra van a georgiai választás második fordulója. Ha meg tudják tartani valamelyik szenátori pozíciót, akkor többségük lesz a felsőházban. Amennyiben a demokraták mindkét széket, elnyerik akkor 50-50 lesz a szenátorok száma, ami azt jelenti, hogy az alelnöké a döntő szavazat.
Az elnöki verseny eldőlni látszik, hiszen a számtalan gyanú ellenére, egyelőre nem sikerült olyan ügyet a bíróság elé tárni, ami megváltoztatná a végeredményt. Trump ügyvédei ugyan több államban folytatnak pereket, azonban az elnök mögött álló stáb úgy tűnik, kezd lemondani arról, hogy megfordíthatják az eredményt. Ezt jelzi az a döntés is, hogy Trump bejelentette, hogy megkezdik a hatalomátadási folyamatot. Az elnök támogatói még fenntartják, hogy várnak a december eleji hivatalos eredményig. Ám ha nem történik valami fordulat, akkor januárban be fogják iktatni Joe Bident.
Azonban a nagy kérdés az, hogy mekkora hatalommal fog rendelkezni az új demokrata adminisztráció.
Utoljára 2000-ben fordult elő, hogy egy újonnan megválasztott elnök pártja nem szerzett többséget a Szenátusban. Ekkor ugyanis 50-50 volt a felállás, majd fél évvel a választás után az egyik republikánus szenátor függetlenként átült a demokratákhoz, így szinte teljesen ellehetetlenítette George W. Busht. Barack Obama 2012-ben szintén elvesztette a többségét a Szenátusban és alapvetően a kormányzati bürokrácián keresztül, valamint az elnöki rendeletek segítségével kerülte meg a Kongresszust.
Jelenleg úgy tűnik, hogy többségbe fognak kerülni a republikánusok a Szenátusban. A felmérések egyelőre felváltva mutatják, hogy a republikánus vagy a demokrata jelöltek vezetnek.
Mindkét párt hatalmas erőket mozgat meg a győzelemért, dollármilliók folynak be a kampányalapokba és az ünnepi időszak és a járvány ellenére helyi szinten is folyamatosak a szavazótoborzások. Mindkét párt tisztában van vele, hogy óriási tét. Chuck Schumer szenátor a demokrata kisebbség vezetője, egy New York-i rendezvényen a következőt mondta: „Megnyerjük Georgiát, és aztán megváltoztatjuk Amerikát.”
„Megváltoztatni Amerikát?”
Az elmúlt négy évben az amerikai médiában demokrata politikusok és elemzők gyakran beszéltek arról, hogy az amerikai politikai rendszer változásra szorul. Joe Biden kampánya például többször hangsúlyozta, hogy ha hatalomra kerülnek, „véget vetnek a rendszerszintű rasszizmusnak.” Most, hogy úgy tűnik újra az ő kezükben lesz a hatalom, a kérdés az, hogy milyen változtatásokra készülnek.
Biden kampányának egyik fő taktikája az volt, hogy szinte semmilyen vitatott témában nem nyilvánított véleményt. Az egyik legfontosabb ilyen eset
a Legfelsőbb Bíróság kibővítése volt, amivel kapcsolatban sem Biden, sem Kamala Harris nem volt hajlandó megszólalni. Annál hangosabbak voltak a vezető demokraták, akik többször kijelentették, hogy készek megfontolni, hogy új bírókat nevezzenek ki a meglévő kilenc mellé, hogy így visszabillenjen liberális irányba a bíróság.
Az elmúlt évtizedekben megszokottá vált, hogy a demokraták a bíróságot a törvények alakítására használták. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan bírókat neveztek ki, akik az alkotmányra, mint „élő szövegre” tekintetettek, amelyet a változó társadalmi igények és értékrend szerint kell értelmezni. Már több, mint harminc éve harcol a republikánus párt konzervatív ága, hogy a Legfelsőbb Bíróság konzervatív irányba forduljon, hogy a bírók ne alkossák, hanem ellenőrizzék a törvényeket. Amy Coney-Barrettel sikerült megszerezni ezt a többséget.
Azonban a demokraták hozzászoktak, hogy az abortusztól kezdve a melegházasságig nem az államok, és nem a Kongresszus, hanem a Legfelsőbb Bíróság hozza meg a végső döntést. Ezzel az amerikai politikai rendszer lassú törvényalkotási folyamatát kerülték meg.
A törvények döcögős útja annak köszönhető, hogy az amerikai rendszer arra épít, hogy konszenzussal lehet csak fontos döntéseket hozni. Az alapító atyák ezzel biztosították, hogy a többség ne hozhasson olyan törvényeket, amelyek mögött nem áll a társadalom többsége.
A bíróság konzervatív fordulata visszatérést jelenthet a lassú törvényhozáshoz, hiszen a bíróság várhatóan visszaadja a törvényformálási szerepét. Ezért lengették be a demokraták, hogy három fővel bővítenék a Legfelsőbb Bíróságot. Ehhez alkotmányos kiegészítést kell megszavazni, aminek átviteléhez az államok többségére is szüksége lenne a demokratáknak.
A másik fontos változás, amit több demokrata vezető szeretne, az az, hogy a Szenátusban a fontos döntések esetén elég legyen az egyszerű többség és ne kelljen 60 szenátori szavazat. Harry Reid, Barack Obama első ciklusa alatt volt a Szenátus demokrata vezetője és bevezette az úgynevezett nukleáris opciót, ami lehetővé tette, hogy szövetségi bírók megszavazásához elég legyen az egyszerű többség. A nukleáris opciót a republikánusok is felhasználták, hogy megszavazhassák a Trump által kinevezett legfelsőbb bírókat.
Reid szerint Joe Bidennek három hetet kellene várnia, hogy megnézze, tud-e együttműködni a republikánusokkal és ha ez nem sikerül, akkor meg kell változtatni a szavazási rendszert.
A demokraták azonban nem csak a politikai rendszer megváltoztatását lebegtették be. Joe Biden a második elnöki vitán egyértelművé tette, hogy elkötelezett a hagyományos energiaforrások leváltása mellett. Az úgynevezett Green New Deal enyhített, de továbbra is dollármilliárdokat igénylő változata része volt a Biden-kampánynak. Az amerikai cégek felkészülhetnek rá, hogy egy demokrata vezetés úgynevezett „zöld” szabályozások tömegét vezetné be.
Az is bizonyos, hogy akár megnyerik a demokraták a Szenátust, akár nem, az úgynevezett „progresszív” törvénytervezetek újra napirendre fognak kerülni. Az egyik ilyen a 2019-es „Egyenlőség”-törvénytervezet, amellyel kapcsolatban Biden kijelentette, hogy ha győz, elnökségének első száz napja alatt át fogja vinni és kiterjeszti minden szövetségi munkahelyre.
A tervezet elvileg az LMBT-közösség jogait védené, de a gyakorlatban ellehetetlenítené azokat az intézményeket, amik vallásos értékrend alapján szerveződnek.
A törvény a Daily Wire elemzése alapján kötelezné a vallásos örökbefogadási irodákat, hogy meleg és transz pároknak adjanak gyermekeket, a kisvállalkozásokat (virágbolt, cukrász stb.) kötelezné, hogy vallásukkal szembe menve ne utasíthassanak vissza homoszexuális esküvőkön való részvételt. A vallásos iskolákban pedig kötelezővé tennék annak engedélyezését, hogy minden diák a saját nemi identitásának megfelelő öltözőt és mosdót használhasson.
Republikánus többség korlátai
Mike Pence alelnök a választás után néhány nappal már Georgia államban kampányolt, hiszen a republikánusok is tisztába vannak vele, mit jelentene egy demokrata Szenátus. Ha a republikánusoknak sikerül két vagy négy fős többséget szerezniük, akkor ők lehetnek az utolsó bástya, ami védi Amerikát a demokraták nagy átalakítási terveitől. A többség azt is jelentené, hogy a Biden-kabinet tagjait republikánus támogatással kell majd megszavazni, ami várhatóan kizárja a balra húzó jelölteket.
Azonban a republikánus többség, ha meg is tud akasztani bizonyos tervezeteket, nem tudja megakadályozni a hatalmas washingtoni bürokrácia működését.
A különböző minisztériumok Trump négy éve alatt is akadályt jelentettek az elnök számára. Az amerikai főváros ugyanis túlnyomóan demokrata, amit jelez, hogy a város 93%-a Bidenre szavazott. Nem véletlenül hirdette meg Trump a „washingtoni mocsár lecsapolását.”
Az elmúlt négy évben a republikánusok egy része ugyanúgy akadályozta Trump munkáját, mint a demokraták. Nem véletlen, hogy hiába volt két évig republikánus Szenátus, legfontosabb ígéreteit nem tudta átvinni (határfal, Obamacare-visszavonás). Ez azt is jelenti, hogy bizonyos kérdésekben nem biztos, hogy útjába fog állni Bidennek a republikánus Szenátus. Ilyen kérdés lehet az infrastruktúra vagy a bevándorlás. Ez annak köszönhető, hogy több republikánus politikus elsősorban gazdasági kérdésekben ért egyet saját pártjával. Azonban várhatóan a rendszerszintű változtatásokra tett kísérleteket a republikánusok blokkolni fogják.
A demokraták négy éven át folyamatosan ellenállást fejtettek ki Trump lépéseivel szemben, megpróbálták megbuktatni, rendeleteit bíróságon megtámadni. Az elnök sok kérdésben csak megállította az Obama idejében elkezdett folyamatokat, egyfajta élő akadályként funkcionált, de tervei jelentős részét nem tudta átvinni a Kongresszuson.
Az elmúlt évek rendszeres tüntetései azt mutatják, hogy amerikaiak millió azt szeretnék, hogy az Egyesült Államok alapjaiban megváltozzon. Ha a Szenátus republikánus kézen marad akkor ez a folyamat lassulhat, amennyiben azonban a demokraták nyernek, lényegében szabad kezet kapnak azokhoz az átalakításokhoz, amiket négy évig csak tüntetéseken követelhettek.
