Az Izrael javára történt kémkedésért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt és ebből 30 évet letöltő amerikai Jonathan Pollard elhagyhatja az Egyesült Államokat – jelentette be az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium.
Pollard az amerikai haditengerészet hírszerzési elemzője volt, amikor 1985-ben letartóztatták kémkedésért. A férfi elismerte bűnösségét, és 1987-ben ítélték el.
Miután 30 esztendőt letöltött a büntetéséből, Pollardot 2015-ben feltételes szabadlábra helyezték. A szabadlábra helyezés feltételeként GPS nyomkövetővel ellátott elektronikus bokaláncot kellett viselnie, amely sértette a szabad vallás gyakorlását sábátkor és a zsidó ünnepeken.
New York-i otthonának elhagyása szigorú kijárási menetrendhez volt kötött, este hét és reggel hét óra között nem távozhatott a lakásból. Számítógépes tevékenységeit szintén megfigyelés alatt álltak.
A próbaidő leteltével a feltételesen szabadlábra helyezett elítéltekkel foglalkozó bizottság – amely az amerikai igazságügyi tárca egyik hivatala – áttekintette a Pollard-dossziét és közleményt adott ki, amelyben leszögezte: „semmi nem utal arra, hogy Jonathan Pollard a továbbiakban megsértené a törvényt”. A tárca egyúttal elrendelte, hogy oldják fel az egykori kémre kiszabott korlátozásokat.
A texasi születésű, most 66 éves Pollard korábban többször közölte, hogy Izraelben szeretne letelepedni. 1995-ben megkapta az izraeli állampolgárságot.
„Hálásak vagyunk és végtelenül örülünk, hogy ügyfelünk mentesült végre minden további korlátozástól, és most már minden tekintetben szabad ember” – jelentette ki Eliot Lauer és Jacques Semmelman, Pollard két ügyvédje a washingtoni bejelentés után közzétett közleményükben pénteken. Bár azt írták, remélik, kliensüket minél előbb Izraelben láthatják, nem erősítették meg, hogy Pollard elhagyja-e New Yorkot, ahol 2015 óta él. Mint írták: Pollard egyelőre súlyos rákbetegséggel küzdő feleségét ápolja New Yorkban.
„Pollard Úrra már nem vonatkozik kijárási tilalom, nem tilos olyan cégnél dolgoznia, amelynek számítógépes rendszerein nincs amerikai kormányzati felügyeleti szoftver, már nem kötelező viselni a tartózkodási helyét nyomon követő csuklómonitort, és szabadon utazhat bárhova, Izraelt is ideértve, ideiglenes vagy állandó tartózkodásra, akarata szerint” — áll az ügyvédek közleményében.
Pollard a hírre reagálva azt nyilatkozta az újságíróknak, örül, hogy Izraelbe költözhet, ahol lehetősége lesz daganatos beteg feleségét gondozni. Továbbá kifejezte „nagyrabecsülését és háláját” Izrael amerikai nagykövetének, Ron Dermernek a feltételes szabadlábra helyezésének megszüntetéséhez nyújtott segítségéért.
Pollard tavaly augusztusban Dermeren keresztül arra kérte Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy hívja fel Donald Trump amerikai elnököt a feltételes szabadlábra helyezési feltételei kapcsán, mert felesége, Esther nagyon beteg.
A kérdésre, számít-e arra, hogy Netanjahu megvitatja Trump elnökkel a lehetőségét, hogy visszatérhessen Izraelbe, Pollard azt mondta:
„Ezt számos alkalommal megtehették volna. Ez prioritás kérdése. És úgy tűnik, mindig van valami más. Legyen szó az iráni megállapodásról, az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről, vagy az izraeli szuverenitás elismeréséről a Golán-fennsík felett; mindig van valami. Hogy prioritássá tegyenek azt jelentené, hogy az (izraeli) kormány valóban gondoskodik rólam” — mondta Pollard.
Netanjahu irodája később kiadott egy nyilatkozatot, mondván, „Izrael továbbra is elkötelezett Jonathan Pollard visszatérése iránt Izraelbe. Netanjahu miniszterelnök számos alkalommal felvette a kérdést az amerikai elnöknek és továbbra is így fog tenni, amíg Pollard vissza nem tér.”
A döntés véget vet egy olyan ügynek, mely Izrael szoros katonai együttműködését fenyegette fő szövetségesével, és az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb szakadását okozta Jeruzsálem és Washington között.
Tekintettel Pollard ügyének kiemelt jelentőségére, az Igazságügyi Minisztérium valószínűleg a kormány vezető tagjainak jóváhagyását kérte hozzá. A volt kém szabadon bocsátásával a Trump-kormány újabb ajándékot adott Izraelnek — írja az Új Kelet online.
Az izraeli kormányok és Pollard szimpatizánsai ugyanis évtizedeken keresztül lobbiztak az amerikai kormányoknál Pollard büntetésének enyhítése érdekében, de az amerikai védelmi minisztérium és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) soha nem bocsátotta meg neki, hogy titkosított hadiipari dokumentumokat adott át – pénz ellenében – Izraelnek. Az 1990-es években George Tenet, akkori CIA-igazgató még lemondással is fenyegetett arra az esetre, ha Bill Clinton amerikai elnök kegyelmet gyakorol.
Elemzők szerint a többi között ezek a dokumentumok is segítettek Izraelnek abban, hogy 1985-ben lebombázhassa a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) akkor még a tunéziai fővárosban lévő központját, vagy 1988-ban – szintén Tuniszban – meggyilkolhassa Abu Dzsihádot, azaz Khalil al-Vazirt, a PFSZ akkori második számú vezetőjét. Az Abu Dzsihádot megölő izraeli kommandósok egyike 2012-ben a Jediót Ahronót című lapnak a katonai cenzúra engedélyével adott interjújában elismerte a gyilkosságot.
