Végre feltárhatják a Mátyás király korabeli budavári nagyzsinagógát

A háromszázharmincnégy éve elpusztult zsinagógát a magyar régészek a hatvanas években fedezték fel, azonban kénytelenek voltak visszatemetni, mivel az Állami Egyházügyi Hivatal nem engedélyezte, hogy feltárják az épületet.  

A budai Várban, a mai Táncsics utca 21-23. szám alatti ház mellett négy-öt méter mélyen van eltemetve az a zsinagóga, amely Mátyás király uralkodása idején épült, feltehetően 1461-ben, Mendel Jakab, a későbbi zsidó prefektus telkén. Az épület 1686-ban, Buda visszafoglalásakor kigyulladt és beomlott.

Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke a vizsgálat előtt az MTI-nek elmondta: „a zsinagógára Zolnay László régész talált rá 1964-ben. A zsinagóga maradványainak azonosítását Scheiber Sándor nyelvész, egyetemi tanár, az Országos rabbiképző Zsidó egyetem igazgatója végezte el.”

A feltárást Amerikából támogatták volna, de az Állami Egyházügyi Hivatal nem akarta elfogadni az amerikai segítséget, és nem engedélyezte a munkálatokat. Ezért Zolnay László és munkatársa, Budai Aurél építészmérnök, műemléki tervező szakszerűen visszatemette a romokat, és betonfödémet helyeztek rá, hogy megvédjék.

A hétfői betekintés során a födémet megtisztítják az azóta rárakódott földtől és megemelik, hogy felmérhessék az oszlopok, falak állapotát. A vizsgálat után visszazárják a romokat, és az elvégzett felmérések alapján elkezdődik a feltárás megtervezése.

„A hosszú távú cél az állagmegóváson és a feltáráson túl a zsinagóga látogathatóságának megoldása” -mondta a Mazsike elnöke.

Kirschner Péter kitért arra is, hogy a zsinagóga az I. kerület tulajdonában lévő telken, illetve részben egy szintén önkormányzati tulajdonú, műemlékvédelem alatt álló épület alatt van. Jogilag tehát az I. kerületi önkormányzat a tulajdonosa, a feltárás szakmai részéért pedig a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) felel.

Megújul a berettyóújfalui zsinagóga

Nyár végére befejeződhet a zsinagóga mintegy 500 millió forintba kerülő felújítása, ahol a tervek szerint kiállításokat, koncerteket rendezne majd.

„A rekonstrukció régi vágya több civil szervezetnek, akik az Ássuk ki! – Civilek a Mátyás-kori Nagyzsinagóga feltárásáért mozgalomba tömörülve több évtizede küzdenek az épület feltárásáért és rendezvényeikkel próbálják felhívni a figyelmet a páratlan építészeti és vallástörténeti emlékre”- tette hozzá Kirschner Péter.

A Mazsike ismertető kiadványa szerint az 1461-ben épült kéthajós csarnoktemplom boltozatát 5 középpillér tartotta, alapterülete 26-szor 11 méter volt, belmagassága 3 méter.

A zsinagóga az akkori Európa legnagyobb zsidó templomai közé tartozott, építői nagy valószínűség szerint Mátyás király udvarában dolgozó mesterek voltak.

A zsinagóga 1526-ig változatlan formában volt használatban. Az 1541 után újonnan Budára betelepült zsidó lakosság a zsinagógát megrongált állapotban, beszakadt boltozattal találta. Az újjáépítéskor a teret nem boltozták vissza, hanem vízszintes fafödémmel fedték le.

Buda 1686-os visszafoglalásakor az épület leégett, a födém bedőlt és mindent maga alá temetett.

Később a megszűnt zsidónegyed házaiba keresztények költöztek, akik a területet feltöltötték, a romokat az elhunytakkal együtt betemették.

A zsinagóga padlószintje 5 méterrel van mélyebben a jelenlegi terepszintnél, a falak és középpillérek pedig 4-4,5 méter magasságban állnak a padlószint fölött. Az északi fal a középkori városfallal volt azonos, és lényegében megegyezik a Bástyasétány felőli kerítésfal vonalával. A zsinagóga déli fala az ott levő 18. századi épület homlokzati falával azonos – olvasható a kiadványban.

Fotó: Budavári Zsinagóga Facebook oldala

Felújíthatják a romos kővágóörsi zsinagógát

A Balaton-felvidék legnagyobb, évtizedek óta elhagyatottan álló zsinagógája megmenekülhet az összedőléstől.