Mégsem Trump, hanem a Világélelmezési Program kapja a Nobel-békedíjat

Az indoklás szerint az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) azon erőfeszítéseiért kapja az elismerést, amelyeket annak érdekében tett, hogy az éhínséget ne használják fel háborús fegyverként. 

Ezt Oslóban jelentette be a norvég Nobel-bizottság elnöke, Berit Reiss-Andersen.

A bizottság indoklásában azt írta: a koronavírus-járvány csak súlyosbította többmillió ember éhezését szerte a világon, emiatt a testület azzal a felhívással fordul a kormányokhoz, hogy anyagilag támogassák a WFP-t és a többi segélyszervezetet olyan mértékben, hogy gondoskodni tudjanak az éhezők élelemmel való ellátásáról, minthogy az ENSZ-szervezet becslése szerint egy éven belül 265 millió éhező lesz a világon.

„Mindaddig, amíg nincs oltóanyag a vírus ellen, az élelem a legjobb vakcina a káosz ellen” — írták.

30 millió ember halhat éhen, ha nem segítenek a milliárdosok

Miközben a világ leggazdagabbjai tovább gyarapodnak a pandémia alatt is, korunk legnagyobb éhínségével szembesülünk.

„A bizottság az idei díjjal arra a többmillió emberre szeretné ráirányítani a világ figyelmét, aki éhezik, illetve fenyegeti az éhínség. A Világélelmezési Program többoldalú együttműködés keretében kulcsszerepet játszik az élelmezésbiztonság és ezáltal a béke megteremtésében. Nap mint nap tesz a népek testvériségének elősegítésért, ami része volt Alfred Nobel szándékának.

A WFP tavaly 88 ország százmillió lakosát segítette élelemmel. A világjárvány okozta további nehézségek ellenére az idén képes volt fokozni erőfeszítéseit” — olvasható az indoklásban.

Reiss-Andersen ehhez hozzátette, hogy az élelmet és az élelemhiányt nemcsak fegyverként, de konfliktusok gerjesztőjeként is fel lehet használni. „Szerintem a világ egyik legősibb konfliktusgerjesztő eszköze, hogy egy terület elfoglalásához ki kell éheztetni annak lakosságát”, amit például gazdaságaik felégetésével lehet elérni.

WFP-trucks.jpg (1200×800)
Az ENSZ Világélelmezési Programjának kamionjai Kenyában. Fotó: WFP

„A világjárvány rámutat arra, hogy nagy válsággal állunk szemben, és ugyanabban a csónakban evezünk. A nemzetközi szolidaritásra és a többoldalú együttműködésre most nagyobb szükség van, mint valaha” – tette hozzá.

A Nobel-bizottság indoklásban olvasható még: „Az éhínség és a fegyveres konfliktusok közötti összefüggés egy ördögi kör: a háború élelmiszerhiányt és éhínséget okozhat, de az élelemhiány is előidézője lehet felszínalatti konfliktusoknak, amelyek erőszakhoz vezethetnek.

Azonban mindaddig nem számolható fel az éhínség, amíg véget nem vetünk a háborúknak és fegyveres konfliktusoknak.”

A díj 10 millió svéd korona (335 millió forint) pénzbeni jutalommal és egy aranyéremmel jár, amelyet december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át.

Az idei díjra nagyon sok jelölés érkezett az AP hírügynökség beszámolója szerint: 221 magánszemélyt és 107 szervezetet jelöltek a február 1-jei határidőig, köztük Donald Trump amerikai elnököt és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Nobel-békedíj? Trumpnak? Miért is ne?

Trump lépései egy-két generáción belül gyökeresen átforgathatják a térség viszonyait, biztonságpolitikai prioritásait. Seres László publicisztikája.