A németországi zsidó közösséget, a kormányt és a pártokat sokkolta a vasárnapi hamburgi támadás. A zsidó vezetők szerint nem elégségesek a jelenlegi biztonsági intézkedések.
Vasárnap délután 4 órakor egy 26 éves zsidó diák be akart lépni Hamburg Eimsbüttel városrészének zsinagógájába, amikor odalépett hozzá egy 29 éves férfi, a Bundeswehr egyenruhájához hasonlító katonai terepruhában, és erősen arcul vágta egy gyalogsági ásóval. A tettest a zsidó közösség biztonsági szolgálata leteperte, a rendőrség pedig őrizetbe vette.
Az áldozatot súlyos fejsérülésekkel azonnal kórházba szállították, a Hohe Weide zsinagóga szukotot ünneplő látogatóit biztos helyre vitték. Az eset pontos körülményeit még vizsgálják, így a kazah származású elkövető motivációi sem világosak még. A rendőrség szerint a férfi „rendkívül zavart állapotban van”, vasárnap még nem lehetett kihallgatni.
Nem tudni, hogy bár lakhelye Berlin, mit keresett Hamburgban, és miért volt állítólag horogkeresztes cédula a zsebében. A bűntény ideje (a hallei merénylet évfordulója) és helyszíne azonban egyértelművé teszi, hogy antiszemita támadás történt.
A Németországi Ortodox Rabbikonferencia (ORD) közölte, a támadás „újabb sokkot jelent a németországi zsidó közösség számára.” Avichai Apel, az ORD vezetője szerint „elviselhetetlen megélni azt, hogy a zsidókkal szembeni gyűlölet és erőszak állandóan jelen van a német utcákon, ráadásul éppen a legnagyobb zsidó ünnepeken, és egy évvel a rettenetes hallei merénylet után.”
Halléban 2019. október 9-én történt zsidóellenes bűncselekmény. A támadó szélsőjobboldali, antiszemita indíttatásból próbált bejutni a zsinagógába, amelyben 70-80 hívő tartózkodott, a legfőbb zsidó vallási ünnep, a jóm-kipúr, az engesztelés napja alkalmából.
A német férfi korábbi hasonló terrorcselekményeket akart utánozni, és arra akart bíztatni másokat, hogy kövessék példáját, ezért a támadás előtt az interneten közölte szándékát és közzétett egy kiáltványt. A Szász-Anhalt tartományi város zsinagógájának kapuján nem tudott áthatolni, és az épület melletti temetőbe se jutott be. A sikertelen támadás után az utcán hátulról lelőtt egy fiatal nőt, aki éppen arra járt, majd autójával egy közeli török büféhez hajtott, amelyben lelőtt egy férfit, és elmenekült. Menekülés közben tűzpárbajba került a rendőrökkel, és megsebesült. Egy közeli településen ismét lövöldözni kezdett, két embert megsebesített, gépkocsiját hátrahagyta és elrabolt egy taxit. Végül Hallétól nagyjából 30 kilométerre fogták el, miután nekihajtott egy teherautónak. |
„Összességében jobban kell védeni a zsidó életet ebben az országban” – jelentette ki Apel. „A politikának és a társadalomnak még határozottabban kell fellépnie az internetes uszítás ellen, a szélsőjobboldali lázítók, a neonácik és az összeesküvéselméletek hívei ellen, és többet kell tenniük a megelőzésért, a képzésért, a polgári civil kurázsi fejlesztéséért.”
Felháborodását fejezte ki Ronald S. Lauder. a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke is, aki szerint a rendőrség gyorsan reagált ugyan, de a helyszínen kevés volt a rendőr, hogy megakadályozhatta volna a támadást. (A 3000 tagot számláló hamburgi zsidó közösség intézményét 1 rendőr és a közösség biztonsági szolgálata felügyelte.)
A hamburgi zsidó hitközség elnöke, Philipp Stricharz is azt hangsúlyozta, hogy „a jelenlegi védelmi intézkedések nem elégségesek, azokat tovább kell javítani. De közösségként nem vagyunk hajlandók megfélemlíteni magunkat, nem hagyjuk eltéríteni magunkat attól, hogy megünnepeljük az ünnepeinket.”
Heiko Maas szociáldemokrata külügyminiszter „visszataszító antiszemitizmusról” tweetelt, a kereszténydemokraták főtitkára, Paul Ziemiak pedig hangsúlyozta, hogy „napi kötelességünk” megvédeni a németországi zsidóság életét. Christine Lambrecht igazságügyi miniszter „az orszég szégyenének” nevezte a zsidókkal szembeni gyűlöletet.
Felix Klein, a német kormány antiszemitizmusügyi megbízottját is megrázta a hír, és mint mondta, „a zsidó ünnepen végrehajtott támadás újból megmutatta, mennyire fontos lenne egy vita a német társadalom mélyen gyökerező antiszemitizmusáról, hátteréről és a szükséges intézkedésekről.”
A regisztrált németországi antiszemita támadások száma 2017 óta megduplázódott. A belügyminiszter még májusban arról számolt be, hogy tavaly 2032 antiszemita bűncselekményt regisztráltak Németországban, ami 13 százalékos emelkedést jelent a 2018-as adatokhoz képest. Horst Seehofer arról is beszélt, hogy az esetek 93 százalékáért szélsőjobboldali elkövetők a felelősek.
Josef Schuster, a németországi Központi Zsidó Tanács elnöke akkor úgy látta, hogy a hallei merénylet jelzésértékű volt. A közösségi vezető szerint az antiszemitizmus mindennapossá vált a német zsidóság számára. Az interneten minden korlátozás nélkül ömlik a zsidóellenes gyűlölet, de a zsidóság elutasítása az utcákon és az iskolákban is komoly problémát jelent.
Angela Merkel kancellár két hete, a Németországi Zsidók Központi Tanácsa (Zentralrat der Juden in Deutschland) alapításának 70. évfordulóján tartott ünnepségen arról beszélt: virágzik ugyan a zsidó élet Németországban, a zsidók elleni gyűlölet viszont az egész ország szégyenére egyre láthatóbban és gátlástalanabbul mutatkozik meg.